udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülöp Lajos

1990. március 18.

Márc. 18-án Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget. Elnök Pozsony Ferenc, titkár Salat Zakariás Erzsébet, pénztáros Virág Magdolna, ellenőrök: Fülöp Lajos és Papp Béla. A következő szakosztályok kialakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Köncze Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

1991. július 24.

A Háromszék napilap adott tájékoztatást a Zengő Nyíl röplapról, amelyet Kovászna megyében terjesztenek. Ez a röplap a székely szupremációt szorgalmazza, támadja az RMDSZ-t és bejelenti, hogy a Székely Demokrata Párt alakító bizottságának álláspontját tartalmazza, melyet egy eddig ismeretlen személy, G. Borbély Levente írt alá. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Zengő Nyíl A kétoldalas röplap rovásírásos feliratot is tartalmaz, dátuma: 1991. július. A Zengő Nyíl a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottságának kiadványa, G. Borbély Levente adta ki. Megtudhatjuk belőle, hogy 1991. április 18-án alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottsága. Szinte mindenkit árulónak tartanak, Magyari Lajost, Sylvester Lajost, Fülöp Lajos múzeumigazgatót is. Az RMDSZ-t kriptokommunista szervezetnek minősítik. A zavaros szöveg végén egyetlen név szerepel, G. Borbély Leventéé.

1993. június 10.

Ünnepségsorozattal emlékeztek meg Székelykeresztúron a volt unitárius Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulójáról, Ebből a székely kisvárosból került ki - Fülöp Lajos helyi múzeumigazgató szerint - az első székely oskolamester mintegy 425 évvel ezelőtt. Mivel az unitárius egyház kisebb volt, mint a többi felekezet, azért épült fel később az iskolájuk. A homoródalmási zsinat 1793-ban jóváhagyta a gimnázium alapítását. Orbán Balázs alapítványt tett a gimnázium javára. Az 1880-as években pedig Berde Mózes tett jelentős alapítványt. Ebből az alapítványból jött létre a Berde-cipó, mely sok szegény székely gyerek táplálékául szolgált. Most, a kétszáz éves ünnepi hét keretében leleplezték Berde Mózes mellszobrát, Demeter István alkotását, szemben Orbán Balázs szobrával, melyet ugyancsak Demeter István készített. /Kétszáz éves a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1996. szeptember 23.

Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./

1996. október 30.

Fülöp Lajos, Székelykeresztúr RMDSZ-szervezetének elnöke visszautasította azt, hogy a városban működő Székely Ifjak Fóruma /SZIF/ bírálta a városi RMDSZ-szervezetet, a velük interjút készítő Inczefi Tibor nem kereste meg őket, hogy kifejtsék nézetüket. A régi egységfrontos tisztségviselők szinte mind a SZIF soraiból kerültek ki. Kezdetleges kiadványaikban azt hirdették, hogy a székely nem magyar, hanem külön etnikum, továbbá a magyarok elnyomják őket. Az 1992-es választásokig szinte semmit sem lehetett róluk hallani. Most újból előjöttek. A háttérben sötét erők állnak. Zavaros történelmi fejtegetéseik máris a román szélsőségesek malmára hajtják a vizet, akik azt hirdetik, hogy a székelyek elmagyarosodott románok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1996. október 31.

A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

1997. május 26.

Székelykeresztúron a helyi RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, Fülöp Lajos múzeumigazgatót újraválasztották elnöki tisztségében. A közgyűlés támogatja az önálló Udvarhely megye visszaállítását, a Bolyai Egyetem újraindítását, szorgalmazza a magyar nemzeti közösség autonómiájának törvénybe iktatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1997. november 25.

Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./

1999. október 20.

Okt. 16-án Székelykeresztúron, a plébánia udvarán, Tamás József segédpüspök felszentelte a két év alatt felépült Ifjúsági Házat, melyet a városban egyszerűen katolikus klubként emlegetnek. A külföldi segélyszervezetek támogatásával, Portik Hegyi Kelemen plébános közreműködésével rekord idő alatt készült el a korszerű ház - tájékoztatott Fülöp Lajos egyházgondnok. A kétszintes épületben előadóterem, könyvtár, számítógépekkel felszerelt terem (be is indult már egy kurzus), valamint vendégszobák kaptak helyet. Az épületben fiatalok szervezte körök (Biblia-kör, hagyományőrző csoportok) tevékenykednek. Nem csupán katolikus ifjak, de más felekezetűek is látogathatják az előadásokat, benevezhetnek a számítógépes kurzusokra, bekapcsolódhatnak bármilyen tevékenységbe. /Katolikus klubot avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2000. február 29.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum a helyi közösség példás összefogásának eredményeként jött létre, még 1946-ban. Egyik alapvető feladata ma is az egykori Keresztúrszék régészeti emlékeinek megmentése és közkinccsé tétele. Idén nyílik majd meg a várostörténeti kiállítás. A városról 1997-ben megjelent egy összefoglaló munka Középkori mezőváros a Székelyföldön címmel, dr. Benkő Elek-Demeter István - Székely Attila közös munkájaként. A három szerző közül ma már csak Székely Attila dolgozik a múzeumnál, aki 1997-től a Kokán kertben végzett ásatásokat, s egy XV. századi kúria alapjait tárta fel, a leletanyag gazdagsága és változatossága minden várakozást felülmúlt. A restaurálási munkálatokkal párhuzamosan folyik a tudományos feldolgozás. A múzeum alapításának 50. évfordulója a szabadtéri részleg gyarapodását eredményezte. - Rendszeressé válnak a múzeumi órák, közel két évtizede indult a kamarakoncert-sorozat, gyakoriak az irodalmi találkozók, emiatt a múzeum a kisváros közművelődési központja lett. Fülöp Lajos 23 éve a múzeum igazgatója. /Veres Ferenc: Mit ér a múzeum egy kisváros életében? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2000. május 15.

Máj. 13-án Csíkszeredán tartották meg a Néprajzkutatás Székelyföldön című konferenciát. Márciusban is ebben a városban találkoztak a néprajzosok, így lassan Csíkszereda a néprajzkutatók gyülekezőhelye lesz. Sok értékes előadás hangzott el, az előadók között volt Gazda József, Pozsony Ferenc, dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula és Fülöp Lajos. /Kristó Tibor: Néprajzkutatás Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Márc. 18-19-én a Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából tartott tartotta ülését Csíkszeredában. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. szeptember 3.

Maroskeresztúron aug. 13-án emlékeztek meg a magyar államalapítás ezredik évfordulójáról. Ennek tiszteletére két emléktáblát készíttettek, egyiket a római katolikus, másikat a református egyház részére. Fülöp Lajos, az RMDSZ helyi elnöke elmondta, hogy a táblákat az RMDSZ-tagdíjakból, a katolikus és református egyház, valamint mások adományaiból tudták elkészíttetni. /Millenniumi emléktábla. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

2001. május 21.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. augusztus 15.

Kalocsa és Székelykeresztúr város önkormányzata a múlt évben írta alá a testvérvárosi szerződést, azóta főleg a sportegyesületek szerveztek kölcsönös találkozókat. Nemrégiben a kalocsai kisiskolások jöttek székelyföldi turnéra: három csoportban összesen 215 gyermek ismerkedhetett meg Székelykeresztúr városával, Székelyföld és Fogaras természeti szépségeivel. /Fülöp Lajos: Kalocsai kisiskolások a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2001. szeptember 18.

A Keresztúr nevű települések II. találkozóját Budapest XVII. kerületének önkormányzata, Rákoskeresztúr rendezte meg szept. 14. és 16. között. A rendezvénysorozat a résztvevő 18 település képviselői és a népviseletbe öltözött művészeti csoportok felvonulásával kezdődött. A résztvevők meglátogatták a parlamentet is. A résztvevő magyarországi települések polgármesterei aláírták a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége alapszabályzatát. A határon túli Keresztúr nevű települések egyelőre - adminisztratív, illetve jogi okok miatt - nem írhatták alá az alapító okiratot, erre remélhetőleg sor kerülhet az elkövetkező évben, években. Sikerül baráti kapcsolatokat kiépíteni a települések képviselőinek.Fülöp Lajos, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum igazgatója elmondta, hogy örültek a balatonkeresztúriak tavalyi meghívásának, a kezdeményezésének, mert így a Keresztúr nevű települések is összefoghatnak. "A Keresztúr nevű települések egytől egyig magyar települések voltak, és nem véletlen, hogy a Szent Kereszt nevet kapták" - mondta Fülöp Lajos. Jövőre Székelykeresztúr szervezi a találkozót. Székelykeresztúr polgármestere átvette a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége vándorzászlazékelykeresztúré a vándorzászlóját, 2002-ben pedig Ráckeresztúrnak fogják átadni. /Guther M. Ilona: Keresztúr nevű települések II. találkozója. Székelykeresztúré a vándorzászló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2002. január 24.

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2002. március 15.

Székelykeresztúron elevenen él Petőfi Sándor kultusza. Fülöp Lajos múzeumigazgató elmondta, hogy 1849. júl. 30-án érkezett Petőfi Sándor Székelykeresztúrra. Petőfit a Gyárfás-kúriában szállásolták el. A legenda szerint a körtefa alatt a költő elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét és még írt egy másikat. A körtefa ma is megvan, kiszáradtan, föléje, hogy védje, 1989-ben egy tetőzetet építettek. A kúria udvarán egy Petőfi-szobor is van, amelyet egy dunakeszi szobrász készített a testvérvárosi kapcsolatok eredményeként. Petőfi innen indult Segesvár felé... A főtéren lévő Petőfi-szobor Márkos András alkotása, amelyet 1973-ban lepleztek le. Van egy vas-Petőfi is, amely az 1940-es évek végén állt a város főterén, most pedig a költő nevét viselő általános iskola udvarán látható. Minden évben júl. 31-én, a Gyárfás-kúria udvarán emlékeznek a költő halálának évfordulójára. Március 15-én szintén a Petőfi-szobor körül zajlik az ünnepség és koszorúzás. Az idén Szabó Árpád unitárius püspök lesz a fő szónok. Székelykeresztúr környékén öt-hat feltáratlan tömegsír van, ezeket jó lenne kijelölni, feltárni és nemzetközi temetőkké nyilvánítani. /Fülöp D. Dénes: Petőfi-kultusz Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

2002. július 9.

Újabb etnikai feszültségek helyszíne lehet Maroskeresztúr. A helyi és központi román nyelvű sajtó híresztelései szerint a magyarok miatt nem épülhet ortodox templom a településen. Fülöp Lajos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke vázolta a történteket. Az ortodox egyház, templomépítés céljára, telket igényelt a helyi tanácstól. Igaz, hogy a rendszerváltás után a római katolikus, valamint a református egyház is épített templomot, de egyik sem közterületre, hanem a saját telkére. Ezt hangsúlyozta akkoriban maga Ioan Sanpalean polgármester is. Az ortodox egyház a temető mellett kért helyet templomépítésre, amelyet a tanácsi határozat szerint 49 évre meg is kapott. Később a prefektúra átiratban közölte az önkormányzati testülettel, hogy a templomépítésre kijelölt telek "nem felel meg a célnak". Az ortodoxok most már a falu központjában akarják felépíteni a templomukat. A márciusi tanácsülésen a polgármester kérve a testület beleegyezését, hogy a központi területet bocsássák az ortodoxok rendelkezésére. Ezt a indítványt a tanács elutasította. Ezek után történt az ortodoxok pünkösdi engedély nélküli keresztállítása. Az RMDSZ helyi elnöke azzal vádolja a polgármestert, hogy elhanyagolja feladatait, személyi igazolványa ugyan Keresztúrra szól, de ő maga a városban lakik, 9-10 órakor érkezik a hivatalba, s 12-13 óra után már hiába keresik ott. Kifogásolta továbbá, hogy bár a lakosság fele magyar nemzetiségű, még sincs sem kétnyelvű helységnévtábla, sem kétnyelvű felirat egyetlen közintézményen sem. A helyi RMDSZ kész akár a nemzetközi fórumokig vinni az ügyet, mert a megyei RMDSZ is csak küldözgeti őket egyik helyről a másikra. /Sz. L.: Maroskeresztúr. Etnikai konfliktus van kialakulóban? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./

2003. október 16.

Okt. 15-én Székelyudvarhelyen is megalakult a Székely Tanács, amelynek elnökévé Gyöngyössi Jánost választották, az alelnök Jakab Attila, a titkár pedig Andrészek Csaba lett. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának történetét és terveit. Székelykeresztúron okt. 14-én alakították meg a helyi Székely Nemzeti Tanácsot. Farkas Csaba megbízott ügyvivő leszögezte: az SZNT civil szerveződés, amely nem politikai célok elérésére, hanem az önrendelkezéssel kapcsolatos közösségi akarat megfogalmazására törekszik. Az elnöknek megválasztott Székely Attila megjegyezte, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéből Farkas Csabát is úgy menesztették nemrég, mint 1995-ben őt. Balázs Melinda orvos és Fülöp Lajos múzeumigazgató - akiket az alelnöki és titkári tisztségek betöltésére kértek fel - közölték, csak ideiglenesen, a választásokig vállalják a tisztséget. Székelykeresztúron hiába próbálták fizetett hirdetésként közzétenni az alakuló ülés helyszínét és időpontját a helyi kábeltévé képújságában: azt a választ kapták, hogy tiltó parancs érkezett "fentről". A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében tegnap este hét órakor kezdődött a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülése, amelyre több mint százötvennégy szimpatizáns gyűlt össze. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának miértjét, a célokat, terveket, majd megválasztották az SZNT helyi vezetőit. /Zilahi Imre: Nem politikai célokat követnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. október 24.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./

2003. november 5.

Megjelent Gálfalvi Gábor nyugalmazott tanító Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene című könyve. Megismerkedhetünk benne a vadászat rövid történetével, főleg az erdélyi és székelyföldi hagyományokkal. /Fülöp Lajos múzeumigazgató, Székelykeresztúr: Hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2003. november 21.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2004. szeptember 1.

Székelykeresztúr kisváros jellegét nagyban meghatározza a dr. Molnár István nevét viselő múzeum. Fülöp Lajos múzeumigazgató szerint napjában átlag 50–60 személy tekinti meg a kiállításokat, a nyári hónapokban közel 4000-en voltak kíváncsiak tárlataikra. Főként a szabadtéri néprajzi részlegre kíváncsiak. Székely Attila régész a város egykori főterén végzett mentőásatást. Kora középkori cseréptöredékek, fémeszközök, ezüstdénárok kerültek elő. A múzeumban Ipó László kiállítása látható, a művész 26 festményével ajándékozta meg az intézményt. /Kristó Tibor: A múzeum nyitott intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2005. március 16.

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

2005. június 3.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban fertőtlenítették a muzeális tárgyakat. Ezt a műveletet gyakorlatilag 10–15 évenként kellene megismételni, tájékoztatott mondja Fülöp Lajos múzeumigazgató. A múzeum sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál erre. /Kristó Tibor: „Idegenlégiós” a keresztúri múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2005. június 28.

A székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész /sz. Bikafalva, 1936. febr. 27./ nyugdíjazásáig munkásként, majd tervező technikusként dolgozott. 1960 óta fest, sok közös kiállításon vett részt, s egyéni tárlatainak száma is meghaladja a harmincat. Székelykeresztúron június 19-én, a Molnár István Múzeumban nyitották meg újabb kiállítását. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében elmondta, hogy a papi családban született ifjú tehetségnek nem adatott meg a felsőfokú képzés lehetősége. Képein fel lehet fedezni a történelmi értékeket is hordozó falurészeket, utcákat, házakat – néhány közülük csak Nagy Péter ecsetje nyomán marad fenn. /László Miklós: Nagy Péter képzőművészeti kiállítása Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 29./

2005. december 19.

December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2007. augusztus 17.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumot a múzeumalapító néhai dr. Molnár István tanár után utóda, Fülöp Lajos már harminc éve vezeti. Molnár István csak akkor ment nyugodtan nyugdíjba, amikor megtalálta azt, aki tudja folytatni megkezdett művét. Ez pedig a székelyudvarhelyi születésű Fülöp Lajos volt, aki 1971-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a székelyudvarhelyi múzeumhoz került, ahol 1974–1976 között igazgató volt. 1976-tól egy évet az udvarhelyi Művelődési Házban szakirányítóként tevékenykedett, 1977-ben nevezték ki a székelykeresztúri múzeum igazgatójának. Molnár István kérte fel erre. 1978 augusztusától, immár három évtizede vezeti az intézményt. Székely Attila történelem szakos tanár segítette ebben, aki azóta is munkatársa. Folytatták a régészeti munkát dr. Székely Zoltán és – 1979-től – Benkő Elek irányításával. Benkő távozása után, ezt Székely Attila végezte, és most Körösi Zsolt fiatal kolléga folytatja. Sok régészeti anyag gyűlt össze. Az 1970-es évek végén megjelent a csempékről szóló kötet. 1997-ben látott napvilágot Benkő Elek: Középkori mezőváros a Székelyföldön című kötete, s idén ugyancsak egy általa írt könyv jelenik meg a 15 év régészeti kutatásairól. A régészeti kutatásokkal párhuzamosan folyt a néprajzi kutatás is, amelynek eredményeként 1996-ban sikerült egy 1780-ban épült nyikó-menti székely portát, az összes melléképülettel együtt beszállítani és felállítani a múzeum udvarán. 1997-ben a múzeum Molnár István nevét vette fel. 2005-ben a múzeum munkatársai munkájának eredményeként a Gyárfás-kúriában megnyitották a Petőfi-emlékszobát. Komoly segítséget nyújtottak a gyulafehérvári Márton Áron-emlékszoba elkészítéséhez is. Az eltelt időszakban a múzeum munkatársainak több szakcikke könyve jelent meg, köztük Sándor-Zsigmond Ibolya A székelykeresztúri szitásság című kötete. Jelenleg nyolc alkalmazottja van az intézménynek, s ebből öt szakember, de húsznak is lenne itt munkája. /László Miklós: Dr. Molnár István nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998