udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Béla

1999. szeptember 15.

Tizenkét fős burgenlandi csoport érkezett szept. 12-én Sepsiszentgyörgyre, egyhetes háromszéki ismerkedésre. Õrségi magyar diákok jöttek két tanárral a tartomány - és Ausztria - egyetlen olyan iskolájából, ahol van magyar nyelvű oktatás. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium ezen a nyáron vette fel a kapcsolatot a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolával. Farkas Béla tanár vezetésével a nyáron tíz diák tartózkodott Felsőőrön (Oberwart). A kezdeményező őrségiek azért tartják fontosnak a kapcsolatfelvételt, mert "mind a két város a magyar nyelvterület peremén van, és az őrvidéki határőr elődeink is a székely törzstől származnak". /Burgenlandi magyarok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2001. május 9.

A lelkésztársadalom komolyan aggódik az egyházi javak visszaszolgáltatása miatt - hangzott el az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek és a háromszéki egyházmegyék képviselőinek első alkalommal megrendezett találkozóján. Három háromszéki egyházmegye lelkészeivel találkozott máj. 8-án Pap Géza erdélyi református püspök, Kató Béla püspök-helyettes és Ötvös József generális direktor. Az Erdélyi Református Egyházkerület nemrég megválasztott vezetőinek ez volt az első háromszéki látogatása. Kató Béla püspök-helyettes kifejtette, a kis gyülekezetek jelenleg egzisztenciális gondokkal küzdenek, szükség van az egyház központi segítségére is. Felmerült az is, hogy megoldást kell találni arra, miként vállalhatnák át a nagyobb gyülekezetek a kisebbek terheit. Minden háromszáznál kevesebb tagú gyülekezet súlyos gondokkal küzd, de nehézségeik akadnak a 300-500 lelkes gyülekezeteknek is. Az erdőtulajdonok visszaszolgáltatása enyhítene ezeken az anyagi gondokon, azonban rendezetlen ez a kérdés. "Erdélyben először Sepsiszentgyörgyön történik meg, hogy az egyház a helyi - magyar többségű - önkormányzat támogatásával visszakap egy ingatlant" - hangsúlyozta Kató Béla. /Farkas Béla: Első ízben Háromszéken az Erdélyi Református Egyházkerület új vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2007. augusztus 20.

Augusztus 19-én Ramnicu Valcea baptista templomában megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. „Ennyi magyar élne itt lent, Olténiában?” – csodálkoztak a megjelentek. A magyarázatot a kommunista rendszer idején szülőföldjüktől messzire szakadtak szórványsorsa nyújtja. A valceai, craiovai, motrui, ploiesti-i, orsovai, szörényvári és Targu Jiu-i magyarok sokáig jóformán nem is tudtak egymásról. Egyesek tudatosan nem vállalták identitásukat, mások férjhez menésük utáni, megváltozott vezetéknevük mögött rejtőztek. Megtörtént, hogy szomszéd a szomszédról, munkatárs a munkatársról nem tudta, hogy magyar. Az ország déli részén élő magyarokat megyehatárok és százával mért kilométerek választják el, de összeköti őket újrafelfedezett identitástudatuk. A hétvégi regáti szórványtalálkozóra közel kétszáz magyar jött el az Ókirályság több településéről. Egyesek Erdélytől távol született gyerekeikkel is magyarul beszélnek, mások számára a tavaly először megszervezett találkozó az anyanyelvhez és kultúrához fűző egyetlen, hajszálvékony kötelék. A valceai román baptistáktól kölcsönkapott templomban a helyi nyugalmazott tanítónő tolmácsolásában felhangzott a Szózat. Tízéves fennállását ünneplő Ramnicu Valcea-i református gyülekezet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a brassói egyházmegye segítette őket. Lelkészeket küldtek Olténiába, akik talpra állították a református gyülekezeteket. A magyarok felkutatása 1996-ban kezdődött el a térségben, majd 1997-ben, Csiha Kálmán püspöksége alatt megalakult az első valceai református gyülekezet. Egy év múlva létrejött a motrui és a Targu Jiu-i, 2000-ben pedig a craiovai. Az egyház képezte az RMDSZ helyi szervezeteinek melegágyát is. Targu Jiun a héten RMDSZ-székházat avatnak. Ugyanitt román nemzetiségűek is beléptek a szövetségbe, alelnöki tisztséget is szerezve. „Kik voltunk eddig mi itt?” – tette fel a kérdést Farkas Béla dési származású, évtizedek óta Valceán élő hidrológus. „Kallódó Erdély-darabok”, ahogy egyszer volt lelkészük, Kovács István fogalmazott. „Sokan közülünk utólag ismerik be: életük nagy tévedése az volt, hogy vegyes házasságban élve, nem tanították meg gyerekeiket magyarul” – vélekedett Zsold Béla Bukarestben szolgáló lelkipásztor. „Gorj megyében például a 630 magyar nemzetiségű lakos többsége a bányavidékre telepedett férfi. Ám egy férfinak mindig nehezebb megtanítani a saját anyanyelvére a gyermeket, mint egy nőnek. Éppen ezért nyelvkurzusokat kellene szervezni” – fejtegette Serbanoaica Ilyés Klára, az RMDSZ Targu Jiu-i szervezetének elnöke. A ma is székely tájszólásban beszélő asszonyt büszkeséggel tölti el, hogy oltyán férje nemcsak megtanult magyarul, de ő is felvette párja vezetéknevét /Szucher Ervin: Megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2008. augusztus 21.

Szakemberek szerint szemkiszúrás az egészségügy számára az a törvénytervezet, amelyet Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter terjesztett közvitára nemrég, és ami dupla fizetéssel próbálja itthon tartani az orvosokat. A tervezet értelmében a kórházak költségvetésének el nem használt részéből lehetne többletjavadalmat nyújtani az orvosoknak. Farkas Béla gyermeksebész szerint az segítene, ha a nyugati szakemberek bérének legalább feléért dolgozhatnának. A kórházvezetők szerint kivitelezhetetlen a javaslat, a tárcának a munkavégzéshez szükséges felszerelések beszerzésére sincs pénze. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt, Pásztor Krisztina Bérek: a dupla is semmi? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998