udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp Júlia

2002. november 12.

III. Unitárius Kollégiumi Napok néven öt napon át ünnepelhetett Kolozsvár magyarsága. November 6-án Popa Márta igazgatónő és Dr. Szabó Árpád unitárius püspök köszöntő szavai indították a rendezvényt. Felházi Ágnes volt kollégista diák, jelenleg képzőművész hallgató mutatta be saját tárlatát. Máthé Ildikó magyartanár a tavalyi évkönyvet, Fülöp Júlia főszerkesztő a Cipó diáklap 6. számát ismertette. A XI. U osztály bemutatta William Shakespeare: A makrancos hölgy című színdarabját angol nyelven. November 7-én játékos fejtörő, irodalmi kávéház, vetélkedő és a gólyák avatása következett. November 8-án ismertették a diákok tudományos dolgozatait, majd ünnepi versösszeállítást mutattak be, délután városi szintű népdalverseny zajlott, November 9-én Déva vára felé indultak. Gyulafehérváron a székesegyházban Léstyán Ferenc vikárius előadást tartott a templom történetéről. A fiatalok Dévára zarándokoltak, Dávid Ferenc emlékcellájához. November 10-én a fiatalok bemutatták ünnepi műsorukat. /Solymosi Zsolt: Véget értek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. március 14.

Március 13-án Szászváros maroknyi magyarsága a református templom gyülekezeti termében ünnepelte március 15-ét. Idén Petőfi Sándor került az előadás központjába, jelezte a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. S az ifjak színvonalas szavalása jelezte, hogy a szórvány Szászvároson a magyarságnak nemcsak múltja van, hanem jövője is. /Ch. A.: Március 15. Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2005. október 24.

Október 23-án Szászvárosban Torma Zsófiára emlékeztek, akit autodidakta mivolta ellenére a világ első régésznőjének tartanak, és akit a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem díszdoktori címmel tisztelt meg. A Torma Zsófia-emlékünnepségen már román nyelvű felszólalások is voltak, mert a szászvárosi románok is egyre inkább fejet hajtanak a régésznő munkássága és emléke előtt. Fülöp Júlia, a rendezvény szervezője és Torma Katalin egyaránt elismerésüket fejezték a nagy régésznő munkásságával kapcsolatosan. Csicsókeresztúron (akkor Szolnok-Doboka vármegye, jelenleg Beszterce-Naszód megye) született 1840-ben, Szászváros mégis magáénak tartja Torma Zsófiát, aki az 1860-s években költözött ide. Itt fejtette ki az őskor feltárására összpontosuló tudományos munkásságát, hozta létre a város első történelmi múzeumát, illetve itt hunyt el 1899-ben, szögezte le Torma Katalin, a híres történész testvérpár Marosvásárhelyről érkezett oldalági leszármazottja. Torma Zsófia figyelme a tordosi neolitikus telep felé fordult. 1875-ben kezdte meg a terület majd egy évtizedig tartó rendszeres ásatását, a felszínre kerülő leletek gyűjtését. Az 1876-os budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszus alkalmából – ahol szenzációt keltett a cseréptöredékeken, korongocskákon fellelt szimbólumokkal és írásjelekkel – őt kérték fel Hunyad megye régészeti adatainak összeállítására. A Tordos melletti, általa feltárt 4500 éves őstelep tordosi kultúra néven vonult be a régészetbe. Legjelentősebb és egyben legtöbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) című művét Jénában adták ki. /Chirmiciu András: Torma Zsófia-emlékünnepség Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2006. március 13.

Helytállásról és reménységről szólt vasárnapi beszédében Hunyad megyében, Szászvároson Sipos Szabolcs református lelkipásztor. A maroknyi gyülekezet lélekszáma évről évre apad, de mindig akadnak lelkes emberek, akik nem hagyják széthullani a közösséget. Március 15-én összegyűlnek a helyi magyarok, fejet hajtani a szabadságharc hősei előtt. Idén Fülöp Júlia, az EMKE helyi szervezetének elnöke színvonalas irodalmi összeállítással lepte meg az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2006. július 10.

- Már megint a Kúnok, vetették fel egyesek a kérdést Fülöp Júliának, a július 9-i megemlékező ünnepség főszervezőjének. Igen, megint a Kúnok, mivel szellemi örökségük, a szászvárosi szórványmagyarság ügyének szentelt életük példaképet és erkölcsi erőt jelent a maiak számára. Szászvároson alig maradt maroknyi magyarság. Közösségi ünnepségei régóta kiszorultak a köztérről, s immár a református templomban és gyülekezeti teremben zajlanak. De zajlanak: kis létszáma ellenére a szászvárosi magyarság közösségi élete meglepően aktív, mintegy jelezve, hogy gróf Kún Kocsárd és unokaöccse, gróf Kuun Géza emléke kötelez. Az istentisztelet után Fülöp Júlia a város tizenkilencedik századi nagy fiai, a két gróf előtt hajtott fejet. Mindketten a magyarság ügyének, elsősorban a magyar oktatásnak szentelték életüket, számtalan áldozatot hozva. Miután hazatért a szabadságharc alatti hazafias cselekedeteiért rászabott fogságból, gróf Kún Kocsárd, nekilátott Szászváros és környéke szórványmagyarsága fellendítésének, elsősorban az oktatás által. Ösztöndíjakat biztosított saját vagyonából a református kollégium tanítóinak, tanárainak és diákjaiknak. Az oktatás minőségére is nagy figyelmet fordított, s ezt unokaöccsére (a nevét eltérően író) nagy tudású gróf Kuun Gézára bízta. Sokáig az EMKE elnöke volt, vagyona jelentős részét éppenséggel az erdélyi magyar művelődésre hagyta. Algyógyon nemcsak a ma is működő mezőgazdasági szakiskolát hozta létre, hanem orvost, patikust hozott, tűzoltóságot létesített, egyszóval fellendítette a települést. A Szászvároson épített két Kún kollégium jelenleg is a város büszkeségét képezik: a régi épületben a kórház, az újban pedig az Aurel Vlaicu névre keresztelt román nyelvű elitgimnázium működik. Az emlékezésen megkoszorúzták a református templom előcsarnokában lévő grófok szobrait. /Chirmiciu András: Kún-megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2007. március 12.

Négy nappal az évforduló előtt a maroknyi szászvárosi magyarság a református templom gyülekezeti termében ünnepelte meg március tizenötödikét. Az ünnepségre az istentisztelet, illetve a szentmise után került sor, amikor a római katolikusok is átjöttek a közös megemlékezésre és ünnepi előadásra. Mivel az előző évekbeli megemlékezéseken Kún Kocsárd, a szabadságharc legjelentősebb Hunyad vármegyei résztvevője, a magyar oktatás későbbi mecénása, a közelben lévő Piski híres csatája vagy Petőfi Sándor került az előadás központjába, idén a forradalom hős asszonyairól szólt a megemlékezés. Szendrei Júlia, Laborfalvi Róza, Ercsei Júlia, Lővei Klára, Seidel Teréz és sokan mások jelentős szerepet vállaltak, sokan komoly áldozatot hozva a magyar szabadság oltárán, ismertette a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. /Chirmiciu András: Március 15-i megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

2007. szeptember 24.

Fülöp Júlia, az EMKE szászvárosi szervezetének elnöke méltán hiányolja az emléktáblát a világ első régésznőjének, Torma Zsófia /1840-1899/ szászvárosi házán. Torma Zsófia a “tordosi kultúra” néven ismertté vált Maros-parti neolitikus telep XIX. századi feltárásával kivívta a legnevesebb szakmabeliek elismerését. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök éves rendszerességgel rendezi meg a helyi református templomban a Torma Zsófia emlékét méltató ünnepségeket. Idén a helyi és környékbeli települések magyar közösségeinek képviselői mellett jelen volt az ünnepségen a Castellum Alapítvány néhány tagja is, illetve Kötő József, országos EMKE-elnök, aki mindenekelőtt Torma Zsófia népnevelő munkáját méltatta, hiszen a régésznő tudományos munkássága mellett szívvel-lélekkel részt vett az iskola és árvaház fenntartásában, a szászvárosi kultúrélet megszervezésében, jótékonysági akciókban. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, melyet saját lakásán rendezett be, s melynek több mint 11 ezer darabját később a Kolozsváron székelő Erdélyi Múzeumnak adta. 2004-ben az önkormányzat emléktáblát helyeztek el Torma Zsófia hajdan múzeumként szolgáló házán, Torma Zsófia-szobor felállítását is tervezték. Mára nemhogy szobrot nem állítottak, de az emléktábla is eltűnt a ház faláról. A ház jelenlegi tulajdonosa az épület felújítása idején vette le a táblát és azóta nem hajlandó visszahelyezni azt. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2009. szeptember 28.

Harmadik alkalommal rendezett Reneszánsz Kastélyfesztivált a dévai székhelyű Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. A hagyományosan több helyszínen – kúriákon, kastélyokban, várakban – zajló rendezvénysor idén a vajdahunyadi várkastélyban kezdődött. A Hunyadiak, illetve még Zsigmond király korának felelevenítésével kezdték műsorukat az est meghívottai: a budapesti Musica Profana együttes. A neves budapesti előadók muzsikáltak nemcsak Vajdahunyadon, hanem a rendezvény másnapján Marosillyén is, majd a szászvárosi református vártemplomban. Marosillyén a szentmisét Leander ferences atya, dévai plébános celebrálta, felelevenítve a reneszánsz kor és eszme jótékony hatását az egyházra. Ebből az időszakból való a déli harangszó bevezetése is, amit Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékhez kötünk. Marosillyén a rendezvényen a település nagy szülöttjére, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek. Meghívták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselőit. A kollégium 1992-ben alakult reneszánsz táncegyüttese, a Collegium Gabrielense, olasz, francia, angol táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Szeptember 27-én Szászvároson Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnök, ismertetőt tartott a XIII. században épült, és az 1600-as években újraépített református templomról, illetve magáról a 700 éves városról, melynek számbelileg nagyon megcsappant szász illetve magyar közössége. Fellépett a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. /Gáspár-Barra Réka: III. Reneszánsz Kastélyfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998