udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Faluvégi Zoltán

1999. június 1.

Május 28-án Zilahon tanügyi fórumot szervezett a helyi RMDSZ. A Szilágy megyei gyerekek nem remekeltek a próbafelvételin. Amennyiben a képességvizsgán is így lesz, mihez kezdenek a magyar nyolcadikosok? Bukott képességvizsgával csak inasiskolába lehet beiratkozni. Szilágy megyében még a mai napig sem lehet tudni biztosan, hol indulnak szakiskolai osztályok. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy minden valószínűség szerint két magyar szakiskolai osztály indul Szilágy megyében. A megye egyetlen magyar tannyelvű inasiskolai osztálya Szilágynagyfaluban lesz. /Szabó Csaba: Tanügyi fórum Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1999. szeptember 21.

Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2000. szeptember 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői szept. 18-án rendkívüli generális vizitációt tartottak a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban. A vizsgálatot az igazgatói állás körül kialakult áldatlan helyzet, valamint a megyei állami tanügyi hatóságok és az egyház között támadt sajnálatos konfliktusos viszony tette szükségessé. Találkoztak azon szülők egy csoportjával, akik Seres Magdolna igazgatónő felmentése ellen nyújtottak be írásbeli tiltakozást. A vizsgálat idején hívatlanul megjelentek a tanári szobában Puscas Teodor és Faluvégi Zoltán tanfelügyelők, akik a vizitáció megtartása és Seres Magdolna igazgatói állásából való felmentése ellen emeltek kifogást. A román tanügyi törvényekre való hivatkozással Seres Magdolna tanárnő megtagadta, hogy az egyházi vizitáció saját tanítási óráját meglátogassa. Megjelent Vasile Bulgarean megyei főtanfelügyelő, aki kioktató hangon rendreutasította az egyházkerület képviselőit, kijelentve hogy állami engedély nélkül az egyháznak nincs joga az iskolába belépni. A főinspektor "állami iskolának" nevezte a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot és megtiltotta, hogy a gyűlés a református egyház hivatalos nyelvén, vagyis magyar nyelven folyjon le. Tőkés László püspök azon javaslatát is durván visszautasította, hogy a tanári gyűlést és a tanügyi hatóság képviselőivel való beszélgetést egymástól elválasszák. Vasile Bulgarean főtanfelügyelő agresszív és despotikus magatartása, valamint a tanári kar tagjainak a - szemmel látható - megfélemlítettsége miatt a gyűlés megtartása végül lehetetlenné vált. Ennek következtében a bizottság - tiltakozása jeléül is - kénytelen volt elhagyni a termet. A történtek nyomán Tolnay István tanügyi előadótanácsos telefonon kereste meg Kötő József RMDSZ-es államtitkárt, aki a panaszok hallatán személyesen lépett kapcsolatba a Szilágy megyei főtanfelügyelővel. Az államtitkár szíves közbenjárásának köszönhetően tisztázódott, hogy a felekezeti iskolák kettős alárendeltségű intézmények, s ennek következtében a tanügyi hatóságoknak a felettük gyakorolt joghatóságot nem áll jogukban kisajátítaniuk. Szept. 24-én Andrei Marga tanügyminiszter látogatást tesz Zilahon, és akkor - Kötő József jelenlétében - alkalom nyílik a Wesselényi Kollégium ügyében kialakult állami-egyházi konfliktus rendezésére. /Közlemény a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A zilahi Református Wesselényi Kollégiumban tanuló diákok tiltakozást adtak át Tőkés László királyhágómelléki püspöknek Seres Magdolna igazgatónő leváltásával kapcsolatban. A szülői aláírásokat tartalmazó beadványt három pontban indokolták: 1. Az igazgatónő vezetésével a kollégium jó hírnévre tett szert, jól felkészült tanári kara lett 2. Az anyagi bázis megteremtésén eredményesen munkálkodott. 3. Az igazgatónőnek köszönhető, hogy e tanévben még 25 magyar gyerek tanulhat anyanyelvén, nem kényszerülve román tagozatra vagy szülőföldje elhagyására. A püspöki hivatal korábbi, az üggyel kapcsolatos közleményéről a szülők, a tanfelügyelőség álláspontja: az mentheti fel az igazgatónőt tisztségéből, aki az iskola anyagi fenntartásáról, a tanárok fizetéséről gondoskodik. /(Fejér László): A püspöknél tiltakoztak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2000. szeptember 26.

Andrei Marga tanügyminiszter szeptember 24-i magyargoroszlói iskolaavatása során, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében is tájékozódott a helyszínen. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes beszámolt arról, hogy a látogatás során a Tanügyminisztérium képviselői elmondták: az egyházi iskolák lényegében kettős - egyházi és tanügyminisztériumi - vezetés alatt állnak. Az egyházi iskolákba nem kerülhet az egyházak bizalmát nem élvező igazgató, de amennyiben az egyház megvonja az érintettől támogatását, ez nem jelenti a kinevezés megvonását is. Addig, amíg nem tudni biztosan, hogy Seres Magdolna "lemondatott" igazgatónő visszavonja-e lemondását vagy sem, nincs mit tenni. A tanfelügyelőség nem fogadta el az igazgatónő lemondását. Seres Magdolna egyelőre magyarországi továbbképzésen vesz részt, így továbbra is patthelyzet van a kollégiumban. Amennyiben visszavonja lemondását, akkor a Tanügyminisztérium és a Vallásügyi Minisztérium hivatott dönteni az ügyről. /Zilah. Patthelyzet a református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2000. november 20.

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület millenniumi közgyűlést tartott nov. 18-án, amelyen Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta a magyarság történelmének tanulságait. A politikus, aki a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó Reménység szigete - Erdélyi Gyülekezet főgondnoka is, Pro Partium díjat kapott és vehetett át ez alkalommal. E díjban részesült még dr. Csapó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora, Pro Ecclesia díjat adtak Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztény Egyházkerület püspökének. Millenniumi különdíjat adományoztak Nemeskürthy Istvánnak, a magyar millenniumi országos bizottság vezetőjének, valamint Halzl Józsefnek, az Illyés Közalapítvány elnökének. /Millenniumi díjakat osztottak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Németh Zsolt államtitkár kifejtette: Magyarországnak ki kell nyújtania kezét az elszakított területeken élő magyarok felé, s a nemzet egységének intézményes keretet kellett biztosítania. Ez a keret a Magyar Állandó Értekezlet, amelyben a magyarországi politikai tényezők és a határon túli érdekképviseletek a nemzet jövőjéről, stratégiai kérdésekről döntenek. Ilyen körülmények között a készülő státustörvény fő célja a magyarságnak a határok felett történő szellemi újraegyesítése. A díjkiosztási ünnepségen Tőkés László püspök beszédében kijelentette: "Egyházunk mind országos, mind pedig helyi szinten komoly ellentétbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSZ választási kampányának." "Az RMDSZ ellen nem kampányolunk, senkit nem beszélünk le arról, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, azonban aggályossá vált a viszonyulásunk." A püspök közölte: egyházkerülete különösképpen a Szilágy megyei iskolavita és a Krassó-Szörény megyei szenátori lista miatt került az RMDSZ-szel ellentétbe. Az egyház azzal az iskola-igazgatónővel találta szemben magát, akinek a férje az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, illetve Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettessel, akit a szövetség juttatott mostani pozíciójába. Amikor Csapó szenátor interpellált ez ügyben a román parlamentben, akkor Kötő József magyar államtitkárt tették oda a magyar interpellációra válaszolni, hogy azt tapintatosan, óvatosan leszerelje. Az az igazgatónő pedig, akit az egyház az iskola élére kinevezett, visszaélt a bizalommal, és megerősítette pozícióját állami szinten. A püspök ezzel válaszolt Frunda György szenátor bírálatára, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem szólítja fel egyértelműen a romániai magyarokat a szövetség jelöltjeinek támogatására. - A Szabadság kérdésére, hogy a magyar kormány hogyan értékeli a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökének, Ion Iliescunak elmúlt heti erdélyi körútja során tett magyarellenes kijelentéseit, Németh Zsolt elmondta: "Ezeket a kijelentéseket az RMDSZ értetlenséggel fogadta, mi viszont teljes mértékben megértjük az RMDSZ értetlenségét. Ezek a kijelentések sem a jogállamisággal, sem a magyar-román kapcsolatok javításának a szándékával, sem pedig az euroatlanti integrációval nem egyeztethetők össze. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok, ezek a nézetek a romániai választásokat követően nem fognak kormányra kerülni." /T. Sz. Z.: Ultimátumot adott az RMDSZ-nek Tőkés. Németh Zsolt: a magyar kormány megérti az RMDSZ értetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. február 9.

A 65.000-es lakosú megyeközpontban, Zilahon a diáklétszám drasztikusan csökken. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes arról tájékoztatott, hogy minden környezetben, különösen városon, csökkent a gyermeklétszám. Az általános iskolákban ez még alig érződik, de néhány év múlva komoly gondot fog okozni. A magyar nyelvű oktatás helyzete: Zilahon jelenleg 93 első osztályos gyermek van. Tavaly 97, tavalyelőtt 138, három évvel ezelőtt pedig 168 elsős kisdiák volt. Összesen 496 elemista tanul magyarul, az általános iskolákba (V.-VIII. oszt.) pedig 774 gyermek jár (jelenleg 196 nyolcadikos van). Közel 280 gyermekkel kevesebb fog négy- nyolc év múlva általános iskolába járni. Ez több, mint tíz osztálynyi magyar gyermek! Szilágysomlyón 223 gyermek jár a magyar tannyelvű V.-VIII. osztályokba, viszont csak 193 I.-IV. osztályos van. Szilágycseh: 219 általános iskolás mellett alig 165 elemista, Zsibón 63 általános iskolásra 45 elemista jut. Megyei szinten a magyar oktatásban 2.958 általános iskolás mellett 2.692 elemi iskolás van. Ezek szerint néhány év alatt több mint 13 osztálynyi gyerek tűnik el a megye magyar tannyelvű oktatásából! A csökkenésben nagy szerepe van az elvándorlásnak. /Józsa László: Mint oldott kéve... = Szilágyság (Zilah), febr. 9./

2002. augusztus 8.

Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2002. augusztus 21.

Az egyháznak kötelessége lett volna megadni a jóváhagyásokat a Wesselényi Kollégium állásaira sikeresen vizsgázó tanároknak - állította Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, noha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtagadta a jóváhagyásokat a tanároktól, a tanfelügyelőség nem fogja tanárok nélkül hagyni a tanintézményt. Szükség esetén a helybeli lelkészekhez fordulnak majd az egyházi jóváhagyásáról. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi osztályának tanácsosa kijelentette, szó sincs arról, hogy ne adnának jóváhagyásokat a sikeresen vizsgázott tanároknak, amennyiben hozzájuk fordulnak. /Deák Zoltán, Lukács János: Kompromisszumra kész...Nem marad tanárok nélkül a zilahi Wesselényi Kollégium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2002. szeptember 13.

A magyar oktatásról Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes /Zilah/ és Rozs Rita kisebbségek oktatásáért felelő tanfelügyelő adott képet. Az elemi oktatásban érződik a kisiskolások létszámcsökkenése. Zilahon: négy évvel ezelőtt 137 magyar első osztályos járt iskolába, most alig 80 iratkozott be. Zilahon végzett 191 VIII. osztályos, de csak 175 ötödikes volt. Szilágycsehben változatlan a 63/63-as arány. Szilágysomlyón 52 nyolcadikos végzett és 36 ötödikesük volt. Szilágy megyében a magyar tannyelvű osztályokban 743 nyolcadikos végzett, és 678 ötödikes volt. /Józsa László: Iskolakezdés. = Szilágyság (Zilah), szept. 13./

2003. május 28.

A zilahi tanítóképzőben az iskolanapokon a kisiskolások voltak a díszvendégek. A zilahi református kollégiumban inkább a tantárgyakhoz kötődő, illetve az általános műveltségi versenyek voltak túlsúlyban. Közel tíz napja Kolozsváron találkoztak a minisztérium és a környező megyék tanfelügyelőségeinek képviselői - ekkor véglegesítették volna a "beiskolázási keretterveket", de még mindig bizonytalan volt a felekezeti oktatás helyzete. A végleges tervet csak máj. 26-án hozta nyilvánosságra a tanfelügyelőség. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a legtöbb helyen létszámhiánnyal küszködnek az iskolák, de ez általános, nem csak a magyar oktatásra jellemző jelenség. Ennek ellenére az általános iskolai oktatás kerete nem változik, nagyjából a tavalyihoz hasonló lehetőségeket nyújt a végzős negyedikesek számára. A líceumi oktatásban viszont némi csökkentést alkalmaztak. A tavalyi 88 elméleti líceumi osztály helyett idén csak 81 indul. A magyar nyelven folyó oktatás számára ez azt jelenti, hogy az eddigi 12 helyett most csak 10 indul, és megmarad a teológiai osztály a református kollégiumban. Emellett két szakmai líceumi osztály indul - mindkettő Szilágysomlyón. A szakiskolai oktatás hat magyar osztályra bővül, a mesterségekben a textilipari, a géplakatos és autószerelői szakmák vezetnek. Az eddigi tapasztalat szerint a szakiskolák iránt nagyon alacsony az érdeklődés. /Józsa László: Bővülő szakoktatás Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. október 28.

Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2004. június 23.

A Szilágy megyei Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint a megyében 3302 kisdiák jelent meg a képességvizsgán, közülük 2577 /78,04 %/ sikeresen vizsgázott. A legnehezebbnek a magyar nyelv és irodalom vizsga bizonyult, hiszen a sokat vitatott paródiatételt a megyében általában használt kétféle tankönyv egyike sem tárgyalja. Faluvégi Zoltán nehezményezte, hogy néhány éve külön kerettanterv érvényes a román nyelv és irodalomoktatásra az általános iskolai kisebbségi anyanyelvű oktatás számára. Előzetes felmérések szerint sok a magyar bukó románból. /Józsa László: Felemás tanügyi helyzet Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. július 21.

A Szilágy megyében a kiírt versenyvizsgákon az okleveles oktatók egyharmada nem érte el a kinevezéshez szükséges hetes érdemjegyet. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint Szilágy megyében összesen 303 szabad katedra várja a kinevezett tanárokat, ezenkívül még 202 helyettes tanári állás is betölthető. Összesen 404 pedagógus jelentkezett a vizsgákra. Közülük 128 írt 1–4,99 közötti érdemjegyre minősített dolgozatot. 180 vizsgázó kapott 5–7 közötti jegyet, és alig 142 pedagógus kapott a kihelyezésre feljogosító hetesen felüli jegyet. A vizsgázók között 261 egyetemi végzettségű tanár jelentkezett, közülük 86 nem érte el az ötöst, 96 pedig ötös és hetes közötti jegyet kapott, 79-en kinevezhetők (azaz 32 %!). Magyar nyelv és irodalomból hét tanár jelentkezett, közülük senki sem kapott a kinevezéshez elégséges hetes osztályzatot, ugyanez a helyzet a négy református vallástanár esetében is. /Józsa László: Bukott tanárok Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2005. április 6.

Az első osztályba beiratkoztak a gyerekek, Kolozsváron a külvárosi iskolák többségében van üres hely. Úgy tűnik, a Szilágyságban stabilizálódott a gyereklétszám. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: elsősorban Zilahon tapasztalható fogyás, ezt azonban ellensúlyozza a falusi iskolák gyereklétszámának lassú emelkedése. A magyar tanszemélyzet létszámát idén nem szeretnék csökkenteni. Faluvégi szerint biztató a falusi gyereklétszám növekedése, ami azt jelzi, hogy többen hazatelepedtek, illetve a fiatalok vidéken alapozzák meg jövőjüket, itt vállalnak családot, gyereket. Lényeges változásra Kolozs megyében sem kell számítani, átlagosan itt is hatszáz magyar elsősre számítanak. Szabó Gábor, a magyar tanítók Kolozs megyei tanfelügyelője bízik benne, hogy a meghirdetett első osztályok ősszel beindulnak. /Makkay József: Magyar gyerekeket várnak a külvárosi iskolák. Ugyanannyi első osztály indul, mint tavaly? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. május 14.

Szabó István Károly Szilágysomlyón tanító középiskolai tanárt nevezték ki Szilágy megye főtanfelügyelője helyettesévé. Az RMDSZ támogatta Szabó István Károly kinevezését. Elődje, Faluvégi Zoltán – közel négy évtizedes pedagógusi pályával a háta mögött – több mint egy évtizeden át töltötte be a főtanfelügyelőségen posztját, felmentését követően visszatér a zilahi Silvania Főgimnáziumban fenntartott katedrájára. /Új vezetőség a tanfelügyelőség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998