udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: F. Diósszilágyi Ibolya

1994. április 8.

Ápr. 8-án mutatják be Nagyváradon F. Diósszilágyi Ibolya Juhász Gyula nagyváradi éveit feldolgozó Költő a Holnap városában /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/ című könyvét. Nagy szeretettel kíséri nyomon a költő életét, verseiből állítja össze súlyosbodó depressziójának tüneteit és bemutatja a századelő városát is. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

1995. november 7.

A Nagyváradon élő F. Diósszilágyi Ibolya /sz. Makó, 1918. júl. 20./ beszélt életéről, kéziratokkal tornyosuló íróasztalánál. Még sok terve van. 1994-ben jelent meg Juhász Gyuláról szóló tanulmánykötete /Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei, Literátor, Nagyvárad, 1994/, 1995-ben A csillagot virágzó fa című mesekönyve. Tervei között szerepel, hogy József Attiláról írjon, továbbá szeretné megörökíteni tanügyi élményeit, ezenkívül egy fogalmazási példatárat is össze akar állítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./

1998. május 6.

Május 6-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatták be a Péntek esti szabadságunk - A nagyváradi Ady Endre Kör húsz éve című könyvet, amelyet a BN Kiadóvállalat jelentetett meg. Az 1990 óta Göteborgban élő Sall László 1989 nyarán kezdett interjút készíteni az egykori köri tagokkal, majd az interjúkat átadta a Bihari Napló szerkesztőinek. Szűcs László és Gittai István szerkesztette a kötetet. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., máj. 9./ Ezen a találkozón további könyveket is bemutattak, így F. Diósszilágyi Ibolya A pásztorfiú csodálatos utazása, Dánielisz Endre A szalontai iskolák története, Péter I. Zoltán Félixfürdő című helytörténeti munkáját és Barabás Zoltán új verseskötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

1999. április 21.

Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Varadinum ünnepi hetet. Az idei Festum Varadinum nyitónapján, ápr. 25-én ünnepi istentisztelet lesz a várad-réti református templomban. Ápr. 26-án sajtónapot tartanak, majd Események, tendenciák, intézmények a jelenkori magyar képzõmûvészetben címmel kárpát-medencei képzõmûvészeti fórum lesz. Ápr. 27-én Apáról fiúra címmel bihari népi mesterségek seregszemléjét tartják. Ápr. 28-ától öt napon keresztül tartanak a harmadízben szervezett Magyar Erdélyi Egyetemi és Fõiskolai Diáknapok. Emlékezet és történelem (1849 Váradon) címmel történelmi szimpóziumot tartanak. Másnap a Tibor Ernõ Galériában könyvbemutató lesz. Történelmi vetélkedõ után kihirdetik az irodalmi emlékhelyeken címû pályázat eredményét, Diósszilágyi Ibolya írói estet tart. A zárónapon Szent László ünnepi szentmise és körmenet lesz, majd a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata bemutatja majd be az Árpád-házi Szent Margit címû elõadást. /Varadinum '99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. augusztus 3.

Fábián Imre, a Literator Könyvkiadó /Nagyvárad/ vezetője arról számolt be, hogy évente öt-nyolc kötetet jelentetnek meg, ennyi alkotó mindenképp él Váradon. Visszaemlékezett a kezdetre, a Kelet-Nyugatra, amely Nagyvárad irodalmi-művészeti-társadalmi hetilapjává lett. Amikor Tőke Csaba, az alapító-főszerkesztő meghalt, Fábián Imre vette át a vezetést. Másfél évig dolgozhattak, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az újonnan kialakuló piaci körülmények között nem tudnak tovább fennmaradni. Akkor gondolt először arra, hogy egy-két kötet kiadására talán még futja az erőből. Az első kötet 1993 tavaszán jelent meg, hosszú lélegzetű interjú Horváth Imrével Gyónásom címen, majd ezt követte Implon Irén lírai publicisztikagyűjteménye, a Váradi tollrajzok. A kiadáshoz szükséges pénzt a szó szoros értelmében összekoldulta: sorra járta a váradi vállalkozókat és még a Magyarországra elszármazottaktól is kért. A magyar Művelődési Minisztérium felvállalta a határon túli könyvkiadás támogatását. Az első években a Soros Alapítvány is segített, de mostanra már átalakult a támogatási rendszerük, úgyhogy tőlük nagyon nehéz pénzhez jutni. Megpályázzák a szükséges összeget, s ha nem is támogatják minden kiadványukat (évente öt-hat könyvre kapnak pénzt), valahogy kigazdálkodják. Népköltészeti, népmesegyűjteményeket kiadnak, melyek nagyon keresettek, s így segítik a kiadót. - Gyorsan fogyott Mózes Teréz mindkét könyve és Diósszilágyi Ibolya kötete is. Olyanoknak kerül ki a kötete a keze alól, akiket valamikor az Ady-körben vagy a Fáklya irodalmi oldalain az indulásban segített. Eddig körülbelül félszázra rúg kiadványaik száma. /Literator Könyvkiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./

2000. május 16.

A Nagyváradon élő Diósszilágyi Ibolya Egy szempillantás volt a nyár csupán című kötete válogatás az elmúlt évtizedekben írt verseiből, továbbá misztériumjátékait, megzenésítésre váró kórusműveit tartalmazza. /Implon Irén: Válogató. Félszáz év verseiből. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

2002. augusztus 9.

A nagyváradi írók doyenjeként tisztelt és a nyolcvannegyedik születésnapját a napokban ünneplő, F. Diósszilágyi Ibolya új kötetét /A búsképű lovag kalandjai/ aug. 2-án mutatták be a váradi Illyés Gyula Könyvesboltban. A könyv hősei a 16. századi hajthatatlan különc lovag utódai. Méltatta a kiadványt Implon Irén író, újságíró, ugyanakkor utalt az írónő műfajilag és tematikailag is változatos munkásságára, tartalmas életútjára. Terveivel kapcsolatban F. Diósszilágyi Ibolya elmondta, hogy újabb könyvtervek születnek benne, szeretné például papírra vetni élete nehéz pillanatait, és amiket magyarként átélt, vagy mindazt, amit életében isteni gondviselésként megélt. /A búsképű lovag kalandjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. augusztus 13.

F. Diósszilágyi Ibolya legújabb könyve /A búsképű lovag kalandjai, Convex Kiadó, Nagyvárad/ drámáit, színműveit tartalmazza. F. Diósszilágyi Ibolya 1918-ban született Makón, Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a honi sajtóban, de elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon, legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, amelyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve /Költő a Holnap városában, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/. /Az életmű egy fontos szelete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

2003. március 5.

Nagyváradon zajlott le febr. 28.-márc. 2. között az ,,Olvasni jó!" IV. mesevetélkedő, melyre 8 megye nevezett be. Alföldy Andrea tanítónő volt a mesevetélkedő főszervezője. A vetélkedő idején volt a Galagonya gyermekszínjátszó kör első fellépése. A Szatmár megyei csapat lett az első, elnyerte a Nemzetközi Gyermekvédő Szolgálat díját, egy háromnapos budapesti gyermeknapi rendezvényen való részvételt. F. Diósszilágyi Ibolya /Nagyvárad/ dedikálta a mesevetélkedő részvevőinek régebbi és újabb könyveit. /Cirják Izabella-Márta: Olvasni jó! mesevetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. május 3.

A Határtalan tantárgyversenyt Szekszárdon először 12 évvel ezelőtt szervezték meg, hogy lehetőséget teremtsenek a határon túli magyarok találkozójának. Idén Nagyváradon zajlott a Határtalanul tantárgyverseny. Összegzésként elmondható, hogy nem tartalmatlan négy napot tudhatnak maguk mögött a gyermekek. Kiss István György, a főszervező pedagógus szerint nemes versengés folyt, s felkészült csapatok jöttek el. Az idei vetélkedők nemzetköziségét a szekszárdi és a felvidéki gyermekek 30-30 fős csoportja és az őket kísérő pedagógusok adták. A megjelentek találkoztak Fábián Imre költővel, ellátogattak Arany János szülővárosába, Nagyszalontára. Az utolsó napon városismereti vetélkedőn volt, majd F. Diósszilágyi Ibolya új mesekönyvét vehették kézbe a gyerekek. A legeredményesebben szereplő tanulók pedig Budapestre utazhatnak, a gyereknapi rendezvényekre. /Balla Tünde: Határtalanul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2004. január 24.

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2006. február 6.

Február 4-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi köztemetőben F. Diósszilágyi Ibolya tanárt, költőt, ifjúsági írót, irodalomtörténészt, a Buksi című nagysikerű, több kiadást megért ifjúsági regény szerzőjét. 88 éves korában távozott az élők sorából, nemrég még aktív közszereplője volt a bihari művelődési életnek, alkotott, könyveket adott ki, dedikált, író-olvasó találkozókon vett részt. F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a sajtóban, elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon. Legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, melyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve (Költő a Holnap városában /Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1994/). /Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

2006. december 5.

Az elmúlt hét végén rendezte meg a nagyváradi Pertinax Egyesület az immár hagyományos Aranytoll elnevezésű meseíró verseny országos döntőjét. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok negyedikesei számára meghirdetett alkotói vetélkedő – amely felvette az F. Diósszilágyi Ibolya emlékverseny nevet – szép sikernek örvendett, megyénként az országos döntőre meghívtak két-két diákot. A zsűrit Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője vezette. A gyerekek Nagyváradon vendégfogadó családoknál laktak. /(Kiss): Napsugár-díj a meseíró versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

2009. november 5.

A nagyváradi Pertinax Egyesület hatodik alkalommal szervezte meg az Aranytoll – F. Diósszilágyi Ibolya emlékverseny címmel mesealkotó, meseíró versenyt magyar anyanyelvű negyedik osztályos tanulók számára. Október 12-én került sor a verseny Szatmár megyei szakaszára, melyen 36 a megye minden pontjáról érkező kisdiák látott neki a meseírásnak a Mircea Eliade Általános Iskola dísztermében. A negyedikeseknek két órájuk volt arra, hogy a megadott szempontok mesét írjanak. Az így született meséket Nagyváradon gyűjtötték össze, ahol a szakmai zsűri kiválasztotta a legötletesebb írásokat. A nemzetközi döntőre november 27-én és 28-án kerül sor Nagyváradon, ahol 34 diák fog versengeni a legjobb meseíró címért. /Három diák a döntőn. = Szatmar. ro, nov. 5./ Emlékeztető: F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ ifjúsági író, irodalomtörténész.

2009. november 18.

November 18-án a nagyváradi Kiss Stúdió Színházban emlékeztek F. Diósszilágyi Ibolyára. Az emlékműsorra a Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál című sorozat keretében került sor. A műsor vezetője Kiss Törék Ildikó volt, aki F. Márton Erzsébet és Varga Vilmos színművészekkel egyetemben felolvastak F. Diósszilágyi Ibolya műveiből. A jelenlevőkkel Tavaszi Hajnal a nagyváradi Gheorghe Sincai megyei könyvtár szakmai aligazgatója és Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő osztották meg Diósszilágyi Ibolyához kapcsolódó emlékeiket. Elhangzott többek között az, hogy az írónő Makóról származott, és a nagyváradi orvostársadalom egyik tagja volt. Az írónő számára az újságírás igazi élményt jelentett, és ő volt az, aki behatóan kutatta Juhász Gyula nagyváradi életét továbbá érdemeket szerzett Nagyvárad monográfiájának újraírásában is. F. Diósszilágyi Ibolya korszakokat köt össze a magyar irodalomban, fontos alakja ő a régi Nagyváradnak, mondta az alkotóról Tavaszi Hajnal. /Emlékezés egy íróra. = erdon. ro, nov. 18./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998