udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp Lídia

1997. február 26.

Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./

2001. március 10.

Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2002. április 30.

Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2002. október 1.

Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 11.

Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

2003. január 7.

Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2004. január 13.

Fülöp Lídia lugosi író elmondta, hogy még sok terve van. Felgyűltek benne az élmények. Negyed század telt el azóta, hogy első könyve, a Hosszú úton című verseskötete megjelent. Öt esztendővel ezelőtt jelentette meg a Végnélküli inasévek című önéletrajzi regényének első kötetét. Megszületett a folytatás, a második kötet, mely az 1945–1983 közötti időszakot mutatja be. Elkészült könyvét most javítgatja. /Pongrácz P. Mária: Megírom az életem. Fülöp Lídia műhelytitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. február 3.

Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2004. november 8.

Száz évvel ezelőtt alapították Újbálinc falut magyar telepesek. A falu lakói Nagybodófalvára jártak istentiszteletre, a gyermekeik pedig iskolába. A mostani, a százéves évforduló ünnepségeit is Nagybodófalván tartották. Az istentiszteleten résztvevő Toró T. Tibor parlamenti képviselő átnyújtotta Békési Gyula alpolgármesternek a település Közösségi Könyvét. A megjelentek összeállítást hallgathattak Újbálinc neves szülöttje, Fülöp Lídia író-költő műveiből, melyet a szerző és tanulók egy csoportja adott elő. /(Sipos): Újbálinc centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2004. december 2.

Fülöp Lídia reagált a Romániai Magyar Szó nov. 12-i számában megjelent Erdélyi magyar fiatalok a kettős állampolgárságért című felhívást. Hát ide jutottunk? – tette fel a kérdést. Hát minket igennel és nemmel lehet elintézni? Félnek tőlünk, hogy odatelepszünk? Hát ne féljenek, mert mi, akik itt maradtunk, ha kevesen is, de ott akarunk meghalni, ahol születtünk. /Fülöp Lídia néni, Lugos: Válasz a fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2005. május 21.

Fülöp Lídia május 22-én betölti nyolcvanadik életévét. Évtizedeken át vezette a lugosi irodalmi kört. Fülöp Lídia írásaiban éltek tovább a Bega menti falvak hagyományai, a népszokások, előléptek a számára kedves, feledhetetlen arcok. Fülöp Lídia megelégedett azzal a “tenyérnyi napfénnyel” (egyik verseskötetének címlapján olvashatók ezek a szavak), amelyet becsületesen kiharcolt magának. /Pongrácz P. Mária: Tenyérnyi napfény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2006. június 13.

Több mint fél évszázad  távlatából idézi fel életének jelentős eseményeit a lugosi Fülöp Lídia Szemben a sodrással /Nagard Könyvkiadó, Lugos, 2006/ című, nemrég megjelent kötetében. 1945 és 1982 között “utazhat” az olvasó egy ellentmondásokkal, tragikus megpróbáltatásokkal teli korban. A küzdő szellemű, vasakaratú asszony győztesen került ki a harcból. A legjobban sikerült részletekben az őszinteséggel megvallott “bűnök”, az alkalmazkodás, főhajtás vétségei kerülnek előtérbe. A faluról városba került asszony erős egyéniségére, munkabírására nem véletlenül figyelnek Előbb utcafelelősnek választják, majd meggyőzik, hogy lépjen be a pártba. Megkéri az illetékeseket, hogy “neveljék át”, mert vallásos ember, s messze áll tőle a politika. Az irodalomért rajongó asszony verseket ír a pártgyűléseken, majd pedig fővárosi kiküldetései alkalmával első kötetének megjelentetését rendezi. Majd harminc esztendeje lépett be az irodalomba, az 1977-ben megjelent Az én ibolyáim c. verseskötetével. Túl a nyolcvanadik életévén adta közre emlékezését. /Pongrácz P. Mária: Életregény. Fülöp Lídia vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2007. január 9.

A múlt év végén jelent meg Fülöp Lídia 33 év az irodalmi körben 1972-2005 Lugos /Nagard Kiadó, Lugos/ című, a lugosi irodalmi kör történetét összefoglaló monográfia, dokumentumkötet. Fülöp Lídia a Temes-parti város irodalmi és általános művelődési életének korábbi fáradhatatlan szervezője, számos elbeszélés-, mese-, novellás- és verseskötet. A kiadványból kiderül, hogy a Szombati-Szabó István Kör /a volt József Attila Irodalmi Kör/ nemcsak az írott szó szerelmeseit vonzotta, hanem a tudományokkal, természetrajzzal foglalkozók fóruma is volt. /P. L. Zs.: Lugosi irodalmi körtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2007. április 17.

Megjelent Fülöp Lídia legújabb könyve, a Népszínművek /Nagard Kiadó, Lugos/ című gyűjteményes kötet. Lugos irodalmi körének lelke, egykoron a város és az egész Felső-Bega-völgye magyar kulturális életének fáradhatatlan szervezője, a térség egyik legtermékenyebb prózaírója és költője régi adósságot törleszti ezzel a kiadvánnyal, ugyanis egykoron bodófalvi fiatalok kérték arra, hogy írjon számukra népszínművet. Összesen tizennégy, gyerekeknek és felnőtteknek íródott darab sorakozik a kötetben. /P. L. Zs. : Fülöp Lídia “adósságtörlesztése” . = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2008. február 12.

A közelmúltban jelent meg a lugosi irodalmi élet lelkének, állandó szervezőjének, Fülöp Lídiának a legújabb könyve Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) címmel. Az írónő 30 évvel ezelőtti kalandjairól, Spanyolországból hazafelé tartó útján szerzett tapasztalatairól, élményeiről számol be a Nagard Kiadónál napvilágot látott kötetben. Fülöp Lídiának „jubileumi”, 15. könyve ez a számos verses, gyermekverses és mesés kötetek, regények, életrajzi írások, a helyi kulturális élet történetéről szóló gyűjtések után. /Pataky Lehel Zsolt: Fülöp Lídia úti élménybeszámolója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2008. május 29.

Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtárban a rekkenő hőség ellenére mintegy húszan gyűltek össze Fülöp Lídia idén megjelent két könyvének bemutatójára. Makay Botond mutatta be a két kötetet. Az Ipics-apacs gyermekverseket tartalmaz. A másik könyv Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) című útinapló volt. Eljött a könyveket megjelentető lugosi Nagard könyvkiadó igazgatója, Simion Nemes is. /Irodalmi délután Fülöp Lídiával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2008. augusztus 22.

A napokban jelent meg Fülöp Lídia legújabb kötete, két részben adja közre a költő verseit Szerelmes versek és Megsárgult versek /Nagard Kiadó, Lugos/ címen. Fülöp Lídia kötete hat évtizednél többet ölel át, hiszen az első verse ebben a kötetben 1942-ből való, míg van olyan, amely a harmadik évezred szülöttje. /Makay Botond: Fülöp Lídia szerelmes versei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2008. október 6.

Fülöp Lídiának az Ócskarádió a tizennyolcadik kötete, idén viszont már ez a negyedik. /Makay Botond: Fülöp Lídia könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2008. október 11.

Resicabányán október 8-án Fülöp Lídia lugosi író ismét a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár vendége volt, aki ezúttal két könyvét is bemutatta, illetve dedikálta: a Szerelmes versek kötetet és az Ócskarádió emlékezéseket tartalmazó prózai válogatást. – Makay Botond méltatta a köteteket az alig tucatnyi érdeklődő előtt. /Makay Botond: Kettős könyvbemutató a magyar könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2009. december 7.

Heten kapták meg idén Csíkszeredában az 1993-ban alapított Julianus-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda minden évben, akik munkájukkal a magyarságot szolgálják. A Julianus Alapítvány kitüntetését többek között Csáky Zoltán, a Duna Televízió munkatársa kapta meg Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmjéért. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a kárpátaljai magyarság önkormányzati képviselőjeként, nemzetpolitikai és szépirodalmi művek kiadójaként vehette át a díjat. Ezenkívül az elismerést Fülöp Lídia, a Lugosi Irodalmi Kör vezetője, Kolár Péter, a kassai Thália Színház újjáalapítója, a csíkszeredai Lázár Zoltán és a besztercei Koszorús Zoltán, valamint az anyanyelve miatt megvert révkomáromi Malina Hedvig kapta meg. /Kiosztották a Julianus-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 19.

Önéletrajzi regény Bárányi Ferenc Boldogság délibábja című regénye, melyet Lugoson mutattak be Szombati-Szabó István Irodalmi Körben. Ezután bemutatták a kör elnökének, Fülöp Lídiának adományozott, Juliánusz díjjal járó szobrocskát is. /Makay Botond: Bárányi Ferenc lugosi könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998