udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülemüle Ágnes

2005. február 11.

Megjelent a Sztánai Napok kiadvány, Sztánai Füzetek 1. alcímmel, a tavaly nyári Sztánai Napok keretében elhangzott előadásokat tartalmazza, és a tervek szerint az eljövendő időkben elhangzókat is megjelentetik. A kötet előszavában Szabó Zsolt ismertette a célt: „Azt szeretnők, hogy a most induló Sztánai Füzetek sorozatban egymás után jelenjenek meg a völgy történeti és jelenkori névkutatásai (Janitsek Jenő), a kistáj természeti-táji értékek feltárásában, tudatosításában oroszlánrészt vállaló Sztánai Műhely fél évtizedes munkájának eddigi eredményei (Fekete Albert), az etnikai feszültségek a magyar–román egymásról alkotott képben Kalotaszegen (Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes), a történeti demográfiai változások a kistáj településeiben (Ágoston Palkó Emese) vagy az egyházközség története (Papp Hunor)” például. A kötetet az 1998-ban életre hívott Szentimrei Alapítvány jelentette meg. /Ö. I. B.: Sztánai Napok 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. július 12.

A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2005. július 30.

Gyermekeikkel együtt fél évre Kalotaszegre költözött Balogh Balázs és Fülemile Ágnes néprajzkutató-házaspár. Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című kötetük tavaly az Akadémiai Kiadónál jelent meg. Idén a felszegi Nyárszón folytatják kutatómunkájukat. A budapesti Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének két elkötelezett szakembere közel tizenöt éve végez módszeres vizsgálatokat Kalotaszegen. Könyvük a több mint egy évtizedes kutatómunka során felgyűlt anyagnak csupán egy részét tartalmazza, a néprajzi terepmunkát folytatják. A kötet szerzői több mint 70 magyar és román lakosságú településen végeztek terepmunkát 1991 és 2003 között. További társadalom néprajzi jelenkutatásokat is végeznek. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti előzmények felvázolására vállalkoztak. A rendkívül összetett magyar–román–cigány interetnikus kapcsolatok történeti vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit is elemezik az 1940–44-es időszak tükrében. Az 1940-es magyar bevonulás a román lakosság lelkét sebezte meg, míg az 1944 őszén román részről elkövetett gyilkosságok és rablások a magyar falvak kollektív emlékezetében hagytak kitörölhetetlen, mély nyomot. A helybeliek még mindig csak suttogva beszélnek sérelmeikről, amelyekről sokáig hallgatniuk kellett. A bánffyhunyadi piacon a havasról eladásra lehozott, egykor elrabolt tárgyaikra ismernek rá idős magyar asszonyok. /Stanik Bence: Budapesti néprajzkutatók a nyárszói mindennapokban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Fülemile Ágnes fiatal kora óta kötődik Erdélyhez és Kalotaszeghez. A ’80-as években bejárták egész Erdélyt. A néptánc szeretete vitte a néprajz szakra is. Balogh Balázs 1982-től járja Erdélyt. Meghatározó élmény volt számára, hogy a szülők révén atyai jóbarát, Szervátiusz Tibor mesélt neki először Erdélyről, és Lászlóffy Aladár vezette végig a Házsongárdi temetőn. Mindketten az ELTE néprajz szakán szereztek diplomát, Erdély mellett a Kárpát-medence számos más vidékén otthon érzik magukat, doktori disszertációjukat egy palóc falu népviseletéről, illetve egy dunántúli falu paraszti gazdálkodásáról írták. /A kutatópáros. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2005. augusztus 8.

Gazdag programja volt Kalotaszentkirály-Zentelkén az Ady Endre Kulturális Egyesület (AEKE) által szervezett Ady-napoknak, a műsor egybekapcsolódott a Nemzetközi Tánctábor záróünnepségével. Az idei Ady-napokat Hit és hazaszeretet Ady Endrétől József Attiláig cím alatt hirdették meg a szervezők. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a vidék két legismertebb alkotóját, Ady Endrét és Kós Károlyt idézte fel. Szilágyi István író után Balogh Balázs néprajzkutató nemrég megjelent kötetükről, a feleségével, Fülemile Ágnessel együtt írt Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című munkájukról beszélt. A szavalóverseny előtt Pomogáts Béla tartott előadást József Attiláról, a költő magyarság, és istenes versei mentén megvilágítva, hogy az a József Attila, akit ma ünneplünk nem azonos azzal, akinek a költészetét, személyiségét, a politikai magatartását bemutatták 1989 előtt. /Köllő Katalin: Ady-napok és táborzárás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2005. november 28.

Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. június 12.

Június 8–11. között tartották meg Zsobokon, a Bethesda Árvaház és Szórványiskola-központban a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézete és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által szervezett szórványkonferenciát. A szórványt szociális, kulturális, néprajzi, társadalomtörténeti, egyházi, politikai szemszögből közelítették meg. Szó esett többek közt a történeti identitásrégiókról, szórványközösségekről, életutakról, szórvány-narratívákról, szórványgondozásról, közösségépítésről, a jelenről, a befolyásoló múltról, és mindenek előtt a hogyan továbbról. Balogh Balázs az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos titkára, a rendezvény szervezője szerint meg kellett vitatni ezt az égető társadalmi kérdést. Ez speciálisan erdélyi, részben délvidéki probléma – az erdélyi magyaroknak több mint fele szórványban él. Helyszín szempontjából Zsobokra esett a választás, mivel Balogh Balázs Fülemile Ágnessel közösen a nemrég megjelent kötetükben átfogó Kalotaszeg-kutatással foglalkozott. A szórvány olyan helyeken is megjelenik, ahol eddig szóba sem jöhetett. Vízi E. Szilveszter a Magyar Akadémia elnöke, elnöki keretéből két millió forintot különített el a konferencia megrendezésére, és egy összefoglaló angol nyelvű kötet kiadására. Balogh Balázs szerint átfogó felmérésre lenne szükség, amelyből megtudhatjuk, hogy mink van, és mi pusztul, és amelyben egyházi, állami szervek és intézmények is részt tudnának venni. /Vetési Júlia: Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás – Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben volt rendezvény címe. A résztvevők leszögezték: a szórványkérdés egyik legégetőbb problémája az, hogy a három szint, a kutatási, a szórványgondozási és a politikai, eddig elbeszéltek egymás mellett. A szintek összehangolását is megpróbálta megvalósítani ez a nemzetközi konferencia. /D. H.: Közös fellépés a szórványért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998