udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 166 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farcádi Botond

2005. október 28.

„Előfordulhat, hogy felfüggesztik Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát, amennyiben bebizonyosodik, hogy a kisebbségi törvény szenátusi vitáján tett kijelentései gyűlöletbeszédnek minősülnek” – jelentette ki Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. /Farcádi Botond: Megvonják Vadim Tudor mentelmi jogát? = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2005. november 2.

Növelik az oktatási tárcának szánt költségvetési összeget, így az eredetileg tervezett 3,7 százalékos részesedés helyett a tanügy a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,2–4,3 százalékát kapja meg. /Farcádi Botond: Nőtt az oktatásnak szánt költségvetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2005. december 8.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2006. január 20.

Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti politikusok is korrupciós botrányokba keveredtek: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis nyomozást indított George Copos miniszterelnök-helyettes ellen egymillió eurós adócsalás vádjával. A DNA ugyanakkor a Lottótársaság elnöke, Nicolae Cristea, valamint az Ana Electronic vállalat másik részvényese, Gilio Giuseppe Roza ellen is elindította a nyomozást. George Copos miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem fél az ellene indított eljárástól. A kormány sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a DNA vizsgálata Copos üzletemberi tevékenységének arra az időszakára vonatkozik, amikor még nem volt a kormány tagja. /Farcádi Botond: Bűnügyi vizsgálat George Copos kormányfő-helyettes ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2006. július 13.

A pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ összegyűjtötte a huszonötezer aláírást, amely a bírósági bejegyzéshez szükséges, de Bukarestben még nem sikerült összegyűjteni a hétszáz aláírást, amelyet a jelenleg érvényben levő törvény előír. Bukarestben dől el, hogy a Magyar Polgári Szövetség politikai pártként jelenthet-e majd alternatívát az RMDSZ-re. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: eddig 28 500 aláírást sikerült összegyűjteniük, és Bukarestet leszámítva a többi megyében maradéktalanul teljesítették a 700-as követelményt is. Jelenleg az aláírások szúrópróbaszerű ellenőrzése folyik, erre Szász szerint azért van szükség, hogy így küszöböljék ki az RMDSZ által esetlegesen „beépített embereket”. Bukarestnek az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg 1 930 390 lakosa van, ebből azonban a legutóbbi népszámláláskor alig több mint hatezren vallották magukat magyarnak. A leendő párt a politikai pluralizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-re. Szász nem zárja ki az RMDSZ-szel való együttműködést, főként a parlamenti választások esetében. Lemondott az MPSZ országos vezetésében betöltött funkciójáról – az országos választmány elnöki tisztségéről, illetve az elnökségi tagságról – Szilágyi Zsolt és Orbán Mihály. Szász Jenő azzal magyarázta a két tag döntését, hogy a bihari MPE túlságosan RMDSZ-közeli politikát folytat, és az MPSZ-t is az RMDSZ platformjává kívánják alakítani. Szilágyi Zsolttal és Orbán Mihállyal az MPSZ elnöke továbbra sem zárja ki az együttműködést. /Balogh Levente, Farcádi Botond – Bukarestben keresi a pártbejegyzés támogatóit az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár) – Erdély.ma, júl. 13./

2006. augusztus 14.

Ion Iliescu volt államfő kijelentette: a Szekuritáté irattárából származó iratcsomók nyilvánosságra hozása nem tesz mást, mint rehabilitálja a Ceausescu-korszak eme intézményét és rontja a jelenlegi politikusok hitelét. A dossziék előrángatásával lejáratják a politikai élet szereplőit. Szerinte haszontalan a dossziék interneten történő közlése, ugyanis ezek az érintettek személyes életére vonatkozó részleteket is tartalmaznak. Iliescu boszorkányüldözésről beszélt. /Iliescu: manipulálnak a szekus dossziékkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Ugyancsak boszorkányüldözést említ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója: „Valóságos boszorkányüldözés indult be Romániában a hírhedt Securitate, a kommunista titkosszolgálat levéltárának megnyitását követően.” /Tibori Szabó Zoltán: Besúgóhisztéria tört ki Romániában. = Népszabadság (Budapest), aug. 14./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke pedig hisztériának nevezte a napokban kirobbant botrányt, és felszólította azokat a szekustiszteket, akik nem öltek és nem loptak, hogy csatlakozzanak az általa vezetett alakulathoz. /Farcádi Botond: Sógor Csabát is szekusmúlttal vádolják. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2006. szeptember 26.

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2006. szeptember 26.

Esett a tiltakozók száma a Kossuth téren, azonban még így is nyolcezer ember tüntetett szeptember 25-én, a kormányfő lemondását követelve. A Blikk magyarországi bulvárlap értesülései szerint az MTV székházát védők parancsnoka meg akarta tagadni a parancsot. A bulvárlap birtokába került felvételek szerint Gíber László a székház védőinek kivonására készült, mivel, mint mondta „nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben”. Gíbert arra utasították, védje tovább az épületet, ő azonban megtagadta a parancsot. Az MSZP ismételten bejelentette: nem fogják leváltani a miniszterelnököt. /Lankadó hév a Kossuth téren. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetője bejelentette: Gyurcsány lemondatásával az MSZP „nem a köznyugalmat állítaná helyre, hanem végső válságba taszítaná az országot, éppen ezért ezt nem teszi meg”. Hasonlóan nyilatkozott Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke. A Fidesz viszont továbbra is a szakértői kormány felállítását szorgalmazza. /Farcádi Botond: Magyarországon immár kilencedik napja tartanak a Gyurcsány-ellenes tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2006. október 11.

Románia 2007-es csatlakozása után jelentős könnyítések várnak az Európai Unió tagországaiba utazókra, az új romániai és bulgáriai uniós polgároknak azonban ezen a téren is nagyobb szigorra kell számítaniuk. Az Európai Unió egész területén (azaz nemcsak a schengeni övezetben) jelenleg megszokott, személyi igazolvánnyal való határátlépésig legalább három évet kell várni. 2010-re tervezik ugyanis Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a kötelező útlevélvizsgálat megtartásának oka az, hogy az Európai Unió „játék közben megváltoztatta a szabályokat”. Romániával és Bulgáriával szemben számos olyan kritériumot támasztott a határátkelésre vonatkozóan, amely az Unió 2004-es bővítésekor még nem volt érvényben. Románia polgárainak 2007. januárjától nincs szükségük az Európai Unióban való tartózkodással kapcsolatos igazoló dokumentumokra, illetve hatályát veszti az a jelenleg érvényben levő jogszabály is, amely adott pénzösszeg felmutatását követelte meg kiutazáskor. Gyorsabbá teszi a határátkelést az is, hogy egyvonalas ellenőrzést végeznek majd: a két uniós, vagyis a két ország határőreiből álló közös csoport egyszer vizsgálja meg az útlevelet. A tervek szerint még idén létrehoznak ilyen pontolat a magyar–román határon. További előny, hogy ezeken a határátkelőhelyeken megszűnik a vámellenőrzés./Farcádi Botond: Az EU-csatlakozás után sem lehet személyi igazolvány felmutatásával átlépni a határt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2006. december 4.

Több mint kétszáz településen választottak magyar nemzetiségű polgármestert Szlovákiában a december 2-i önkormányzati választáson. Bár sokan nem a Magyar Koalíció Pártjának színeiben, hanem függetlenként indultak, Bugár Béla, az MKP elnöke elégedett az eredménnyel. A szlovákiai szavazók közel 50 százaléka adta le voksát. Kassán a szavazásra jogosultak 26,5, Pozsonyban 32,75 százaléka adta le voksát. Bugár örvendetesnek tartotta, hogy a vegyesen lakott járásokban az országos átlagnál jóval nagyobb volt a részvételi arány, jelezve, hogy a magyar választók nagyobbik fele tudatosította: „önkormányzati szinten a térvesztés súlyos érvágást jelentett volna.” /Kétszáznál több magyar polgármester Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Szlovákiában 215 településnek lesz MKP-színekben induló polgármestere. Az előző ciklusban 18-cal több városvezetője volt az MKP-nak. Az alakulat egyébként 353 településen jelölt polgármestert. A párt közel kétezer jelöltje jutott be az önkormányzatokba. Számuk szintén kevesebb, mint korábban volt, de ide tartozik, hogy sok helységben eleve karcsúsították a testületeket. A magyarellenes kijelentéseiről elhíresült Ján Slota vereséget szenvedett Zsolnán. /Farcádi Botond: Megvédte bástyáit a Magyar Koalíció Pártja. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2006. december 4.

„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2006. december 15.

Magyarország újabb romániai konzulátust létesített: december 14-én Iasi-ban avatták fel a legújabb diplomáciai képviseletet. Az Adrian Christescu marosvásárhelyi üzletember által vezetett konzulátuson nem adnak ki vízumot, szerepe inkább reprezentatív. A budapesti kormány képviseletét a konzulátus Vrancea, Iasi és Vaslui megye térségében fogja ellátni. A iasi-i konzulátus Magyarország negyedik diplomáciai képviselete Romániában. Az előző hármat Kolozsváron, Csíkszeredában és Konstancán nyitották meg. /Farcádi Botond: Magyar konzulátust avattak Iasi-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

2007. január 16.

Az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétette az idei országos képességi vizsga, illetve az érettségi tételeit, melyek egy hónap múlva nyomtatott formájában is hozzáférhetővé válnak. A következő két hónapban a szaktestület minden romániai kisebbség nyelvére – így magyarra is – lefordíttatja a tételeket. /Magyarul is hozzáférhetők az érettségi vizsgatételek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Egyelőre csak románul tanulmányozhatók az érettségi és a kisérettségi tételei. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok most kezdhettek dolgozni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. A korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügyminisztériumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. /Farcádi Botond: Éretlen esélyegyenlőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2007. január 18.

Az elkobzott ingatlanok egyharmadát kapták vissza a romániai magyar egyházak, mondta el Markó Attila, az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására létrehozott bizottság alelnöke. A történelmi magyar egyházak kétezer ingatlan-visszaszolgáltatási kérelme közül 675-öt hagyott jóvá a bizottság. A legtöbb elkobzott ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerület kapta vissza, szám szerint 176-ot, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pedig 107-et. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 81 kérelmét bírálta el pozitívan a bizottság, az evangélikus egyház 12 ingatlant kapott vissza, az Unitárius Egyház 27-et. Markó Attila elégedett a visszaszolgáltatás ütemével. /Farcádi Botond: Döcög a restitúció. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2007. január 25.

A romániai magyarság autonómiatörekvései elleni kirohanásokkal, 19. századi román politikusok díszbeszédeinek felelevenítésével emlékeztek január 24-én országszerte Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésére. Az ünnepségek központi helyszíne Iasi volt. Gheorghe Nichita, Iasi város szociáldemokrata polgármestere az erdélyi magyarság autonómiatörekvései ellen intézett heves támadást. Saját bevallása szerint beszéde után Bogdan Olteanu a képviselőház liberális elnöke gratulált neki. Nichita a december elsejei ünnepségen is támadta a Székely Nemzeti Tanácsot, szélsőségességgel vádolva a szervezetet. /Farcádi Botond: Ünnepi beszéd az autonómia ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2007. január 29.

Nyilatkozatháborút váltott ki Traian Basescu államfő kijelentése arról, hogy bizonyos miniszterek telefonbeszélgetéseit lehallgatják a hírszerző szolgálatok. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adott ki közleményt, amiben pontosította, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések többnyire az energetika-privatizációs ügyletekkel kapcsolatosak. A SRI szerint erről mind az elnöki hivatalt, mind a miniszterelnököt értesítették, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő azonban cáfolta, hogy tudomása lett volna a lehallgatásokról. A SRI leszögezte: nem kíván részt venni az államfő és a miniszterelnök közötti politikai csatában. /Farcádi Botond: „Fecsegő” titkosszolgálatok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2007. február 8.

Hatalmas az érdeklődés a román állampolgárok körében az Európai Unió intézményei által meghirdetett munkakörök iránt. A meghirdetett 440 adminisztrátori és titkári állásra Romániából 9213-an jelentkeztek, közülük körülbelül félezren magyarok. A munkavégzés helye az uniós intézmény székhelyétől függően Brüsszel, Strasbourg vagy Luxembourg. /Farcádi Botond: Állásvadászat az Unióban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2007. február 26.

Rendkívül élesen bírálta a hétvégén Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke és külügyminisztériuma a román hatóságokat. Voronyin a kisebbségekkel szembeni intoleranciával vádolta Romániát, sérelmezve, hogy Bukarest nem ismeri el kisebbségként a moldovai népet, a külügyminisztérium közleményben ítélte el a Bukaresti Ítélőtábla múlt heti döntését, amelyben részben felmentették Ion Antonescu marsallt a béke ellen elkövetett bűncselekmények vádja alól. Adrian Podar bíró szerint ugyanis „a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt”. Az ítélet annak a pernek a folyománya, amelyben az Antonescuval együtt halálra ítélt Gheorghe Alexianu transznisztriai kormányzó rehabilitálását indítványozták. A második világháború alatt Transznisztria néven román igazgatás alá vont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsára több tízezer zsidót és romát deportáltak. Történészek szerint az Antonescu-rezsim idején 270 ezer román és ukrán zsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigányt öltek meg a Bukarest által igazgatott területeken. A chisinaui külügyminisztérium szerint a moldovai társadalom megrökönyödve fogadta a hírt, miszerint a bírósági döntés legitimnek nevezte a Szovjetunió elleni háborút. „Köztudott, hogy az Antonescu marsall által indított, úgynevezett felszabadító hadjárat idején a Moldovai Szocialista Szovjet Köztársaság területén 300 ezer zsidót és más nemzetiségű személyt végeztek ki” – áll a közleményben. Chisinau aggodalmát fejezi ki a döntés miatt, amely „drámai precedenst teremt a két ország közötti kapcsolatokban, ugyanakkor pedig komolyan megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás azon képességét, hogy európai szinten lássa el feladatát. ” Voronyin államfő azt sérelmezte, hogy Romániában szigorúan korlátozott az elismert kisebbségek listája, így az általa 10 millió főre becsült „moldovai kisebbséget” nem ismerik el. Hangsúlyozta: jóllehet a román és a moldovai nyelv egyforma, a moldovaiaknak jogában áll nyelvüket úgy nevezni, ahogyan az elmúlt 600 év alatt megszokták, éspedig moldovainak. /Farcádi Botond: Pruton túli idegesség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2007. február 27.

Centralizációs törekvést látnak a bírálók az RMDSZ alapszabályzat-módosításában. Míg Seres Dénes képviselő, az alapszabályzat-módosító bizottság elnöke a döntéshozatal mobilitásának növelését, illetve a felelősségre vonás keretének kidolgozását tartja a tervezett módosítások legfőbb következményeinek, az RMDSZ belső ellenzéke a centralizálási törekvést lát benne. A szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyét a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ foglalja el. A KAT létrehozását eredetileg Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője javasolta. Székely tervezete szerint a kulturális tanács magában foglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és oktatási főosztályait is, a szakmai szervezetek és az egyházak képviselőit is bevonta volna. Az Aradon előterjesztendő alapszabályt módosító tervezetben azonban a KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mint elődje, a SZET. A SZET és a KAT közötti különbség, hogy a különböző kulturális, tudományos, oktatási szervezetek, valamint az egyházak képviselői mellett a KAT-ban helyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek által megválasztott képviselő. A tervezett módosítások szerint a jövőben „nem lehet RMDSZ-jelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon”. Ugyancsak tiltják az RMDSZ-jelöltként való indulást a választásokon azon szövetségi színekben megválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ az elmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjaként számon tartott politikus élesen bírálta az alapszabály-tervezetet. /Farcádi Botond: Reform helyett szigor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2007. március 1.

Kötő József, az RMDSZ programmódosító bizottságának elnöke beszámolt azokról a főbb változtatásokról, amelyeket a szövetség hétvégi kongresszusán fogadnak majd el. Változatlanul célként fogalmazzák meg a romániai magyarság érdekképviseletét, ugyanakkor azonban az uniós struktúrákban való jelenlétet is fontosnak tartják. Az RMDSZ módosított programja leszögezi a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanács hatáskörét. A közoktatás területén a szövetség a kistérségi iskolahálózat rendszerének a kiépítését tűzte ki célul. A felsőfokú oktatást illetően az RMDSZ továbbra is ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem létrehozásához. /Farcádi Botond: Frissít a szövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 6.

Egy sikeres egyetemi vizsga esetenként akár 1500 euróba is kerülhet – jelentette be Gabriel Petrea, a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (UNSR) elnöke. A csúszópénz összege az orvosi egyetemeken a legnagyobb: a Romániában tanuló külföldi egyetemisták 1500 eurót is hajlandóak fizetni azért, hogy átmenjenek egy-egy vizsgán. A UNSR szerint az úgynevezett „kis figyelmességekre” az egyetemek vezetőinek és a minisztériumnak is jobban kellene vigyáznia. A diákszövetség konzultált az egyetemistákkal, kiderült, hogy a humán profilú egyetemeken lehet a legolcsóbban megvásárolni az átmenőosztályzatot, itt 12 és 200 euró közötti összegért tudásától függetlenül sikeresen vizsgázhat a diák. A mérnökhallgatók 50 és 300 euró közötti összeget fizetnek az átmenőjegyért. Van olyan eset is, amikor a csoport közösen fizeti le a tanárt: ilyenkor személyenként 12 euróért lehet elkerülni a pótvizsgát. Petrea megígérte: hamarosan újabb „megdöbbentő adatokat” tesznek közzé a romániai felsőoktatási rendszerben uralkodó állapotokról. Az UNSR bejelentésére a romániai egyetemek rektorai meglehetősen szkeptikusan reagáltak. Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora kategorikusan visszautasította a felvetést, hogy az általa vezetett oktatási intézményben a tanárok csúszópénzt fogadnak el. /Farcádi Botond: Átmenőjegy 1500 euróért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2007. március 15.

„Frunda Györgynek van a legkevesebb joga arra, hogy bírálja az igazságügy területén tapasztalható hiányosságokat, hiszen ezelőtt két évvel felajánlottam neki, hogy vállalja el az igazságügyi miniszteri tisztséget” – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök válaszként arra, hogy az RMDSZ szenátora kifejtette: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozó törvény csak kis része az igazságügyi reformnak. Frunda megerősítette a kormányfő kijelentését. „Nagyon jó viszonyban vagyok Tariceanuval, aki a kormányalakítás előtt valóban meghívott egy vacsorára, és felajánlotta, hogy legyek igazságügyi miniszter. Különböző szubjektív és objektív okok miatt azonban nem fogadhattam el az ajánlatot” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora. /Farcádi Botond: Frunda igazságügyi miniszter lehetett volna. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2007. március 27.

A Nagy-Románia Párt (PRM) országos tanácsa elítéli az „előzmény nélküli politikai válságot”, támogatja Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést. Corneliu Vadim Tudor pártvezér kifejtette: nemzeti egységkormány létrehozását szorgalmazzák, amelyből az RMDSZ-t kizárnák. /Farcádi Botond: Nagy-romániás válságmegoldás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2007. április 5.

Vitatható módon döntötte el az RMDSZ, hogy részt vesz az újabb Tariceanu-kormányban. A szövetség alapszabálya szerint a kormánykoalícióban való részvételről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), a miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyéről pedig a Szövetségi Állandó Tanács (a Szövetségi Operatív Tanács jogutódja) dönt. Markó Béla az elmúlt héten sem az SZKT-t, sem az Állandó Tanácsot nem hívta össze. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető elmondta, a szövetség struktúrájában átmeneti állapot uralkodik. Az Operatív Tanács ugyanis megszűnt, a helyébe jövő Állandó Tanács pedig még nem alakult meg. Márton szerint azonban szükségtelen volt a testületi meghallgatás, hiszen valamennyi kormánytag átment már ezen a szűrőn akkor, amikor 2004-ben kormánytisztségbe került. /Farcádi Botond: RMDSZ kormányzati részvétel – a szabályosság határán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. április 16.

Intenzív kampányba kezdenek a Rákóczi Szövetség erdélyi tagszervezetei annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű szülők magyar iskolákba írassák gyermekeiket – nyilatkozta Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi szervezetének vezetője, hozzátéve, elsősorban a szórványra és a nagyvárosokra terjesztik ki a kampányt. „Hasonló stratégiát már működtet a Rákóczi Szövetség Felvidéken, ahol a magyar családokban született gyerekek mindössze egyharmada tanul magyar iskolákban” – tette hozzá Ráduly Levente. A kampány beindításáról a Rákóczi Szövetség erdélyi szervezeteinek első regionális találkozóján döntöttek, amelyet a hét végén Szovátán rendeztek. A találkozón részt vett a szövetség központi elnökségének küldöttsége, valamint a 16 erdélyi tagszervezet vezetője. A több mint kilencezer fős tagsággal rendelkező Rákóczi Szövetséget 1989-ben alapították, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse, és hatékonyan részt vállaljon identitástudatuk megőrzésében. /Farcádi Botond: Kampány a magyar iskolába íratásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2007. április 19.

Hallgatólagosan fogadja el a képviselőház a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, miután az alsóház jogi és védelmi bizottságainak április 17-i együttes ülésén sem sikerült érdemben megvitatni a jogszabálytervezetet. A határidő lejárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett törvénycsomag jelentés nélkül kerül majd a döntéshozó kamarának számító szenátus asztalára. A törvénycsomagot a PNL azután nyújtotta be, hogy a kormány által eredetileg elfogadott verziót a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) nem véleményezte, így a törvénycsomag megrekedt. Mint ismeretes, a jogszabály egyik legfontosabb tétje a hírszerző szolgálatok fölötti kontroll megszerzése. /Farcádi Botond: Elakadt a biztonsági törvény vitája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

2007. április 23.

Nicolae Vacaroiu, Románia ideiglenes államfője a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, Ion Iliescu exállamfő egyik bizalmasának számít, 1992 és 1996 között Románia miniszterelnöke volt. Akkori eredményessége vitatott: többször érte az a vád, hogy elodázta a reformintézkedések meghozatalát, s ezzel elmélyítette az akkor még ingatag piacgazdaság válságos helyzetét. Ráadásul korrupciógyanús ügyekbe is keveredett. Emellett Vacaroiu ellen vizsgálat indult a csődbe juttatott Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) ügyében, amelynek igazgatója volt. Mentelmi joga azonban mindkét esetben védelmet biztosított a politikusnak. A román szenátus elnöki tisztségét az Adrian Nastase-kabinet idején szerezte meg, közel hét éve tölti be ezt a funkciót. /Farcádi Botond: Pünkösdi királyság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2007. május 2.

Az RMDSZ több megyei szervezetében elégedetlenséget váltott ki az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) döntése, amely szerint az érdekvédelmi szervezet nem támogatja Traian Basescut a leváltásáról szóló referendumot megelőző kampány során. Az RMDSZ álláspontját a Demokrata Párt (PD) vezetői is élesen bírálták. Ioan Oltean alelnök bejelentette: a demokraták mindenfajta együttműködést beszüntetnek az RMDSZ-szel. „Úgy tűnik azonban, az RMDSZ vezetőinek anyagi érdekei fölötte állnak a magyar közösség érdekeinek” – mondta Ioan Oltean. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke csalódottságának adott hangot az RMDSZ vezetésének állásfoglalása miatt, ugyanakkor nehezményezte, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT) a helyi vezetők véleményét nem kérték ki, hanem egyszerűen közölték velük a döntést. László Attila rámutatott arra, hogy mind az RMDSZ, mind a PD az Európai Néppárt tagja, így a két alakulat gyökeresen eltérő álláspontja érthetetlen. Ugyancsak a Demokrata Párttal való helyi szintű együttműködés mellett állt ki Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének hét végén újraválasztott elnöke. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke reményét fejezte ki, hogy a SZÁT döntése nem befolyásolja a PD-vel való együttműködést Bihar megyében. Az RMDSZ csúcsvezetésének álláspontját Eckstein-Kovács Péter szenátor is élesen bírálta. /Farcádi Botond: Zúgolódó megyei szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 3.

Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 11.

A május 19-i referendum után a tanügyi, jogi és emberjogi bizottságok jelentése nélkül tűzhetik napirendre a kisebbségek jogállásáról rendelkező törvényt a képviselőházban – jelentette ki Bogdan Olteanu, az alsóház liberális elnöke. A közel két éve megrekedt jogszabály sorsáról május 10-én egyeztettek a képviselőház állandó bizottságában. Az egyeztetést az RMDSZ kezdeményezte. Azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezzen politikai tárgyalásokat a pártok frakcióvezetőivel annak érdekében, hogy a törvényt támogassák az alakulatok. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton (PRM) kívül valamennyi alakulattal kész egyeztetni a kisebbségi törvényről. /Farcádi Botond: Ultimátum a bizottságoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998