udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 212 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fáy Ferenc

1993. június 18.

Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. július 22.

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. október 23.

Kolozsváron The History of International Relations in East-Central Europe /A nemzetközi kapcsolatok története Kelet- és Közép-Európában/ címmel nemzetközi kollokviumot tartottak. A konferenciát a Soros Alapítvány segítségével szervezték. Tudományosan elemezték a második világháború utáni nemzetközi viszonyokat. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi kollokvium Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1993. november 26.

Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1993. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1996. március 31.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Kara és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ Közgazdasági Klubja márc. 22-23-án nemzetközi konferenciát rendezett Értéktőzsdei perspektívák Közép-és Kelet-Európában címmel. A konferencia kétnyelvű volt, román és angol. Budapestről és Prágából is érkeztek előadók. /Csomafáy Ferenc: Tízesre vizsgáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1996. november 2.

A Kolozsvár melletti Kisbácson minden évben megtartják a szüreti mulatságot, amikor a fiatalok népviseletben táncolnak a művelődési házban. Deák Ferenc RMDSZ-elnök és lelkes csapata minden évben jó munkát végez. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki pár mondatos köszöntőt mondott: "Azért jöttünk ide, hogy kapjunk valamit önöktől. Kapjunk egy ünnepet, kapjunk egy látványt, ennek a gyönyörű magyar népviseletnek a látványát, amellyel egyikünk sem tud betelni, mert ez csak kizárólagosan a miénk. Ez is összeköt minket. Főleg kapjuk azt, ami a legfontosabb, az együttlét örömét. A közösség örömét." /Csomafáy Ferenc: Erősödő gyökerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1997. június 7.

Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták jó része nem jár az Egyetemi Könyvtárba, inkább a szórakozóhelyeket látogatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./

1997. július 3.

Kolozsváron 1996 novembere óta nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. A kolozsvári főtanfelügyelő ugyanis nem akarja elfogadni a magyar jelöltet. Béres András oktatásügyi államtitkár Csomafáy Ferenc kérdésére elmondta, hogy a főtanfelügyelőnek minősítési joga van, így beleszólhat a kinevezésbe. Reméli, hogy megoldódik a kinevezés kérdése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1997. július 17.

Az SZKT júl. 12-13-i ülésének vitáiról mondta el véleményét négy résztvevő. Dézsi Zoltán, az SZTK elnöke kiemelte, hogy oda kell figyelni azokra, kik kritikusabban közelítenek a kérdésekhez. Dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő Katona Ádámot C. V. Tudorhoz hasonlította, "aki pontosan ilyen bohóca a román politikai életnek", továbbá elmondta Katona Ádámról: "tudjuk, szellemileg, lelkileg beteg ember". Bárányit még jobban elszomorítja "Tőkés Lászlónak a zavaros hozzáállása a kérdéshez". Tőkés László döntse el, hogy tiszteletbeli elnök akar-e lenni vagy pedig az RMDSZ ellenzékének a vezetője, javasolta Bárányi. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy sértő hangnemet nem szabad használni ebben a testületben. Egyfajta számonkérő fenyegetőzés is történt, Verestóy Attila szenátor tett ezt. A képviselő szomorúnak tartja, hogy Markó Béla elnök hangot adott az RMDSZ-szakadás igényének is. Varga Attila parlamenti képviselő szerint nem "hozzánk méltó színvonalú politikai vita" volt. A legfájóbb, hogy "ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben". /Csomafáy Ferenc: politikusaink az SZKT-ról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

1997. július 23.

A vallásügyi államtitkár hívta össze azt a megbeszélést, melyen megjelent a Romániában bejegyzett 15 egyháznak egy-egy képviselője, akik kifejthették véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Az 1993-ban kidolgozott tervezet szövegét újratárgyalták. Előzőleg a történelmi egyházak püspökei egyeztető tárgyaláson vettek részt, ahonnan egységes szövegtervezettel érkeztek a megbeszélésre. A törvénytervezet 78 paragrafusából 30-at tárgyaltak meg. Az ortodox egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. A többi egyház képviselői tiltakoztak, azzal érveltek, hogy ezzel megszűnik az alkotmányos elv, hogy minden egyház egyenlő. Minden érvelés ellenére az ortodoxok ragaszkodtak javaslatukhoz. /Csomafáy Ferenc: Krisztus palástjának szaggatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1997. október 12.

Magyar Bálint okt. 12-én Kolozsváron nyilatkozott, kiemelve az ilyen szemináriumok jelentőségét. "Eddig e rendezvényeknek sajnos csak magyarországi történetük volt", jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az "önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését.", azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül kialakuljon a belső autonómia. "Jó lenne, ha minden visszahúzó erő ellenére ezt a folyamatot nem lehetne megállítani." /Csomafáy Ferenc: Magyar Bálint az önálló egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1998. január 7.

Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1998. május 22.

Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1998. június 8.

Jún. 4-én Bukarestben újabb megbeszélést hívta össze Cserehát ügyében, melyen jelen voltak az építtető Aris Rt. és az apácák képviselői is. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a csereháti ügy jogi képviselője elmondta, hogy az épület még nem készült el és csendőri felügyelet alatt áll továbbra is. Az épület üzemeltetése, fogyatékos gyermekek ellátása horribilis pénzekbe kerül, az adományozó erre nem gondolt, nincs is pénze az üzemeltetésre. Az ellentábor nem akarja, hogy az épület a fogyatékos gyermekeket szolgálja. /Csomafáy Ferenc: Cserehát - zsandárok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1998. augusztus 4.

Csomafáy Ferenc Kelemen Hunor művelődési államtitkárnak tette fel a kérdést: mikor határozzák el Tompa Gábor leváltását a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatói posztjáról. Egyhamar erre nem kerül sor, válaszolta Kelemen Hunor. A műsorpolitikát nem a minisztérium határozza meg, hanem a színház igazgatója, művészeti vezetője és főrendezője /Kolozsváron mindhárom funkciót Tompa Gábor tölti be./ Tompa Gábor mint művész, kiemelkedő egyéniség, ismerte el Csomafáy, de a színház közönsége elpártolt, a színház üres. Kelemen Hunor egész védőbeszédet tartott Tompa Gábor mellett, kiemelve, hogy vezetésével a kolozsvári színház belekerült az európai színházi vérkeringésbe, Spiró-darabokat játszik. Az sem baj, hogy kevesen jönnek a színházba, hiszen az egész világon csökken a színházba járók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. augusztus 26.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és a rektorátus részéről a magyar nyelvű oktatásért felel. A BBT-n 4000 helyre lehet felvételizni, ebből csaknem 800 hely a magyar nyelvű szakoké. A több mint 80 szakból 38 szakon lehet teljesen magyar nyelvű képzéssel diplomát szerezni. Szilágyi felsorolta a magyar nyelven is induló szakokat. A magyar nyelvű jogászképzés nem indult meg. Az RMDSZ kérésére a minisztérium most is biztosít 50 helyet, azonban a jogi kar ellenállása miatt nem indulhat meg a magyar nyelvű képzés. A közgazdasági karon tavaly nem sikerült megindítani a magyar tagozatot, Szilágyi reméli, hogy idén indulnak magyar csoportok. A BBT szenátusában a magyar tanárok 18 %-ost képviselnek, az egyéb nemzetiségek 2 %-ot, a 80 %-os többséget a románok alkotják, ez érvényesül a szavazásoknál. Szilágyi ismételten hangsúlyozta, hogy a kétmilliós magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem. /Csomafáy Ferenc: A mi dolgaikban mi dönthessünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1998. szeptember 3.

Traian Basescu miniszter, tudomást szerezve arról, hogy emberei leszerelték és el is vitték Kőrösfőről és a hozzá tartozó Sárvásárról a falu nevét magyarul jelző táblákat, azonnal utasítást adott, hogy szereljék vissza a helységnévtáblákat. /Csomafáy Ferenc: Le-leszerelgetünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. október 7.

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1998. október 20.

A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1998. október 21.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ okt. 16-18-a között Országos Szakmai Napokat tartott Kolozsváron A XX. század műszaki és tudományos megvalósításai címmel. A megjelenteket dr. Bíró Károly, az EMT elnöke köszöntötte. Dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy az EMT a legátfogóbb romániai magyar civil szervezet, ugyanis kisiskolás kortól akadémiai szintig vannak kiadványai és rendezvényei, Erdély-szerte vannak fiókszervezetei. Dr. Kökényesi Sándor, az Ungvári Állami Egyetem professzora kifejtette, mit is jelent a határon túli magyar tudományos élet ápolása. Dr. Kászonyi Gábor, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnöke Az MMÉV jelene és jövője a Kárpát-medence magyar műszaki értelmiségének összefogásában című előadásában arról szólt, hogy a szervezet 3000 személy műszaki-szakmai összefogását segíti elő. /Csomafáy Ferenc: Országos szakmai napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. november 28.

November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. február 19.

Febr. 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kisebbségügyi minisztérium kezdeményezésére tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter miniszter, Tőkés Elek vallásügyi államtitkársági igazgató, illetve a magyar történelmi egyházak képviseletében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Czirják Árpád érseki helynök /Kolozsvár/, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Csiha Kálmán református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László püspököt Szilágyi Aladár főgondnok képviselte. Eckstein-Kovács Péter ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi tervezetnek a helyzetét: mindkettő késik. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: elvárná, hogy a magyar történelmi egyházak újabb listát állítsanak össze a visszaigényelt épületekről, amelyekről újabb sürgősségi kormányrendeletet lehetne készíteni. A megbeszélésen megemlítették, hogy a kormány által az előző napon elfogadott rendelet 22 milliárd lejt nyújt templomok építésére, illetve restaurálására. Azonban a magyar történelmi egyházak egyetlen temploma sem szerepel ezen a kedvezményezett listán. A magyar egyházi vezetők szóvá tették a megkülönböztetést. Tempfli József emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi sürgősségi kormányrendelet 17 épület visszajuttatásáról intézkedett, azonban a végrehajtása nem történt meg. Csiha Kálmán elmondta: a magyar történelmi egyházak a jövőben is tiltakozni fognak mindezek ellen. A román kormány azonban nem is válaszolt tiltakozásaikra, ezért a nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Uram, add meg nekünk, ami a miénk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1999. március 24.

Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. május 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 17 600 hallgatója van, közülük körülbelül 4000 magyar, melyből 2500 tanul teljesen magyarul. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és a közgazdaságon nincs magyar nyelvű tanulmányi vonal, holott nagyon nagy szükség lenne rá - nyilatkozta Szilágyi Pál rektorhelyetes. Amikor külföldieknek nyilatkoznak a politikai vezetők - köztük a tanügyminiszter is -, nem mondják el a tiszta valóságot a kisebbségek felsőfokú oktatásával kapcsolatban. - A BBTE akkreditált egyetem, ki kellene fejlesztenie a teljes magyar tanítási vonalat. Ha létesítenek egy magyar nyelvű egyetemet, 6-7 évnek kell eltelnie az akkreditálás megszerzéséhez. Szilágyi hangsúlyozta: Mi Romániának adófizető polgárai vagyunk, állami jövedelemből kell megoldani a magyarok taníttatását az elemitől az egyetemig. /Csomafáy Ferenc: A magyar tannyelvű egyetem a román állam kötelessége!!! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1999. május 8.

Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1999. június 19.

Kolozs megye főispánja, Alexandru Farcas figyelmeztető levelet jutatott el Gheorghe Funar polgármesteréhez, melyben felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, mint amilyeneknek a múlt hónap második felében a polgármesteri hivatal épületében helyt adott. A megtartott szimpóziumnak Horia Sima - un legionar inca prezent volt a címe. Ugyanakkor az épületben kitűzték a hajdani legionárius zászlót, és terjesztették a legionárius vezetők propagandaírásait. Amint Alexandru Farcas főispán levelében írja: "Mint prefektus kötelességemnek tartom, hogy a közvéleményt tájékoztassam ezekről a legionárius megnyilvánulásokról, melyek fasiszta, szélsőséges megnyilvánulások, és fenyegetik a nemzetbiztonságot". - Emil Constantinescu elnök sem helyeselte az ilyen jellegű szimpóziumok megrendezését. Ugyanakkor a prefektus kifejtette: az a javaslat, hogy Kolozsváron utcát nevezzenek Corneliu Zelea Codreanuról, rendkívül veszedelmes és törvényellenes. /Csomafáy Ferenc: Megintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1999. július 1.

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 2.

1927. június 24-én alakult meg a 'Mihály Arkangyal' Légiója. Annak idején, fénykorában, a mai állítások szerint mintegy 1 000 000 tagja volt. Ma, 72 évvel késõbb - sajtójelentések szerint - Bukarestben valamivel több mint 100 legionárius szimpatizáns gyûlt össze meghallgatni Catalin Zelea Codreanut és Nicanor Zelea Codreanut. Az elõbbi testvére, a második unokája a legendás "kapitánynak", Corneliu Zelea Codreanunak, aki nevével a mai napig is fémjelzi ezt a fasiszta jellegû mozgalmat. - A Romániai Legionárius Mozgalom vezetõje, Serban Suru Kolozsváron kijelentette: "Reméljük, nem telik el sok idõ, és a legionáriusok hatalomra kerülnek". Jún. 25-én összegyûltek a kolozsvári legionárius szimpatizánsok, az újságírókat leszámítva 32-en. Késõbb még csatlakozott hozzájuk 6 személy. A találkozó szervezõje a "Sarmisegetuza" - 1999 Kulturális Alapítvány volt. A Bukarestbõl érkezett Serban Suru legionárius líder majdnem egyórás beszédében elmondta, hogy a legionárius mozgalom ereje a múltba nyúló legendájában van. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a legionárius mozgalomnak nincs még 2000 tagja sem. /Csomafáy Ferenc: Az Arkangyal hamiskás mosolya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1999. július 23.

Mihai Popescu tábornok, a román szárazföldi csapatok vezérkari főnöke júl. 23-án Kolozsváron ismertette azt az átszervezési folyamatot, ami 2003-ban fejeződik be és az országot 4 katonai körzetre osztja. A katonaságot mintegy 20 ezer fővel csökkentik /a szárazföldi erők létszáma a mostani 72 ezerről 62-re csökken/. Ahhoz, hogy a NATO-követeléseknek megfelelő katonaság létrejöjjön, a védelmi minisztériumnak rendelkeznie a nemzeti össztermék 2 %-ával /jelenleg csak 1,3 % jut nekik /. Távlati terv a szerződéses profi katonák alkalmazása. A IV. erdélyi hadsereget felszámolják, s átalakítják a kor követelményeinek megfelelően. A tábornok szerint a jövőben nők alkalmazása is szükséges lenne a hadseregben. A román hadseregben magas a tábornokok száma, 400 fő, létszámukat 120-ra kell csökkenteni. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 23-án egy órát tartózkodott a kincses városban, ahol zárt ajtók mögött találkozott a IV. Erdélyi hadsereg vezető tisztjeivel, tárgyalt Alexandru Farcas prefektussal, majd repülőgépen Bukarestbe távozott. /(Csomafáy Ferenc): Új idők új katonasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998