udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Für Lajos

1990. június 7.

Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1990. június 27.

Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter jún. 27-én meglátogatta budapesti szállásán Sütő András írót, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1990. október 18.

Für Lajos honvédelmi és Victor Stanculescu román nemzetvédelmi miniszter munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Aradon Für Lajos okt. 18-án megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékhelyét. /MTI/

1990. december 18.

Nemrégiben Borsits László altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke meghívására Budapestre látogatott Vasile Ionel vezérezredes, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke, megbeszélésük után aláírták a két hadsereg közötti együttműködési megállapodás függelékét. Ez alkalommal Für Lajos honvédelmi miniszter aláírta az egyezményt /dec. 14-én/, majd Bukarestben Victor Stanculescu védelmi miniszter is aláírta, így hatályba lépett a katonai egyezményt írt alá, amely hozzá fog járulni a bizalom növeléséhez. /Magyar-román katonai együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1991. május 14.

Románia nemrégen kinevezett nemzetvédelmi minisztere, Constantin Nicolae Spiroiu altábornagy Budapestre érkezett, találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1991. július 28.

Júl. 28-án többezer ember gyűlt össze Fehéregyházán és Segesváron, hogy Petőfire emlékezzen, köztük volt Kányádi Sándor költő és Für Lajos honvédelmi miniszter Budapestről. Markó Béla szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 24.

Febr. 24-én a Vatra Romaneasca közleményében sietve csatlakozott a febr. 21-i külügyminisztériumi közleményhez: Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár egyes kijelentéseit ők is Románia belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezték. /Pesti Hírlap, febr. 26./ A román külügyminisztériumi közlemény szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. február 25.

Romulus Vulpescu szenátor febr. 25-én a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit és immár másodszor a szenátus ülésén követelte, hogy a drasztikus intézkedéseket kell hozni a magyarok ellen: le kell zárni a határokat, a magyarországi turistákat haza kell küldeni és magyarok számára internáló táborok létrehozását sürgette: a "közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell". Volt már ilyenre példa, Churchill a maga idejében internálta az összes, angol földön élő németet. Ugyanígy kell semlegesíteni - állította Vulpescu ? "a mai neohorthysta ügynöket". Vulpescu tehát a magyarok számára Gulág létrehozását látja szükségesnek. Mindezt elmondta és nem akadt a szenátusban egyetlen ember sem, aki ellentmondott volna. /Román Győző: Gulág, csak magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 19./

1992. február 27.

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

1992. február 27.

Az országos román napilapok foglalkoznak Für Lajos és Entz Géza kijelentéseivel, a lapokban gyűrűzik a gyűlölködés, kiátkozás, rémisztgetés. /Kiss Zsuzsa: Magyarellenes hangulatkeltés Bukarestben. = Magyar Nemzet, febr. 27./

1992. február 28.

Für Lajos honvédelmi minisztert és Entz Gézát az utóbbi időben példa nélküli támadások érték a román sajtóban. Mi áll az újabb magyarellenes támadások mögött, kérdezte az MTI Entz Gézától, a határon túli magyarság ügyével foglalkozó politikai államtitkártól. A helyhatósági választások során bontakozott ki az éles magyarellenes és Magyarország-ellenes kampány, amely arra irányul, hogy a nacionalista erők újabb pozíciókat szerezzenek. A két román külügyminisztériumi állásfoglalás ezzel van összefüggésben. A konkrét vádakat illető hangvétel a Ceausescu-korszakot idézi. A nemzetközi diplomáciai szokások semmibevételéről tanúskodik a nagykövetség emlékeztetőjének az a megállapítása, hogy Entz Géza több turistajellegű utazást tett Romániában, közben politikai tevékenységet folytatott. A jövőben a román hatóságok nem tolerálják az ilyen helyzetet és azon magyar hivatalos személyiségek akik Romániába meghívó nélkül érkeznek, még ha diplomata útlevéllel utaznak is, persona non grátának lesznek nyilvánítva és a jövőben megtiltják nekik a Romániába való belépést. Ehhez csak annyit fűzött Entz Géza, hogy az elmúlt évben kétszer járt Romániában. Májusban, az RMDSZ meghívására, akkor számos román személyiséggel, többek között Teodor Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt. Szeptemberben a gyulafehérvári római katolikus érsekség meghívásának tett eleget. Mindebben semmi sértő nincs és nem ütközik a román törvényekbe - Entz Géza lát esélyt a kapcsolatok javítására, hiszen napirenden van az alapszerződés kidolgozása. / Entz Géza nyilatkozata a román vádaskodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1992. február 29.

Für Lajos honvédelmi miniszter helyett Annus Antal altábornagy, államtitkár utazik Bukarestbe, hogy részt vegyen a nyitott égbolt rendszerről szóló szimpózium megnyitásán. /Für helyett Annus utazik Bukarestbe. = Népszabadság (Budapest), febr. 29./

1992. március 3.

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 5.

Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1993. május 27.

Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./

1993. június 1.

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

1993. augusztus 25.

Magyarországon létrehozták a Forráshely Alapítványt a magyar gyermekek közös táborozásár, a szétszóródott magyarság egymás közötti kapcsolatainak kiépítésére, a hagyományok, a nemzeti történelem megismerésére. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. Az alapítvány aug. 28-án tartja a magyar gyermekek világtalálkozójának táborhely-avatási ünnepségét Csáfordjánosfán. /Hagyományőrzés. Forráshely Alapítvány. = Pesti Hírlap, aug. 25./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. október 17.

Okt. 16-17-én rendezte meg Egerben az Erdélyi Szövetség Erdély jelene és jövője címmel tanácskozását, a szomszédos országok magyar politikai szervezetei vezető személyiségei részvételével. Az RMDSZ-t Bodó Barna alelnök képviselte. A záródokumentum javasolta, hogy a több kisebbséget tömörítő országok alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett a demokratikus jogállam szerepeljen. A résztvevőkhöz intézett levelében Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja erőszakkal módosítani a határokat, az összes konfliktusok egyedüli megoldásának a tárgyalásokat tekinti. A magyar kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy hagyományos /harmadszor rendezték meg/ tanácskozásuk központi témája az egyetemes magyarság jelene és jövője volt. Kifejtette, hogy az összmagyarságot, ugyanúgy, mint más nemzeteket is, a teljes nemzeti, emberi és közösségi jogok illetik meg. Ezeket a jogokat a hazai és a határon túli magyarság választott képviselőin, önkormányzatain és népszavazás útján keresztül kell érvényre juttatni. Kiemelte a határon túli magyar egyházak magyarságtudat megtartásában jelentkező lelkiismeretes munkáját. /F. R. L.: Az Erdélyi Szövetség tanácskozása Egerben. = Magyar Nemzet, okt. 18./ Tempfli József nagyváradi püspök az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ példaértékű együttműködéséről beszélt. Für Lajos levélben üdvözölte a tanácskozást. /J. I. N.: Erdélyi Szövetség. = Új Magyarország, okt. 18./

1993. október 19.

Az okt. 19-i bukaresti lapok élesen elítélték az Erdélyi Szövetség Egerben megtartott ülését, különösen azt, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter üzenetet küldött a tanácskozásnak. A lapok szerint Für Lajos nem akarja a határok erőszakos megváltoztatását, hanem a békés megoldások híve. Ugyancsak elítélte Für Lajos üdvözlő levelét a szlovák sajtó. Vihart kavart az Erdélyi Szövetség ülése? = Magyar Hírlap, okt. 20./

1993. november 8.

A román államfő szóvivője, Chebeleu nov. 4-én ismét bírálta Für Lajos honvédelmi miniszternek az egri tanácskozáshoz írt levelét, mondván, hogy a levél ellentmond annak, hogy Magyarország nem törekszik területi revízióra. Für Lajos hozzájárult, hogy levelét nyilvánosságra hozzák. A levélből kitűnt, hogy abban nem volt szó arról, amivel a szóvivő vádolta. Levelében ugyanis többek között leszögezte: "A határon túli magyarság sorsát " éljen bár az anyaországtól keletre, északra, délre vagy nyugatra " "égő aggodalommal" figyelemmel kísérni egy pillanatra sem szünhetünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy számos csapástól sújtott nemzetünk fennmaradásának egyik kulcskérdése a nemzettetsttől erőszakkal leszakított testvéreink megőrzése magyarnak." "Úgy vélem, hogy ma a határokon túl élő, ezer éve honos magyarság lehető legszélesebb körű autonómiájának megteremtését kell törekvéseink fókuszába állítani. Nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy a Románia, Szlovákia, Szerbia és más államok kényszerű keretei között élő magyarság államalkotó tényező. Ezért joga van az önkormányzatiság elve alapján a területi autonómiára ott, ahol többségben él; személyi elvű autonómiára pedig ott, ahol nemzeti kisebbséget képez."/Für levele a 3. egri tanácskozás résztvevőihez. = Magyar Hírlap, Népszabadság, nov. 8./ Chebeleu ugyanakkor elítélte Katona Ádám levelét is. Katona Ádámnak fogyatékosak az ismeretei, szögezte le, mert a nemzetközi jog csak népek számára ismeri el az önrendelkezési jogot és nem a kisebbségek számára. /Bukarest magyar minisztereket bírál. = Népszabadság, nov. 8./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. december 5.

Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1994. december 9.

Félelem és reménység vegyül az erdélyi magyar kisebbség gondolkodásába, ezért fontos, hogy az alapszerződés tekintettel legyen ezekre a reményekre és szorongásokra. Az erdélyi magyarság helyzete romlott, felerősödtek az ellenük folyó támadások, nyilatkozta Für Lajos, az MDF elnöke, erdélyi útja után. /Új Magyarország, dec. 9./

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 9.

Több román lap ismertette jan. 9-én a Medifax román hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke Kolozsváron kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a román fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, "miért ne foglalhatnánk bele". /Népszabadság, jan. 10./

1995. január 19.

Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu.

1995. február 22.

Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1995. július 27.

Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998