udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Antal

1998. március folyamán

Farkas Antal református lelkész és költő, verseskötete a múlt év végén látott napvilágot /Ringen kívül ősz van, Literátor, Nagyvárad, 1997/, melyet Fábián Imre ismertetett. /Harangszó (Nagyvárad, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja), márc. - IX. évf. 5. sz./

1999. augusztus 24.

Ifj. Csűry István lelkipásztor, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője adott számot a folyóiratról. A Királyhágó-melléknek 1989 előtt egyáltalán nem volt önálló református sajtóorgánuma. 1990-től a református egyház indított egy sor kiadványt, például a Református Híradót /Nagyvárad/, de az 1997-ben megszűnt. A Harangszó első száma 1990 februárjában jelent meg. Abban az időben egy szerkesztőbizottság állította össze a Harangszót, melynek elnöke Gavrucza Tibor, főszerkesztője Farkas Antal volt. 1990 nyarán a főszerkesztő kivált a szerkesztőbizottságból, Gavrucza Tibor állt a helyére 1994 májusáig, azóta Csűry a főszerkesztő. Gondot jelent a lap terjesztése, ami sokszor a lelkipásztor vagy az esperesi hivatallal kapcsolatot tartó személy lelkiismeretén múlik. /Fábián Tibor: Kiért szól a harang? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

2002. július 13.

Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2002. november 25.

Nov. 23-án nagyváradi költő vendégeskedett a Nyugati Jelen által szervezett író-olvasó találkozó keretében Lupényban. Farkas Antal lelkész és költő verseit méltatta Gáspár-Barra Réka, a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségének vezetője. Senki sem lehet próféta a saját hazájában, ilyen népes közönség egy könyvbemutatóra Nagyváradon is csak ritkán gyűlik össze. /Papp Gy. Attila: Verset és igét hirdetett. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2002. november 30.

Nov. 28-án Nagyváradon költőbarátok, ismerősök emlékeztek a nyár elején elhunyt költőre, Hunyadi Mátyásra /sz. Nagyvárad, 1958. febr. 16./ A jelenlévők egy vékonyka kötettel is megismerkedhettek, amely a költő testvérbátyja, Hunyadi László gondozásában jelent meg Magyarországon Fenyvesek közé fenyőbe... címmel, s amely egyfajta "előkiadás" készülő verseskötetéhez. Pataki István költő méltatta Hunyadi Mátyás költészetét, munkásságát. Már ifjú korában számon tartották az irodalmi folyóiratok, közölték verseit, de tehetségét idejekorán elpazarolta, elherdálta. Farkas Antal egy régebbi élményét elevenítette fel, amikor egy költői est után útban hazafelé Hunyadi Mátyás megállt a Kőrös fölött átívelő hídon, és kéziratait beleszórta a folyóba. Az egész életét ilyen nagyvonalúan kezelte, verseit sem gyűjtötte össze, szétszórta, vagy kocsmaasztalok mellett italra váltotta. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi est Hunyadi Mátyás emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2003. július 12.

A hetedik Észak-Bihari falunapokon a Bihar megyei Micskén az idén is a közösségteremtésen volt a hangsúly, hogy a színmagyar falu esztendőről esztendőre megmutathassa értékeit. Jún. 29-én a négy fiatornyos apró református templomban Farkas Antal várad-velencei parókus hirdetett igét az ünnepen. A templomozás végén megkoszorúzták a falu jótevőjének, Miskolczy Károlynak és családjának sírboltját. Micskén volt népi tánc, fotókiállítás, sport és sok egyéb program. /Balla Tünde: Közösséget építeni szívvel-lélekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2004. április 23.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagyváradi tagjai, Szűcs László, Farkas Antal, Kinde Annamária és Lipcsei Márta költők voltak Belényes vendégei. A belényes környéki szórványba ritkán jut el a míves magyar szó. /A szellem éhsége a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2009. február 20.

Továbbra is várnak beiratkozókat a nagyvárad-velencei Agnulli Dei Szociális Központ épületében tavaly ősszel indított első magyar nyelvű bölcsődei csoportba – tájékoztatott Farkas Antal parókus lelkész. Kapcsolatba lépett Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármesterrel, aki felkarolta a kezdeményezést, így ősz óta hat alkalmazott foglalkozik a gyermekekkel. Eközben Kolozsváron javában zajlik az Életfa Családsegítő Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtés magyar nyelvű bölcsődék kialakítása érdekében. /Bálint Eszter, Fried Noémi: Magyar bölcsőde: várják a gyerekeket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998