udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Faragó József

1992. április folyamán

Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./

1990. szeptember 2.

Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1990. szeptember 23.

Szept. 22-23-án tartotta vándorgyűlését Csíkszeredában a Kriza János Néprajzi Társaság. A Csíki Múzeumban tartott rendezvényen számos ismert hazai néprajzos olvasott fel dolgozatából. így Nagy Olga, Faragó József, Gazda Klára, Szabó Zsolt pedig a Kriterion Kiadó tevékenységéről számolt be. /(Sarány István): A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1992. február 29.

Febr. 29-én Nagyszalontán emlékeznek Arany János halálának 175. évfordulójáról, több irodalomtörténész jelezte, hogy eljön és dolgozatot olvas fel. Köztük van Czine Mihály, Németh G. Béla, Pásztor Emil /Eger/, Dávid Gyula, Faragó József, Kozma Dezső Kolozsvárról. Este Nagyváradon a színházban irodalmi est lesz Arany János emlékére, melyet Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke nyit meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1994. november 16.

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1995. október 25.

Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1995. november 8.

Szilágysomlyón november elején egész napos rendezvényt sikerült szerveznie a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, melynek keretében az EME tudományos ülésszakot is tartott. Dr. Faragó József Népi kultúra, nemzeti kultúra címmel tartott előadást, Egyed Ákos pedig beszámolt az erdélyi magyarság történelméről készülő könyvről, amelyet hazai szerzőközösség ír, s várhatóan a jövő esztendő közepén jelenik meg. Nem akadémiai értekezést írnak, hanem közérthető nyelven adnak eligazítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. szeptember 7.

Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1996. október 5.

Katona Szabó István, a Bolyai Egyetem Baráti Társaságának elnöke, a Nagy remények kora című kétkötetes krónika szerzője /munkájában az 1944 és 1948 között létező erdélyi demokráciának és a Bolyai Tudományegyetemnek állított emléket/ nyilatkozott abból az alkalomból, hogy Budapesten, az Idegennyelvű Könyvtárban megnyílik okt. 5-én Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítás, azonkívül tudományos konferenciát szerveztek a Magyarok Világszövetsége székházában. A konferencián részt vett többek között Egyed Ákos történész, Balázs Sándor filozófus, Incze Miklós történész, Toró Tibor fizikus, Kerekes Jenő közgazdász. Régóta gyűjtötte az erdélyi iskolákkal kapcsolatos fényképeket, könyveket, mondta Katona Szabó István. A rendszerezésben együtt dolgozott Faragó József kolozsvári egyetemi tanárral és Incze Miklós történésszel. /Ablonczy Balázs: Kis remények kora. Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. = Magyar Nemzet, okt. 5./

1996. december 5.

Nemrég jelent meg az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ folyóiratának új, honfoglalásnak szentelt száma /LVIII. évf., 1996. 1-2. füzet/. Jakó Zsigmond Ezerszáz esztendő című írásában leszögezte: "A honfoglalásról ugyanis ma már évezredes távlatból nézve állítható, hogy napjainkban is ható erejű, valódi fordulópontot jelentett nem csupán a magyar nép és a Kárpát-medence, hanem az egész közép-európai térség további sorsa szempontjából". Emellett olvasható több tanulmány, így Ferenczi István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál című tanulmányában gazdag szakirodalmat használt fel és egészítette saját fél évszázados kutatómunkájának eredményével. Sokoldalú képet nyújtott Erdély honfoglalás kori viszonyairól. Számos vitatott kérdést, egészen új megvilágításba helyezett. A tanulmány sok tekintetben új fejezetet nyit Erdély honfoglalás kori értékelésében. Emellett olvasható több tanulmány, így Tonk Sándor: A magyarság megtelepedése Erdélyben a középkori magyar krónikák tükrében, Benkő Loránd: Ezeréves küzdelem a magyar nyelvért, Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Faragó József: A szabófalvi hejgetés stb. / /Palkó Attila: Az Erdélyi Múzeum honfoglalásnak szentelt száma.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1997. március 12.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki /febr. 26-án/ a Bolyai Tudományegyetem kérdésében. Az aláírók között van dr. Csőgör Lajos, Bolyai Tudományegyetem első rektora, dr. Incze Miklós, az egyetem volt tanára, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke és Faragó József, az MTA tiszteletbeli tagja. Az állásfoglalásban visszatekintettek az egyetem megalakulásának körülményeire, emlékeztettek az önálló egyetemnek a román egyetembe történt beolvasztására. Károsnak és szűk csoportérdeket kifejezőnek tartják azon magyar értelmiségi körök álláspontját, akik kétségbe vonják az önálló magyar egyetem létjogosultságát. Felkérik a magyar kormánytényezőket, hogy támogassák az RMDSZ, a romániai magyar társadalom jogos igényét, az önálló magyar egyetem helyreállítását. A demokrácia útjára lépett román kormányzat sem térhet ki az elől, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett jogfosztásokat helyrehozza. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1997. április 3.

Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1997. augusztus 31.

Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1997. szeptember 20.

Nagyszalontán szept. 19-21-e között háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a város nagy szülöttjére, a száz éve született Sinka Istvánra. Irodalmi-képzőművészeti kiállítások, tudományos ülésszak, szavalatok követték egymást. Medvigy Endre budapesti Sinka-kutató, a Szent László Akadémia tanára tartott előadást a költőről szept. 20-án. Faragó József kolozsvári folklórkutató, akinek éppen a centenáriumra jelent meg Sinka István balladák című válogatása. Szept. 21-én felavatták Sinka István bronzszobrát, Talamasz Lajos magyarországi szobrászművész alkotását. A szobrot Nagyszalonta testvérvárosa, Túrkeve, a Túrkevéért Alapítvány rendelte meg és Nagyszalontának ajándékozta. A szoboravatáson megjelent többek között Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és a költő özvegye. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1997. november 8.

A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1997. december 23.

Megjelent Sinka István Balladák /Kriterion, 1997/ című kötete Faragó József válogatásában és utószavával, a költő születésének 100. évfordulóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1999. június 29.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1999. szeptember 24.

A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1999. október 20.

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 8-i ülésén a kolozsvári Faragó József neves néprajzkutatónak, az erdélyi népi hagyományőrzés egyik kimagasló személyiségének ítélte az alapítvány évi díját, a Kriterion-koszorút. Az 1922-ben Brassóban született és 1945-ben egyetemi tanulmányait Kolozsváron befejező Faragó József már ugyanebben az évben doktorált és a Bolyai Tudományegyetemen, valamint annak Erdélyi Tudományos Intézetében kezdte pályafutását. 1948-tól alapító tagja, később főmunkatársa és vezetője a Bukaresti Folklór Intézet Kolozsvári Osztályának, amely ma Kolozsvári Folklór Archívum megnevezéssel a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának önálló tudományos intézete, és itt, nyugdíjba vonulása ellenére ma is tanácsadó professzorként tevékenykedik. 1990-1991-ben Faragó József volt az első romániai vendégprofesszor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklór Tanszékén. Folklórgyűjtő útjai során Románia és főként Erdély több mint száz helységében gyűjtötte a magyar népköltészetet. A Kriza János Néprajzi Társaság bibliográfiája több mint 700 címet, köztük 70 kötetcímet tartalmaz Faragó Józseftől. Köteteinek egyik fő vonulata a népballada- gyűjtemények megjelentetése, a másik a kelet-európai, illetve a magyar-román folklórkapcsolatok kutatási eredményeinek a közzététele, a harmadik pedig az elődök népköltészeti gyűjteményeinek első vagy újrakiadása. /Kriterion-koszorú Faragó Józsefnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. december 23.

Fábián Imre gyűjtését tartalmazza a Bihari találós mesék, találós kérdések, mesetalányok /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1999/ bővített kiadása. Öt évvel ezelőtt - ugyancsak a Literator Könyvkiadónál - jelent meg (ugyanilyen címmel) a hetvenes évek közepétől gyűjtött anyag. Faragó József néprajzos irányításával a gyűjtés valóságos mozgalommá terebélyesedett - hatvankét település több száz adatközlőjének és gyűjtőjének neve található a forrásjegyzékben. /A humor gyógyírként erősítheti az embert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

2000. január 7.

Hagyományosan minden év januárjában Csíkszeredában adják át a Kriterion-Koszorút. Idén dr. Faragó József néprajzkutató kapta a díjat, munkásságát jan. 7-én dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató méltatták. Dr. Pozsony Ferenc laudációjában elmondta: a 78 éves néprajzkutató életét a magyar folklór kutatására szentelte. Dr. Faragó József a Bolyai Tudományegyetemen népköltészetet és folklórt tanított, emellett folyamatosan végzett gyűjtőmunkát Moldvában, a Székelyföldön, a Kalota- és Aranyos vidékén, a Mezőségen és Biharban. Több, mint 7600 kézzel lejegyzett népköltészeti alkotás, 3100 magnetofonra rögzített népdal, népballada és népmese jelzi termékeny munkásságát. Dr. Balázs Lajos kiemelte, hogy az erdélyi folklórkutatók jelentős hányada Faragó József köpenyéből bújt elő. /(Hátsekné Kovács Kinga): Első hazai elismerés a termékeny és kitartó munkáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 22.

Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2000. április 20.

Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. június 8.

Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem, ebből az alkalomból rendezett találkozót június 3-án Budapesten a Magyarok Házában a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, amely öt évvel ezelőtt alakult. Incze Miklós történész, a Bolyai Tudományegyetem egykori professzora az egyetem indulásával kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A Bolyai Tudományegyetem és az irodalom címmel dr. Faragó József folklorista, az MTA tiszteletbeli tagja tartott előadást, Katona Szabó István pedig beszámolt a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete tevékenységéről. Bálint Márta színművész a Bolyai Egyetem költőinek (Szabédi László, Székely János, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos) verseiből adott elő. /Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. szeptember 9.

Jelenleg a 201 tagú Román Akadémiának egyetlen magyar tagja van, Jakó Zsigmond. Rajta kívül az idén elhunyt Gáll Ernő volt még tagja. Faragó József saját példáját hozta fel: nehéz körülmények között olyan hungarológiai életművet halmozott fel, amely két-három kisebb életműnek is elég volna. /Mintegy hetven könyv és népköltési gyűjtemény, hatszáznál több szaktanulmány és cikk, sok száz tudományos és népszerűsítő előadás, az ifjabb néprajzos nemzedékek nevelése./. "Ennek ellenére közel egy évtizede az erdélyi magyar politikai, tudományos és művelődési közéletből teljesen kizártak; sehol sem tartanak igényt felhalmozott tapasztalataimra." - írta. Kétségtelenül vannak romániai, erdélyi magyar tudósok, nemcsak hazai, hanem nemzetközi hírnévvel, elismeréssel is. A Magyar Tudományos Akadémiának 1997-es összesítése szerint Romániában két magyar tiszteleti és - az elhunytakat leszámítva - tíz külső tagja van. - Kolozsváron a közeljövőben Kisebbségkutató Intézet indul. Ha ezt hivatásos és főállású kutatók, valamint "másod-harmadállásban és negyedik-ötödik díszállásban politikai testületünk sokoldalú nagyjai szállják meg, akkor óhajtott hatékonyságának nem merünk nagy jövőt jósolni." /Faragó József: A Román Akadémia magyar tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998