udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fülep Lajos

2001. december 7.

Bánffy Miklós, Babits Mihály, Fülep Lajos és Fülöp Viktor nevét is bejegyezték a Magyar Örökség Aranykönyvébe, a Magyarországért Alapítvány immár 25. díjkiosztó ünnepségét dec. 22-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. Fekete Gyula író felelősségtudata és jövőépítő közírói tevékenysége alapján minősíttetett a Magyar Örökség-díjra. Bánffy Miklós (1874-1950) író-politikus irodalmi és társadalomszervező munkássága; Babits Mihály (1883-1941) költő istenközpontú európai lírája; Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, református lelkész művészetelméleti alkotó tevékenysége; Fülöp Viktor (1929-1997) balett-táncos iskolateremtő, ihletett balettművészete elismeréseként érdemesült a kitüntető címre. A Magyar Örökség Aranykönyvébe bekerült a Kárpátaljai Ferences Misszió hűségéért és áldozatvállalásáért, illetve a budapesti Szent Rókus Kórház két évszázados gyógyító szolgálatáért. /Magyar Örökség-díj - huszonötödször ítélték oda A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2007. február 20.

A Párizsban élő 98 éves Fejtő Ferenc reagált Bodor Pál írására, mondván, Bodor a Magyar Nemzet-beli újságírók rágalmait, vádaskodásait visszhangozta. Fejtő Ferenc Erdélyben járt, meggyőződött arról, hogy „Orbán Viktornak sikerült az erdélyi magyarságot éppúgy kettéosztani, mint a magyarországi magyarságot. ” Fejtő Erdélyben részletes információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléséről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően. ” Nem érti, miért nehezményezi Bodor Pál ezeknek a megszűnését, miért helyteleníti a Határon Túli Magyarok Hivatala állományának csökkentését, és a magyarságkutatás intézményes helyének kinevezett Teleki Intézet feloszlatását. Fejtő nem olvasta a Teleki Intézet újabb kiadványait, de megállapította, a magyarság kutatása, Fülep Lajosnak a Válasz első számában megjelent, majd a Szép Szó és a Magyar Szemle közléseivel befejezettnek volna nyilvánítható. „A magyarságot ma nem kutatni kellene, hanem megtalálni és modernizálni. ” „A magyarságkutatást Szálasi idején a magyarság megtapasztalta, ehhez nem újabb kutatások, hanem inkább új szembenézésre volna szükség a múlttal, és ebben a tekintetben Gyurcsány Ferenccel együtt én is a szembenézés nehéz mesterségét javasolnám követendőnek. Ahogy azt a Gémesi Ferenc vezette hivatalban és a Törzsök Erika által irányított intézetben (EOKIK) folytatják. ” Fejtő elmondta, hogy ő ajánlotta Gyurcsány Ferenc figyelmébe Törzsök Erikát. /Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./ Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998