udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp István

1996. szeptember 23.

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2000. október 18.

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2001. április 30.

Az idei rendezvényen is nagyszámú érdeklődő vett részt a domahidi vasútállomás melletti emlékműnél, amelyet a szatmári béke emlékére állított a MÁV. Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője ünnepi köszöntőjében kitért arra, hogy a majtényi fegyverletételt szenvedélyektől mentesen, a történelmi tények árnyalt elemzésével kell értékelni. Hármas évforduló az idei: 325 éve született II. Rákóczi Ferenc, 290 éve kötötték meg a szatmári békét, 130 éve adták át a Szatmárnémeti-Nagykároly közötti vasútvonalat. A megemlékezésen George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója, Köpeczi Béla budapesti történész, Fülöp István, Mátészalka alpolgármestere és dr. Németi János nagykárolyi történész méltatta az eseményt. /Az élő Rákóczi. Megemlékezés és koszorúzás a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2003. november 25.

Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2006. július 14.

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2006. szeptember 25.

Szeptember 23-án a nemrég belülről is felújított csombordi református templomban a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Fogarasi István református lelkész elmondta: a csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt. Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára emlékezett: 55 évig igazán élt ez az iskola, a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat” tevékenykedett itt. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese. Az 1990-es években feltámadt a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működött. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola (1935–1996) címmel Csombordi Emlékkönyvet adtak ki. Mi lett mára a csombordi iskolából? Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt. /Bakó Botond: 70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. január 19.

Kulturális, gazdasági, valamint környezetvédelmi projektekről tárgyalt január 18-án Szabó István Szatmár megyei tanácselnök Fülöp Istvánnal, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanács elnökével Szatmárnémetiben. Mindkét tanácselnök fontosnak tartja a két megye gazdasági fejlesztését, amelynek első lépése az infrastruktúra bővítése; a legsürgősebb a közutak és a vasúthálózat fejlesztése. /Gödri Alpár: Közös lobbi az autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2008. február 26.

Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2008. március 6.

Nem tükrözi a történelmi valóságot az egykori neves csombordi mezőgazdasági szakközépiskola szóló román nyelvű A fost odata o scoala Liceul Alexandru Borza című kiadvány, amely azt sugallja, hogy az iskola eredetétől fogva román tanintézmény volt. Az 1996-ban megjelent Volt egyszer egy iskola című magyar nyelvű kiadvány hűen mutatja be az iskola történetét alapításától egészen 1995-ig, benne a volt tanulók és tanárok vallottak a csombordi szellemiségről. 1935-ben alakult meg, mint téli mezőgazdasági iskola, amely a református egyház igazgatása alá tartozott, és az akkori főgondnok Dr. Szász Pál ügyelte fel a működését. A román nyelvű kiadványban olyan tanárok írásai szerepelnek, akiket a volt csombordi magyar tanárok nem is ismernek. A román könyvet Fülöp Istvánnak nem mutatták meg, és nem egyeztettek vele, csak a kész kötetet kapta kézhez. Az iskolát kezdetétől fogva Alexandru Borzanak nevezi a kiadvány, ez hamísítás, mivel a tanintézmény csak 1994-től viseli ezt a nevet, mi több, a neves román botanikusnak semmi köze nem volt a csombordi iskolához. A román kiadvány a neves magyar tanárokat nem említi, így Veress Istvánt sem, aki két évi igazgatói tevékenysége után a kolozsvári Agrártudományi Egyetem professzora lett. Csak névleg szerepel a román nyelvű kiadványban Mezei Sándor aki 33 évig igazgatta az iskolát. Szász Józsefet, aki 400 szőlőfajtából álló fajgyűjteményt létesített, a könyv meg sem említi. A csombordi iskolaközpontban 1963-ig csak magyar nyelven folyt a tanítás. /Szakács Bálint: Volt egyszer egy iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2008. március 22.

Baróton járt a Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi kara népi építészeti tudományos diákkörének vezetője, Fülöp István, hogy az idén nyárra tervezett, Erdővidék épített örökségét feltérképező munkatábort előkészítse. Egyetemükön kisebb-nagyobb megszakításokkal 1912 óta végzik ezt a munkát. A határon túli magyarság körében 1989 előtt is megfordultak, de csak a változások után tudták rendszeresíteni, hogy minden második évben egy-egy erdélyi, kárpátaljai, vajdasági tájegységet is górcső alá vesznek. Székelyföldön először 1994-ben Gyergyószentmiklóson jártak, majd 2004-ben Gyergyócsomafalvára látogattak. A másod- és harmadéves egyetemisták munkájuk során a tanulmányozásra érdemesnek minősített lakóházakról és gazdasági épületekről rajzokat készítenek, majd dokumentációt állítanak össze. Az elkészített dokumentáció kiállítási anyaggá, sőt, kiadvánnyá is válik. /Hecser László: Épített örökségünk feltérképezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2008. szeptember 18.

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998