udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Földi István

2001. június 18.

Az EU országaiban is elismert Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) programot terjesztik Magyarországon, illetve a határon túl is, ennek érdekében született meg a "háLÓRA magyar!" kezdeményezés, tájékoztatott Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója. Természetesen gondoltak a határon túl élőkre is. A nemzetközi ECDL Alapítvány felhatalmazásával ezért vizsgaközpontokat hoztak létre Erdélyben (Romániában), Újvidéken (Jugoszláviában), és a Felvidéken (Szlovákiában), s most van folyamatban az első vizsgaközpont akkreditációja Kárpátalján (Ukrajnában). Így tehát a határon túl élő magyarok számára már most is lehetőség van az Internet-használat elsajátítására. /"háLÓRA magyar!" Interjú Alföldi Istvánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2004. április 19.

Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád e­gyetemi tanárnak, a kötet szer­kesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivá­sárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2005. augusztus 4.

1990 tavaszán tűntek el Kézdivásárhelyen a Vörös Hadsereg, a Lenin, a Dimitrov és egyéb utcanevek, és az utcák egy része visszakapta régi, egykori hagyományos nevét, vagy történelmi személyiségekről nevezték el. Azóta, nem történt lényeges utcanév változtatás. Incze László ny. múzeumigazgató, történész foglalkozott a legszakavatottabban a város régi és új utcaneveivel, évek óta szorgalmazza a további módosításokat. Nincs Báró Szentkereszty Stefánia, Cserey Jánosné, Ikafalvi Dienes Ödön, Földi István, Jakabos Ödön vagy Bányai János utca a városban, és a felsorolás még nem teljes. /Iochom István: Kézdivásárhely adóssága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2006. január 28.

Ha valaki áttekintené Kézdiszentlélek amatőr színjátszásának utóbbi száz évét, a csúcsot vitathatatlanul a Jézusfaragó ember 1938-as bemutatásában jelölné ki. /Az 1908–1968 között Kézdiszentléleken bemutatott színművek listáját összeállította a falu néhai szorgalmas krónikása, Bartos Endre, és közreadta a Művelődés 1969. februári számában./ Nyirő József ,,havasi színjátékának” előadásáról még húsz-harminc évvel később is úgy beszéltek az egykori nézők, mint felejthetetlen élményről. A kézdiszentléleki szabadtéri produkció rendezője és a darab főszereplője Szakács Antal /1900-1980/ tanár volt, aki 1932–1940 között teljesített kántori szolgálatot a felső-háromszéki faluban. Szakács Antal Gyergyóalfalu szülötte, ugyanott kezdte tanítói és kántori pályáját, majd a tanári oklevél megszerzése után ugyanitt került szembe a román állami hatóságokkal, amikor egyik nyilvános szereplését államellenesnek minősítették, politikai pert indítottak ellene (1924). A két és fél évig tartó per végén felmentették a vád alól Szakács Antalt, aki ezt követően Csíkszentdomo­koson nyert kántortanítói állást, aztán néhány évre visszatért szülőfalujába, ahol az iskola tanára lett. Dalkört és műkedvelő színjátszó csoportot vezetett, hangversenyt szervezett. A nehéz időkben irányt adó értelmiségi volt. Kórusa olyan kiváló volt, hogy meghívást kaptak az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus rendezvényein való fellépésre. Szakács Antal ugyanakkor pezsgésbe hozta a falu amatőr színjátszó mozgalmát, évente mutattak be színműveket. Megérdemelt megbízatást kapott, Háromszék vármegye tanügyi és népnevelői előadója volt 1940–44 között, aztán jött a frontszolgálat. Az anyaországban telepedett le, mivel Erdélybe nem térhetett vissza. 1946-tól népművelői munkakörben, később pedig tanárként dolgozott Bonyhádon, a frissen letelepített bukovinai székelyek körében, a szellemi otthonteremtéshez járult hozzá olyan, Székelyföldről származó értelmiségiekkel együtt, mint a kézdivásárhelyi Földi István, illetve magát az áttelepítést központi szintről irányító, ugyancsak kézdivásárhelyi születésű és gelencei kötődésű Bodor György. Szakács Antalt 1960-ban nyugdíjazták, s a következő évben Érden telepedett le. Az itt töltött évek alatt néha még fel-fellángolhatott a régi szenvedély, a versmondás, a rendezés, a közművelődésben való cselekvő részvétel. 1980-ban hunyt el, az érdi Újvárosi temetőben pihen. Az Új Ember című katolikus hetilapban Domokos Pál Péter búcsúztatta. Dr. Kolta László 2004-ben Bonyhádon jelentette meg füzetnyi terjedelmű munkáját Szakács Antal tanárról és népnevelőről. Kézdiszentléleken a Dávid Emil kántor vezette egyházi vegyes kar felvette 2001-ben egykori hírneves vezetőjének nevét. /Borcsa János: Szakács Antal, a lélek mindenese. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2007. május 22.

Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. május 24.

Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2008. október 8.

Gábor Áron szülőfalujában, Berecken 1991 márciusában alapítványt hoztak létre, melynek fő célkitűzése az ágyúöntő hős emlékének ápolása. Szükség is van erre. 1941-ben Nagyváradon a hadapródiskola Gábor Áron nevét vette fel. 1942-ben a hadapródiskola parancsnoksága nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművésztől megrendelte az iskola névadója szobrának elkészítését. Így került a szobor az iskola előkertjébe és ünnepi felavatása 1943. június 27-én volt. Kézdivásárhelyen 1943 júniusában a város központi terén, szabadtéri színpadon, ahol ma a nagyváradi szobor áll, az avatás napján Földi István kézdivásárhelyi polgár, iskolaalapító és oktató, Gábor Áron első életrajzírója Gábor Áron című színdarabját adták elő műkedvelő színjátszók. Időközben a hadapródiskola kadétjei – ma már nyugalmazott tüzérségi tisztek – az 1991 májusában tartott érettségi találkozón létrehozták és bejegyezték a M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Körét. Képviseletük a berecki Gábor Áron Alapítvány elnökével, Khell Ödönnel az 1971-ben a város főterén elhelyezett szobrot ünnepélyes keretek között ismét felavatták. 1945 után Nagyváradon Gábor Áron szobrát eltávolították, a nagyváradi múzeum udvarán a szemétdomb közepébe állították. Innen féltő kezek hazamenekítették Kézdivásárhelyre. Itt, a főtéren felállították, és 1971-ben felavatták. /Tibád Sándor: Elnémultak a harangok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998