udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp László

1995. június 30.

Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1998. szeptember 12.

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2002. július 3.

Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2004. szeptember 30.

Elhunyt Ruha István /Nagykároly, 1931. aug. 17. – Kolozsvár, 2004. szept. 28./ hegedűművész. Huszonévesként megnyert három tekintélyes nemzetközi versenydíjat, ez meghozta számára az elismerést. Románia egyik legkeresettebb hangversenyhegedűsévé lett. 1964-ben Horváth Lászlóval, Fülöp Lászlóval és Dula Imrével vonósnégyest alapított, amelynek létét a nyolcvanas években két tag külföldi letelepedése szüntetett meg. 1963-tól tanított a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, előbb óraadóként, majd professzorként. 2003-ban, miután nyugdíjazták, a főiskola konzulens professzora volt. Családszerető ember volt, tanítványai rajongtak érte. Súlyos betegség vitte el. /László V. Ferenc: Ruhapista. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2006. május 20.

Megérkezett Amerikából a Magyar Baráti Közösség 2006-os Évkönyve: ITT-OTT Kalendárium, 1956–2006. Bakos István örömmel jelezte Budapestről, hogy kitűnő, sokszínű és gazdag összeállítás, az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében készült, Kovács András Ferenc Magna Hungaria című, Ilia Mihálynak ajánlott versével zárul.  Beke György is felhívta telefonon Sylvester Lajost, dicsérve az Évkönyvet.  Az Évkönyv gazdag erdélyi vonatkozású anyagot tartalmaz. Ebben Sylvester Székelyföldről mint az erdélyi magyarság belső anyaországá­ról szólt, voltaképpen a ,,kis anyaország” megjelöléssel az autonómiaigényt és -esélyt érzékeltette az erdélyi szórványmagyarság, de a moldvai csángómagyarok tekintetében is. A kalendáriumban Böjte Csaba Amerikában címmel ugyancsak Erdély a téma, Az amerikai magyar diaszpóra ’56-os értelmiségi csapata és az ’56-osok leszármazottai fogadott hazájukban s a Kárpát-medencében is meghatározó súllyal vannak jelen. Köztük Fülöp László (Október 23. – egy kései jelentés), Borokai Fanni (1956-os sortüzek), Lipták Béla (1956-os üzenetek) és Nagy Károly (Történelemhamisítás az Ötvenhatosokról). Ez az Évkönyv  világhálón, a http:www.mbk.org. webhelyen, a Magyar Baráti Közösség honlapján könnyen fellapozható. /Sylvester Lajos: A Magyar Baráti­ ­Közösség Évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2008. március 6.

Székföldje magyarsága is egyre fogy. Fontos, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára. Árapatakon 2002-ben a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Árapatakon a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc. Most háromszáztízen vannak, tájékoztatott Fülöp László lelkész. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Föld- és erdővagyonukat visszaszerezték. Árapatak már szerepel az 1332-es regesztrumban. Volt régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak. Van magyarországi testvérgyülekezetük, Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott. /Kisgyörgy Zoltán: Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2008. október 6.

Október 4-én volt a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal és a Bekecs Kulturális Szövetség által szervezett bekecsi Lófőnap. A rendezvény az egész községet megmozgatta, jelen volt Markó Béla és a környék polgármesterei is. A Bekecs legmagasabb pontján római katolikus kápolna alapja áll. Három éve építették, a munkálat abbamaradt, a folytatás hátravan. Erdélyben Kisborosnyón és Gyergyóban áll még lármafa, a bekecsi most a harmadik. 1788-ban az Országgyűlés rendelte el, hogy vágjanak utakat, állítsanak lármafákat. Markó Béla rávilágított: Jelképesen egy lármafát avatunk, ami számunkra azt az üzenetet hordozza, hogy őseink képesek voltak odafigyelni más közösségekre, egyik közösség figyelmeztette a másikat a veszélyre. Eleink tudták, hogy külön-külön lehetnek leleményesek, de nem tudnak célt érni. Ezért kellett együttműködniük. Fülöp László meggyújtotta a lármafát. /Mezey Sarolta: Főhajtás a hősök emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2008. december 28.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta július 30-án Sólyom László köztársasági elnök a nagyváradi egyházmegye külföldön szolgáló papjának, Vas Lászlónak, a New Jersey állambeli Passaic Szent István katolikus magyar temploma plébániai kormányzójának, „a Chicago környéki magyarság társadalmi, kulturális és hitéletének újraszervezéséért, az ott élő fiatalok nyelvi és kulturális oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként”. A kitüntetést az amerikai útja során szeptember 29-én Chicagóba is ellátogató Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át a helyi magyar egyesületek vezetőivel való találkozóján, Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet jelenlétében. Vas László katolikus pap mellett még ketten részesültek e megtisztelő, magas rangú elismerésben: Kaarina Koskenalusta tiszteletbeli konzul és Fülöp László minneapolisi építész. /Tankó Zita: Lovagkereszt a magyar ügyek szolgálatáért az Óperenciás tengeren túl. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998