udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 136 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Árpád

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1990. február 23.

Febr. 4-én megalakult Sepsiszentgyörgyön a háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. Elnöke Farkas Árpád költő, alelnökök: László Attila és Kisgyörgy Zoltán, ügyvezető titkár: Kiss Jenő könyvtárigazgató. Az újság közölte az egyesület szabályzat-tervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1990. március 14.

A háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület Fábián Ernő kovásznai tanárt, esszéírót kérte fel a márc. 15-i ünnepi beszéd megtartására. Fábián Ernő ablakát 14-én éjszaka betörték. Aznap alakult meg Kovásznán a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A beszédre való felkérés telefonon történt. Megint lehallgatják a telefonokat? - tette fel a kérdést Farkas Árpád. /Farkas Árpád: Ismét dolgoznak?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

1990. április 12.

A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

1990. május 31.

A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./

1992. október 24.

Farkas Árpádot választotta meg a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap munkatársi gárdája főszerkesztőnek, miután az eddigi főszerkesztő, Magyari Lajos az RMDSZ szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1994. május 10.

Lőrincz József székelyudvarhelyi magyartanár kifogásolta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, Nyírő József, Reményik Sándor nagyon kis helyet kap, viszont Szőcs Géza, Farkas Árpád, Hervay Gizella és mások kimaradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1994. június 15.

Farkas Árpád kijelentette, hogy eddig semminemű vitája nem volt Szász Jánossal, ezét visszautasítja Szász János azon megállapítását, hogy ő a magyarországi választások győzteseinek üdvözlését üldözné. Farkas Árpád bizonyításul idézi saját cikkét is /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./. Ebben az MSZP-ben levő három vonalról beszélt: a Hajdú János-féle bíborvörösről, a Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc egész nemzetre figyeléséről és a karrierista siserehadról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ Szász János írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.

1995. március 20.

A Berzsenyi Társaság vendégeiként öt erdélyi magyar író, költő - Farkas Árpád, Kántor Lajos, Király László, Lászlóffy Aladár, Mózes Attila - Budapesten, a Rátkay Klubban találkozott a közönséggel. A házigazda, Pomogáts Béla irodalomtörténész kifejtette, hogy a jelenlevő írókat nem vendégként kell tekinteni, hanem olyan magyar alkotóknak, akiknek természetes helyük van Budapesten. /Gittai István: Párbeszéd Erdéllyel. = Új Magyarország, márc. 21./

1995. március 23.

Budapesten nagyon sokan összejöttek, hogy ünnepeljék a Püski-házaspárt, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a két világháború között a népi írók műveit, sorolta érdemeiket Beke György. A háború után még börtönbe is zárták Püski Sándort, majd közel hatvanesztendősen New Yorkba távozva kezdte újból a könyvkiadást. Segítette, meghívta a magyar kisebbségi írókat, politikusokat. Hazatérve Budapestre újraindította a Püski könyvesboltot és újrakezdte a könyvek kiadását. Csoóri Sándor, Farkas Árpád /Sepsiszentgyörgy/, Duray Miklós /Pozsony/ is ott volt a köszöntők között. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Kántor Lajos is szeretettel, nagy elismeréssel ír Püski Sándorról, ezen a nevezetes összejövetelen 1300-an gyűltek össze, hogy ünnepeljék a 85. évében járó Püski Sándort, Kántor Lajos is jelen volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

1995. március 25.

A csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület az egyházakkal megrendezte a Bod Péter-napokat. Fellépett a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző kamarakórusa, tánccsoportja, verset mondott Farkas Árpád. Csernátonban 1973-ban alakult meg a Bod Péter Közművelődési Egyesület, majd múzeumi rendezvényekbe "bújva" élt tovább, 1990-ben az elsők között újraalakult, azóta aktív a tevékenysége. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

1995. november 21.

Kovászna megye volt első titkára, Rab János A rágalom és a középszerűség nem helyettesítheti az igazságot címmel a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában nyílt levéllel fordult Farkas Árpádhoz, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap főszerkesztőjéhez, amelyben védelmében vette a Harmónia Alapítványt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Harmónia Alapítványt a kormány által támogatja: 823. sz. jegyzet ? ápr. 12.

1995. november 29.

Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

1996. április 10.

Sepsiszentgyörgyön máj. 11-én mutatják be Sylvester Lajos-Buglya Sándor Úz-völgyi hegyomlás /A székely határőrség második világháborús krónikája/ című dokumentumfilmjét és az eseményeket továbbgörgető azonos című regényét. A könyv a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek sorozatban jelentet meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./ Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomás. /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/, Kaláka könyvek sorozat. Előszót Farkas Árpád írt a könyvhöz, melyben a szerző emléket állított az 1944 augusztusában, a román fordulat után az Úz völgyében hadállásukat megőrző honvédszázadok és a székely határőrség pusztulásának. A túlélők beszélnek erről az időszakról, amelyről hallgatni kellett évtizedeken át. "Könnyeinket visszafojtva kaparjuk elő porladó múltunk maradékait" - kezdte könyvét Sylvester Lajos.

1997. március 15.

Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

1998. január 20.

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1998. augusztus 22.

Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. november 19.

Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1999. március 16.

Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. július 28.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

1999. szeptember 24.

A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1999. október 30.

Megjelent a Krónika, a második országos terjesztésű magyar napilap Romániában. Felelős szerkesztő: Stanik István, vezető szerkesztő: Ágoston Hugó, Gazda Árpád, vezérigazgató: Werner Péter, szerkesztőtanács: Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos /elnök/, Kányádi Sándor, Kerekes Gábor, Sütő András, Tonk Sándor, Toró Tibor (társelnök), lapszerkesztő: Hadházy Zsuzsa, művészeti vezető: Lőrincz Gyula. Rovatvezetők: Bakk Miklós, Papp Sándor Zsigmond, Komoróczy Zsolt, Antal Orsolya, Leopold Erika, Balla István. /Krónika (Erdélyi közéleti napilap, Kolozsvár), okt. 30. - I. évf. 1. sz./

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. február 7.

Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. március 3.

Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2000. március 15.

Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél rendezték meg az erdélyi magyarság központi márc. 15-i ünnepségét, amelyet a Magyar Televízió is egyenes adásban közvetített. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket. Petőfi nem alkudott, és mi sem alkudhatunk meg, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti megmaradás zálogát képező programunkat teljes mértékben megvalósítsuk. Kell legyen bennünk annyi hit, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva, ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is - hangoztatta a szónok. Mugur Isarescu miniszterelnök üzenetét román illetve magyar nyelven Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Orbán Viktor magyar kormányfő üdvözletét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter olvasta fel. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Nem a bezárkózás ünnepe ez, hanem a kitárulkozásé. Nem csak a magyar szabadságé, hanem a világszabadságé is, jelentette ki. "Azt is üzenjük mindenkinek, a velünk együtt élőknek is: kevesebbek lehetünk, mint ti, de kisebbek sohasem leszünk, kisebbségiek, ahogy ti neveztek minket, nem voltunk, nem vagyunk és nem akarunk lenni. Vagy ha szerintetek ez olyan jó, olyan nagyszerű dolog Romániában kisebbséginek lenni, gyertek, kedves többségiek, próbáljátok ki velünk együtt, milyen érzés, amikor itthon vagyunk, saját szülőföldünkön vagyunk, és mégsem vagyunk még mindig egyenlőek. Nemcsak az itthoni többség, hanem sokszor Európa főbiztosai és albiztosai is meg akarnak győzni minket, hogy milyen jó nekünk, milyen szabadok és milyen egyenlőek vagyunk, a testvériségről nem is beszélve. Nekik is csak azt mondhatjuk, tessék, próbálják ki, cseréljünk helyet!" Markó emlékeztetett 1990 márciusára. amikor "nagy írónk egyik szemének világát, de teljes emberi életeket is kioltani, sok-sok lelket örökre megsebezni sikerülhetett." "A bűnösöket még mindig nem büntették meg, arcukat még mindig homály fedi, bár jól tudjuk, kik ők. Hát mennyi idő kell ahhoz, hogy az igazságra fény derüljön? Innen, a marosvásárhelyi Postarétről követeljük mindannyian: ideje igazságot tenni, ideje a bűnösöket felelősségre vonni! Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérni!" Azóta sokminden történt, hiszen szabadon ünnepelhetnek. "De ez még nem elég. Kell magyar egyetem! Kell szabad nyelvhasználat! Kell a jog az önálló döntéshez és az önigazgatáshoz itt, a saját szülőföldünkön." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette, hogy az ünnep magyarok és románok számára szóló központi üzenete két versben foglalható össze: Ébredj román! és Talpra magyar! "Tíz év után, az Úr születésének jeles 2000. esztendejében megint csak ott tartunk, hogy az igaz és szabad szólás joga mellett kell következetesen kiállanunk. Bush elnök (1990 márciusában) még kíváncsi volt a romániai magyarok sorsára iránt, Clinton elnök viszont ma már a kisebbségi kérdés romániai "megoldását" jószerint modellértékűnek ítéli, s az Amerikai Egyesült Államok, valamint a fejlett Nyugat többi országai kisebbségi nyomorúságainkról jószerint már hallani sem akarnak. Tíz év után igencsak aggályos és rendkívül bajos az erdélyi magyarság megoldatlan problémáiról és tovább tartó kisebbségi diszkriminációjáról szólni. Aki mégis ezt teszi az egyszerűen "szélsőségesnek" vagy a - jobbik esetben - radikálisnak minősül, akitől nem csak a román politikai többség, de a kormány részét képező - Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalos vezetése is kénytelen- kelletlen elhatárolódik. Eközben az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik" - hangsúlyozta a szónok. "Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi magyarság sorsával és helyzetével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáért a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok. A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatosan, hasonlóképpen altatják, áltatják és vezetik félre." Ébredésre van szükség - mondotta a tiszteletbeli elnök, aki a következő szavakkal fejezte be beszédét: "Ideje van a szólásnak" - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. "Talpra magyar" - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben tisztán csendüljenek fel Európa harangjai..." Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere következett, aki Marosvásárhely korabeli történelmi eseményeit idézve a magyar, illetve román ifjak együttműködését emelte ki. Marosvásárhely polgármestere idézett abból a főkormányzónak írt felterjesztésből, amelyet Alexandru Papiu Ilarian is aláírt, s amelyben "minden külön ajkú nemzetnek nemzeti léte és ékes nyelve biztosítását" kérték. A ma is érvényes kérelmet 152 esztendő elteltével sem fogalmazhatnánk meg tömörebben - mondotta a szónok, majd kijelentette, hogy a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. A mai napig sem rendeződött a volt egyházi és más közösségi javak helyzete, a közigazgatás, a két- vagy többnyelvűség, az állami önálló anyanyelvi felsőoktatás kérdései. Fodor arra kérte a politikusokat: értsék meg, hogy megviselt magyarságunknak összefogásra van szüksége. Az ünnepi szónokok sorát Ölvedi Zsolt, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági és szervezési alelnöke zárta. Ferenczi István Szentgyörgyi István-díjas színművész Farkas Árpád Fehéregyháza, Kilyén Ilka színművésznő Utassy József Zúgj március című versét szavalta. végül a tömeg a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt énekelte. /(bodolai): Megyeszerte megünnepelték az 1848-as forradalmat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2000. március 16.

Farkas Árpád után, aki március elsejével kivált a Krónika vezérkarából, márc. 16-án Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos elnök, Kányádi Sándor és Sütő András is lemondtak a lap szerkesztőtanácsából arra hivatkozva, hogy a szűkebb vezetőség számos döntésről csak utólag tájékoztatta a testületet, amelynek véleményére többnyire nem volt kíváncsi, s hogy olyan fontos kérdések maradtak megoldatlanul a mai napig, mint pl. a kiadó és a szerkesztőségi munkatársak munkajogi viszonya. /Búcsúztak a Krónikától. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2000. március 22.

Nehéz Erdélyben magyar újságot csinálni: a Krónikától szűk öt hónappal az indulást követően már megvált első főszerkesztője és lemondott a neves erdélyi közéleti személyiségből álló szerkesztőtanács is. - Azok távoztak a laptól, akik már hosszú évek óta tervezték, hogy egy új országos terjesztésű, egyetlen pártnak sem elkötelezett, független újságot indítanak útnak. Jelentkezett egy magyarországi pénzügyi befektető csoport. Valamivel több mint 1 millió dollárt tudtak biztosítani. A Krónika első száma 1999. október 30-án jelent meg. A "konkurencia" - a nyolc romániai magyar napilap - tartózkodó udvariassággal köszöntötte az új társat. Március elején az első főszerkesztő, Stanik István és a kiadó közös megegyezéssel szerződést bontott. Ezt követte Farkas Árpádnak, a szerkesztőtanács egyik tagjának távozása. Március közepén aztán Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Kányádi Sándor és Sütő András is leköszönő levelet írt. Szerintük véleményükre nem voltak kíváncsiak. A szerkesztőség munkáját most megbízott felelős szerkesztőként a lap vezérigazgatója, Werner Péter irányítja. " Bajok nincsenek, csak a romániai ismert gazdasági környezet, a bürokrácia akadályai bizonyultak a vártnál nehezebbnek. A szerkesztőtanáccsal talán valóban ritkább volt a kapcsolat a kelleténél, történtek a tapasztalatlanság miatt szerkesztési hibák is, de tendenciózusággal senki nem vádolhatja a lapot" - fejtette ki véleményét. Werner elismerte, hogy nehéz pártatlannak, függetlennek maradni az erdélyi magyarság körében. /(Gózon István, Bukarest / MTI): Egy erdélyi lapindítás nehézségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára kommentárjában sietett elmarasztalni lapja konkurensét, a Krónikát. /Cseke Gábor: Aki felfedezte magának Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998