udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Balázs

2003. március 13.

Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2005. november 9.

A „nemzettudat vállalás kérdése, mely szellemi és közösségi mivoltunk alapja és bizonyítéka.” A magyar közösségi ünnepek meghatározása és megélése hatékony eszközt jelent, „ezért (az év nagy részében megtartható) új ünnepnapokat kívánunk nagy egyezségben megalapítani. Nemzetünk jelentős hányada alanya és alkotója, vagyis részese is lehet ennek a mozgalomnak.” – olvasható a Magyarországért Alapítvány felhívásában. Példaként a magyar nemzet eseménye lehet: Magyar örökség napja; A Kárpátok hágóinak ünnepnapja; Győztes csatáink ünnepe. A kisebb közösségek ünnepei: Helységnevünk ünnepe = helységnév, utcanév, régi helységnevek, falu- és városrészek nevei; A szántóföld napja = a hajdani határbejárások emléke; Történelmi emlékhelyek napja (ahol nincs a településnek történelmi ünnepe). Konkrét dátumok: Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe és a magyar címer napja. December 26. Karácsony másodnapja és Szent István megkoronázásának napja. Január 1. Az áldott állapotban lévők és a megszületendők napja. Január 2. Névünnep = családnevek, keresztnevek, nemesi stb. előnevek (és kialakulásuk) ünnepe. Január 22. A nemzeti imádság napja. December 5-höz legközelebb eső vasárnap – idén december 4-én – lesz a Nemzetünnep és a keresztények számára advent. Ekkor a nemzeti egységet, a teljesség és összefogás alkalmát fogják megünnepelni. Kezdeményezik, hogy idén első ízben Székelyudvarhelyen legyen az a jelentős ünnepség, ahol a nemzeti összetartozás eszméjét hirdetik. A magyar közösségi ünnepeink meghatározásában a Magyarországért Alapítvány vállalja a szervezést. Összegyűjtik az országban és az egész világon működő magyar közösségektől, civil szervezetektől a konkrét ünnepnapokkal és magával a mozgalommal kapcsolatos javaslatokat a következő internetes címen: magyarunnep@t-online.hu. /Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Farkas Balázs, Német Miklós Attila alapító elnök – Magyarországért Alapítvány, Budapest: Magyar ünnepek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

2007. június 25.

Június 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Székely Árpád iskolaigazgató elmondta, az iskola kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte. A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996) és Tőkés László (1999). /Nagy-Hintós Diana: Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998