udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp Géza

1991. január 9.

1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

1993. január 6.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

1995. október 1.

Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2001. február 1.

Jan. 30-án ünnepelte újraindulásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Csíky Boldizsár elnök megnyitóját követően Fülöp Géza titkár tekintette át az elmúlt tíz esztendő eseményeit. A megújhodott Kemény Zsigmond Társaság 95 összejövetelt tartott, színvonalas előadások hangzottak el az irodalom, a zene, a képzőművészet, az orvostudomány és a műszaki tudományok tárgyköréből. Az elmúlt időszakban a meghívottak között volt Benda Kálmán, Györffy György, László Gyula, Sütő András, Egyed Ákos, Benkő Samu, Kányádi Sándor és Dávid Gyula. Az esten bemutatták Kemény Zsigmond Társaság, 1991-2001 című kötetet. Ebben Trózner Lajos Visszapillantás a Kemény Zsigmond Társaság múltjára című dolgozata 1928-ig tárgyalja a KZST történetét, innen indul Dávid Gyula tanulmánya - A Kemény Zsigmond Társaság fénykora (1928-1948). Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalja össze az utóbbi tíz esztendő eseményeit. Marosi Ildikó pedig a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládájának /dokumentumgyűjteményének/ keletkezéséről írt. /B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2001. október 22.

Okt. 20-án kiállítás nyílt Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) utóbbi tíz évben megjelent kiadványaiból. Az EME megjelenés előtt álló kiadványai - Bernhard Jan Andrea: Dominicus Rosius a Porta album amicoruma; Egyed Emese: Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Álmodónk Vörösmarty (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Távlatok ; Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI.; Ferenczi László: Belgyógyászati diagnosztika I-IV., Fülöp Géza: Az információ; Kolozsvár 1000 éve (Szerkesztette: Egyed Ákos, Dáné Tibor Kálmán, Sipos Gábor, Wolf Rudolf); Péter Mária: Az erdélyi gyógyszerészet történetének magyar vonatkozásai; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. /Ördög I. Béla: Tízévnyi EME-könyvkiadás tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. december 12.

Fülöp Géza Az információ című könyvét mutatják be dec. 14-én Marosvásárhelyen. A művet dr. Dávid László tanszékvezető egyetemi tanár méltatja, a szerzővel Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője beszélget. A könyvbemutatót a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezi. /Könyv az információról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2002. január 3.

Harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg Fülöp Géza, marosvásárhelyi vegyész Az információ című könyve. A harmadik kiadást a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jelentette meg, és nemrég mutatták be Marosvásárhelyen. Az először 1990-ben megjelent kötet azóta Magyarországon már egyetemi tankönyv. A szerző a harmadik kiadásba az informatika új eredményeit is bedolgozta. /(máthé): Könyv az információról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2005. február 8.

Az anyanyelv használata a közügyek intézésében feltételezi, hogy azok, akikhez fordulni kell, ismerik a magyar nyelvet. Meg kellene követelni a magyar nyelv – bár kezdő szintű – ismeretét vagy legalábbis a szándékot a nyelv megtanulására. Érthetetlen, hogy miért tartják egyesek ezt még diszkriminációnak, például Biró Béla /a bukaresti rádió magyar adásában/. De hát akkor miért harcoltak az anyanyelv használatáért az RMDSZ képviselői, s miért büszkélkednek azzal, hogy ezt sikerült elérni? /Fülöp Géza: Diszkrimináció? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

2005. március 5.

A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztályán immár másfél évtizede végzik ezt a gyűjtő munkát, helyismereti- helytörténeti bibliográfiai műhelyről lehet beszélni. A mostani a nyolcadik ilyen jellegű munka, a hat bibliográfia mellett a második biobibliográfia. (Az első a Scriitori romani mureseni volt.) A most megjelent kötet /Oameni de stiinta mureseni/ Maros megye és Marosvásárhely tudós alkotóinak, a reáltudományok művelőinek a leltára, katasztere. Azoké, akik a mai megyehatárok között születtek, itt tanultak, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, itt dolgoztak vagy itt adták ki műveiket. Mindenki szerepel benne, aki legalább egy könyvet kiadott. 861 név, 861 tudós ember – orvosok, gyógyszerészek, biológusok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, geológusok, csillagászok, mérnökök, mezőgazdák, közgazdák – élete és munkássága tárul fel az olvasó, kutató elé. A „legöregebb” az 1508-ban született Franz Joel gyógyszerész, a legfiatalabb az 1979-ben született Radoiu Sanda közgazdász. /Fülöp Géza: Maros megyei „tudóslexikon”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2005. augusztus 11.

Másfél évtizede működik Marosvásárhelyen a Calepinus nyelvoktatás. A vártemplomi egyházközség indította tanfolyamként, majd az angol, német nyelvoktató intézmény felvette a Calepinus Idegennyelvű Népfőiskola nevet. Fülöp Géza igazgató beszámolt arról, hogy 15 év alatt mintegy 1600 diák végzett náluk. Változatlan marad, hogy a Cambridge-nyelvvizsga (FCE, CAE, CPE) felkészítő továbbra is egyéves, de lehetőség lesz a vizsga márciusi letételére is. A német tagozaton egyelőre megmarad a hároméves oktatási forma, s ugyancsak egyéves lesz a ZD, ZMP vizsgára felkészítő tanfolyam. /Magyari Imola: Tizenöt éves a Calepinus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2005. szeptember 20.

A Román Posta döntése értelmében külföldre csak telefonon lehet táviratot feladni, csak román munkatársak veszik föl a távirat szövegét. A magyar nyelvű táviratot betűzni kell /S ca Sandu, i ca Ileana, r ca Radu, és így tovább./ Alkalmazni kellene magyar postásokat, táviratfelvevőket is, ajánlotta a levélíró mindezt Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter figyelmébe. /Fülöp Géza: É ca (=mint) ésszerűtlen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2006. augusztus 10.

A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./

2007. július 17.

Marosvásárhelyen a magyarságnak csak akkor lehet esélye a polgármester- választáson, ha egy akaraton lesz mindenki. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye, s hogy a megye (értsd a megyei vezetőség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Figyeljen oda, de ne szóljon bele, hangsúlyozta Fülöp Géza hozzászólásában. A beleszólás antidemokratikus. /Fülöp Géza: Oldott kéve? Lesz-e, lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2007. október 4.

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság 1887-ben alakult meg, Tolnai Lajos kezdeményezésére. Virágkorát a két világháború közötti időszakban élte, amikor Kemény János elnökletével rendszeresen sikerült megtartani a felolvasóesteket. 1946-ban az új hatalom betiltotta. 1990 októberében 33 vásárhelyi értelmiségi gyűlt össze, ekkor Béres András, akkori RMDSZ-alelnök kezdeményezésére egyesület alakult, amely Gálfalvi György javaslatára vette fel a Kemény Zsigmond Társaság nevet. Közművelődési egyesületként született újjá a KZST. – Szeretnék, ha minél több fiatal bekapcsolódna a KZST életébe, mondta Fülöp Géza. Október végén kezdenek. /Nagy Botond: Utánpótlás-kereső KZST. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2008. február 23.

Február 15-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság rendhagyó összejövetelén az alakulat egyik vezető mindenese, Fülöp Géza volt főszerepben új kötete, a Hol keressem? Hogy keressem? /Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest/ bemutatása alkalmából. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, majd a KZST elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző előadóművészeket jelentett be. Iordache Beatrix énekművész a zongorista Nyágai István kíséretével Láni Oszkár egyik szép dalát szólaltatta meg. Láni Marosvásárhely zenei életének hőskorában vált a város egyik jelesévé. Fülöp Géza szokásához híven fontos könyvet írt, tankönyvvel rukkolt elő. Hol keressem? Hogy keressem? címmel az információkeresés kulcskönyve, egy művészeti értekezés és a szakirodalom-kutatás bányászati útmutatója egyszerre. Fülöp Géza könyve elméleti segédkönyv, rendszerező tankönyv. /Sebestyén Mihály: KZST-esten az információ nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2008. március 1.

Fülöp Géza írt nyílt levelet Nagy Károlyhoz, egykori osztálytársához, megkérdezve, miért tartja bűnnek, hogy annak idején tanítói igyekeztek őt „megtéríteni”? Hiszen Nagy Károly is ezt tette: tanárként ateistává akarta nevelni tanítványait. Miért csak a vallásos szellemben nevelt gyermekeket félti? Egy ateistát sohasem gyötörhetnek kétségek? Fülöp Géza leszögezte, „semleges” nevelés nincs. Az ateista nevelés világnézetileg éppen olyan „elkötelezett”, mint a vallásos nevelés. /Fülöp Géza, Marosvásárhely: Kedves Karcsi! Levélféle Nagy Károlyhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Előzmény: Előzmény: Nagy Károly: Jogos aggodalmak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2008. szeptember 27.

Székelyhidi Ágoston író, történész, politikus az Arad megyei Medgyesborzáson született 1935-ben, a nagyváradi premontrei gimnáziumba járt 1946-ig, amíg családját ki nem utasították Romániából. Debrecenben járt egyetemre. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért börtönbe zárták. 1987-ben vezető szerepet játszott az ellenzéki mozgalmakban, az MDF alapító tagja, s 2004-ig egyik vezető politikusa volt, majd 2005-ben kilépett a pártból. Az Erdélyi Szövetség alelnöke, majd elnöke, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Számos díjat, kitüntetést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1955-től jelennek meg írásai – regények, elbeszélések, tanulmányok. Legutóbbi munkái: Nemzet és demokrácia (1998), Magyar századvég (2002), Nemzet és rendszerváltozás (2007). Vizsgálódásai középpontjában a nemzeti önazonosság és önrendelkezés kérdései állnak. Szeptember 29-én tartandó előadásában is (Nemzettudat és nemzetpolitika) ezeket a kérdéseket taglalja majd a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /Fülöp Géza, a KZST titkára: A KZST vendége: Székelyhidi Ágoston. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2008. szeptember 30.

Közgyűlés előzte meg a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság első előadását. Fülöp Géza, a társaság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Csíky Boldizsár elnökkel, illetve az ott lévő tagokkal egyetemben körvonalazták a KZST idei évadi rendezvénysorozatának tervezetét. Fülöp Géza titkár felvetette a társaság újkori fennállásának 20. évfordulójára egy ünnepi kiadvány ötletét, majd Csíky Boldizsár elnök javasolta egy újabb Lyukasóra, ezúttal képzőművészeti ki mit tud? megszervezését. Felmerült a Recski Szövetség elnökének meghívása, aki előadást tartana az egykori hortobágyi haláltáborokról – 78 volt belőlük. Ennek kapcsán került szóba a földvári koncentrációs tábor, amelyről Boross Ernő írt könyvet. A javaslatok között volt a rovásírásról szóló est, Ráduly János vagy Friedrich Klára előadásában. A régi, meg nem valósított tervekből is felolvastak a résztvevők: az erdélyi kastélyok, a Mezőség, a szórvány, a régi templomok. /n. b. : Évadkezdő ötletbörze a KZST-nél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2009. június 9.

135 éve született, 60 esztendeje hunyt el Sényi László császári és királyi kamarás, a Kemény Zsigmond Társaság „ingyenes és mindenes” főtitkára. A marosvásárhelyi református temetőben nyugszik felesége, gr. Toldalagi Anna és több más jeles helybeli személyiség társaságában. A KZST hőskorának meghatározó egyénisége, a két világháború közötti időszak markáns vásárhelyi alakja síremlékén megkopott a felirat. Adamovits Sándor, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke kezdeményezte, a Kemény Zsigmond Társaság és a Castellum Alapítvány vezetősége felkarolta az ötletet, hogy újrafestessék a sírkő feliratát, és közösen idézzék fel Sényi emlékét. A bensőséges megemlékezésre június 5-én került sor. A sírnál Csíky Boldizsár, a megújult KZST elnöke és Fülöp Géza, a társaság titkára méltatta Sényi László érdemeit. /Sényi Lászlóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998