udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Ferenc

2000. április 17.

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. szeptember 29.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Vargyas múltját, történelmét, jelentős szülöttjeit bemutató kis kötet. Kisgyörgy Zoltán a vargyasi kistáj földrajzi viszonyairól ír a kiadványban, Farkas Ferenc Vargyas múltjába kalauzolja el olvasóit. Andorkó Ferenc a vargyasi unitásius egyházközség történetét eleveníti fel. Molnár E. Zsuzsa a vargyasi Borbárt Károly Általános Iskola történetét mutatja be, egyúttal a névadó Borbárt Károly (1931-1980) történész életútját is ismerteti. Ilkei Ferenc Vargyas mai helyzetét vázolta föl A kis kötet függelékeke a Vargyassal foglalkozó válogatott bibliográfia, mely Kisgyörgy Zoltán helytörténeti tudását dicséri. Sorozatában a székelyudvarhelyi kiadó a továbbiakban Énlaka, Fiatfalva, Siménfalva, Városfalva, Székelyszentmihály, Magyarsáros településeket kívánja bemutatni. /A Falufüzetek újabb kiadványa: Vargyas. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2002. június 10.

Jún. 9-én ballagott az 1994-ben indított Református Kollégium /Kézdivásárhely/ ötödik végzős évfolyamának tizenöt diákja. Az ünnepséget Farkas Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. /Iochom István: Ballagás a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2003. február 17.

Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2003. december 11.

Tíz éve hunyt el Antall József, a rendszerváltozás első szabadon választott magyar kormányának miniszterelnöke. 1932. április 8-án született Budapesten. Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra menekült lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg. 1945 után újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. Érettségi után, az 1950-es évek elején, az ELTE bölcsészettudományi karán, majd az állam- és jogtudományi karon folytatta tanulmányait, történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történettudomány tárgyköréből bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Néprajzi, művészettörténeti, antropológiai, iszlám művelődéstörténeti tanulmányai mellett közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott. Egyetemi évei után, 1954-től az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, az Eötvös József Gimnáziumban és a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársa, főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd 1974-1990 között főigazgatója volt. A politikai életbe 1956 októberében kapcsolódott be, amikor egyrészt az Eötvös Gimnázium forradalmi bizottsága elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában. Kapcsolatban állt a Nagy Imre-kormány több miniszterével (Tildy Zoltán, Kovács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc). Az 1956-os forradalmat eltipró szovjet beavatkozás után részt vett a belpolitikai és külpolitikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. Politikai tevékenységéért egy időre őrizetbe vették, a magyar rendőri szervek többször kihallgatták. Fegyelmivel a Toldy Gimnáziumba helyezték, és publikációs tilalom alá került. 1959-ben állásából felfüggesztették, a tanári pályától eltiltották. 1963-tól újra publikálhatott, ezután mintegy 350 könyve, tanulmánya, cikke jelent meg a politika, a művelődés- és orvostörténet tárgyköréből. 1967-től az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke, az MTA több bizottságának és albizottságának tagja, illetve elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagja, valamint a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak vezetőségi tagja volt. Közreműködött a kisgazdák és a kereszténydemokraták újjászervezésében, és 1988-ban a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) csatlakozott. 1989-ben az MDF egyik fő delegátusaként kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében és a Nemzeti Kerekasztal háromoldalú egyeztető tárgyalásain. 1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 1990 augusztusától az Európai Demokratikus Szövetség (EDU) elnökhelyettese volt haláláig. Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett szabad választásokon pártja, az MDF biztos győzelmet aratott, majd Antall József május 23-án megalakította - a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával - hárompárti koalíciós kormányát. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia politikai intézményrendszere, elindult a piacgazdasággá alakulás. Fő külpolitikai irányává vált az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás, a jószomszédi viszony a környező államokkal, és az ott élő magyarok támogatása. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Magyar földről kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a szocialista gazdasági együttműködési szervezete, a KGST. Kezdeményezője lett a "Visegrádi országok" együttműködésének. Kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött az alattomos kórral, a nyirokrendszer daganatos megbetegedésével, amely 1993. december 12-én legyőzte. Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999 májusában avatták fel a Kerepesi temetőben. Antall József a modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. /Tíz éve hunyt el Antall József. Tizenötmillió magyar emlékezetében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2004. november 22.

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. október 24.

Október 23-án Kézdivásárhely a református temetőben álló ’56-os kopjafánál több mint százfős tömeg gyűlt össze emlékezni. Az ünnepségen Farkas Ferenc tanár, a Református Kollégium igazgatója méltatta a mártírok tetteit, emlékezett a Szoboszlay-összeesküvés háromszéki áldozataira. A Református Kollégium tanulói ’56-os összeállítással tisztelegtek. /Iochom István: Főhajtás a mártírok kopjafájánál (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2006. január 23.

A magyar kultúra napját Sepsiszentgyörgy zenekedvelő közönsége Farkas Ferenc műveinek társaságában ünnepelhette meg. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott Farkas Ferenc-emlékhangverseny nagyszámú közönsége számára többek között Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és az ünnepelt zeneszerző archív felvételről bejátszott beszélgetése, valamint a Szilágyi Zsolt vezényelte Vox Humana kamarakórus és a Művészeti Líceum Sebestyén Lajos által vezényelt Szerenád zenekara által tolmácsolt zeneművek hozták jelenkori közelségbe az ötven évvel ezelőtt nacionalista eltévelyedésnek minősített Farkas-művek legismertebbjikét, a Csinom Palkót, valamint Babits Mihály Erdély című versének megzenésített változatát, a Kájoni Kódex Farkas-féle feldolgozását és a közismert Apor Lázár táncát. /(fekete): Vasárnap délután Farkas Ferenccel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2006. január 23.

,,Ebben a házban született 1931-ben dr. Borbáth Ká­roly történész” – áll január 22-étől Vargyason a szülőházon elhelyezett emléktáblán. A Rika Sport- és Kulturális Egyesület elnöke, Román Attila által kezdeményezett eseményen mintegy hatvan megemlékező vett részt. A község polgármestere, Ilkei Ferenc az oklevéltárakban kutató, az adatokat gyűjtő kutató személyét emelte ki. A kézdivásárhelyi református kollégium vargyasi származású igazgatója, Farkas Ferenc a huszonöt éve elhunyt kutatót és tanárt az egész magyarság számára követendő példaként mutatta be. A Máthé Attila kőfaragó által készített és adományozott emléktáblát a történész testvére, Borbáth Lajos leplezte le. /Hecser László: Emléktábla-avatás Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2006. február 23.

Ilkei Ferenc vargyasi polgármester a Magyar Polgári Szövetség által adományozott Wass Albert-díj után a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését sem veszi át. Ilkei Ferenc álláspontja szerint semmi olyat nem tett, ami miatt megérdemelné a díjat. Nem az ő érdeme, hogy a vargyasi tanács napirendre tűzte, majd megszavazta azt a határozatot, amelyik lehetővé tette, hogy népszavazást írjanak ki annak érdekében, hogy Vargyas polgárai eldöntsék: csatlakozni kívánnak-e Székelyföldhöz mint önálló közigazgatási területhez. Bár a törvényhozás minden szintjén képviselte a községi tanácsot, de ez nem több annál, mint eleget tett a törvények szabta kötelezettségének, s véleménye szerint ez kevés ahhoz, hogy bármilyen díjban részesítsék. A kitüntetés sokkal inkább megérdemli a határozatot beterjesztő Román Attila – vélekedett Ilkei. Román Attila független képviselő határozottan elutasította, hogy a határozatot megszavazók közül egyedül őt emeljék ki. ,,A határozatot előterjesztők között ott volt még Németh Árpád, Farkas Ferenc és Szőcs István önkormányzati képviselő is, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Soós Béla, Török Ferenc és Dimény Ferenc RMDSZ-színekben megválasztott tanácsnokok nélkül nem is tudtuk volna megszavazni, tehát ha engem ki akarnak tüntetni, akkor az ő érdemeiket is el kell ismerni. Véleményem szerint valójában nem tettünk semmi rendkívülit, csak a lelkiismeretünkre hallgattunk akkor, amikor a határozatot meghoztuk, s akkor is, amikor egy magyar ember, György Ervin kormánymegbízott gán­kocskodása ellenére vállaltuk a Strasbourgig menő harcot” – nyilatkozta Román Attila. /(hecser): Ilkei Ferenc elutasítja a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2006. június 7.

Június 4-én, pünkösd vasárnapján Vajdakamarás magyarsága nevében Farkas Ferenc alpolgármester átvette az anyaországi testvértelepülés, Pilis polgármestere, Csikos János által adott zászlót. Immár hivatalosan is visszakapta a helyi református egyházközség a tulajdonát képező kultúrházat. /Vajdakamarás. Ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. november 22.

November 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron tartotta évértékelő közgyűlését, melyet Guttman Mihály tiszteletbeli elnöke nyitott meg. A kóruséletről Tóth Guttman Emese elnök, a fúvószenekarok munkájáról Kelemen Antal alelnök, a gregorián szakosztály szolgálatáról Jakabffy Tamás karnagy számolt be. A szövetség lelkes önkéntesei révén behálózza az egész magyarlakta területet, nem feledkezvén meg a szórványról sem. Kitüntették az értékes munkát végző karnagyokat: a kolozsvári Radovics Józsefet, a zágoni Baka Emmát, a fényi Progli Évát, a mérai Mezei Tündét és a csanálosi Czier Zsoltot. Idén a dalosszövetség a bartóki és Farkas Ferenc-i hagyományt népszerűsítette, a jövő évben a 125 éve született Kodály Zoltán zeneszerző és a 100 éve született Nagy István erdélyi karnagy munkásságát helyezik reflektorfénybe. /Kovács András: Gazdag évet zár a dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2007. május 24.

Két hete nyújtották be a csángóföldi szülők az iskolaigazgatóknak a kéréseket, hogy a magyar nyelvet az iskolában is oktassák. Csángóföldön jelenleg tizenhat helységben oktatnak magyar nyelven, tizennégy helyen az iskolában is. Lujzikalagorban és Gajdáron még magánoktatásként folyik a magyar nyelv tanítása, itt páratlan ellenállásba ütközik annak tanrendbe iktatása. A Bákóban székelő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségénél (MCSMSZ) Hegyeli Attila oktatásügyi felelős elmondta, a szülőket – de ami szomorúbb, a gyermekeket is – próbálják megfélemlíteni, s ebben e két település polgármestere, sőt a lujzikalagori rendőrőrs parancsnoka is részt vállal. Lujzikalagor polgármestere, Mihai Funar közölte, hogy a közösség is ellene van a magyar nyelvű oktatásnak. A lujzikalagori iskola igazgatója, Ciurea Petre, tanári karának jó része, valamint a helyi tanács képviselői megígérték, hogy addig dolgoznak, amíg azok a szülők, akik megírták a magyar tanításra vonatkozó ezeket a kérvényeket, visszavonják. Az előző napokban a gyerekeket is több osztályban pellengérre állították, sőt becibáltak az igazgatói irodába két tízéves fiút, akik mi mást mondhattak volna félelmükben, mint azt, hogy eddig jártak ugyan magyarórára iskolán kívül, de többet nem mennek, mert „ott olyan rossz”. Solomon Adrian, a MCSMSZ április 21-én megválasztott elnöke lujzikalagori. A napokban tért haza a Vatikánból, ahol Ferkó Zoltán kerékpáros zarándokkal, Nyisztor Tinkával és Pogar Roberttel a csángók sérelmeit panaszolta el. Egyebek mellett a csángóföldi magyar nyelvű misék további tiltását. Az őket fogadó magas rangú egyházi képviselők szavaiból – miszerint ezt a kérdést Romániában kell megoldani –úgy érzik, a Vatikánnak nem a moldvai, magyarságukban elsorvasztott senyvedők a fontosak, hanem a moldvai római katolikusok. Solomon Adrian most nem a Vatikánba készül, hanem faluja polgármesteréhez. Gajdárra a községközpontból üzent a polgármester az ott iskolán kívül magyart tanító házaspárnak, hogy falugyűlésen a falu fogja majd visszautasítani a magyar nyelv oktatását. A polgármester a házaspárt, Farkas Ferencz Endrét és a gyerekek előtt megfenyegette: erőszakkal fogja felszámoltatni az iskolán kívüli magyar oktatást. A faluközösség nagy része tud magyarul. A nagyon öregek alapvetően magyarul beszélnek, az idősek gyakran, a gyermekek nem, vagy csak kevésbé. /Bajna György: Fortélyos félelem igazgat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2007. május 29.

Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2007. október 24.

Október 23-án Sepsiszentgyörgyön együtt tartották emlékező ünnepségeiket a helyi ötvenhatosok és a volt politikai foglyok. A kommunizmus börtöneit megjárt háromszékiek közül jelenleg közel ötszázan élnek. A sepsiszentgyörgyi köztudatban leginkább jelen lévő helyi ötvenhatos megmozdulás a mikós diákokból alakult Székely Ifjak Társasága (SZIT) tagjainak sok év börtönnel megtorolt koszorúzása a negyvennyolcas emlékműnél (1957-ben és ‘58-ban). Felnőtt tanácsadójukra, a szamosújvári börtönben ismeretlen okokból elhunyt Szalay Attilára évente emlékeznek az egykori SZIT-tagok. A Csíki utcai Szalay-ház falán elhelyezett emléktáblát minden október 23-án koszorúzza meg a SZIT, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), a városvezetés és a helyi RMDSZ. A megemlékezők tizenöt bajtársuk sírjánál koszorúztak a város temetőiben. A délutáni megemlékezések sora a kommunista diktatúra áldozatainak Erzsébet-parkbeli kopjafájánál kezdődött, ahol Józsa Csaba Árpád, az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke kiemelte: ötvenhat tanulsága, hogy egy kis nép egy emberként állt ki a szabadságért. A megemlékezések a tavaly felavatott ötvenhatos emlékműnél folytatódtak, ahol Török József, a VPFSZ elnöke beszélt. Dr. Kiss Tamás, a magyarországi POFOSZ alelnöke megköszönte az erdélyi ötvenhatosok egykori szolidaritását és a jelen lévő fiatalok érdeklődését ötvenhat iránt. /Fekete Réka: 1956-ra emlékeztünk Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kézdivásárhelyen október 23-án a Szoboszlay-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál rótták le kegyeletüket. Farkas Ferenc történelemtanár, a Református Kollégium igazgatója felelevenítette az ötvenegy évvel ezelőtti magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, a Szoboszlay-kirakatperről is szólva. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki szervezete által szervezett megemlékezés a Vigadóban volt, levetítették a Hajdú Gábor által 2006-ban rendezett, Boldog napok – hulló csillagok című dokumentumfilmet, majd fáklyákkal a Hősök emlékművéhez vonultak. /Iochom István: Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub Imádkoztam, ha félni kellett című rendezvényével emlékezett az 1956-os forradalomra, amelyen Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott lelkész szemtanúként beszélt. Ezt követően a központi park ‘56-os emlékművénél a kovásznai Magyar Polgári Szövetség és Székely Tanács rendezett gyertyás megemlékezést. /Bodor János: Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2008. június 16.

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2008. október 24.

Október 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlai-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál a tanárok és diákok, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt politikusai, a céhes város vezetői rótták le kegyeletüket. Elsőként Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a Református Kollégium igazgatója elevenítette fel a magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, külön szólva az ötven évvel ezelőtti Szoboszlai-kirakatperben kivégzettekről, majd Olosz Gergely parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Este a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum küldöttei, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és számos polgár emlékezett a forradalom hőseire. /Iochom István: Ezerkilencszázötvenhatra emlékeztek – Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2009. április 22.

Április 23-án a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó fél évszázad után újból bemutatja Farkas Ferenc zeneszerző Csínom Palkó című daljátékát. A mű a kuruc korban játszódik. Első bemutatója a Magyar Rádióban volt 1949-ben, ami természetesen csak a mű zenei anyagára vonatkozott. A teljes dalmű színpadi bemutatójára 1951. február 20-án került sor a budapesti Erkel Színházban. A kolozsvári opera a Csínom Palkót először 1957. június 8-án tűzte műsorára Horváth Béla rendezésében, Selmeczi János zenei vezetésével. /Turánitz J. Lajos: Csínom Palkó-bemutató a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2009. május 14.

A Bartókot és Kodályt követő nemzedék kétségkívül legjelentősebb zeneszerzőinek munkássága előtt kíván tisztelegni május 22–24. között a Kolozsvári Magyar Opera. A Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor tiszteletére szervezett Hárman Erdélyben című zenei fesztivál programjában hangverseny, zenetudományi konferencia és balettest is szerepel. Az erdélyi kötődésű Lajtha László, Veress Sándor és Farkas Ferenc művészete is annak a folyamatnak esett áldozatul, amely során bizonyos dolgokat kiirtottak a köztudatból. /Ferencz Zsolt: Hárman Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2009. június 11.

Mind a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mind pedig a Kolozsvári Magyar Opera sikeres évadot tudhat maga mögött. színházban idén, a 216. évadot William Shakespeare III. Richárd című, Tompa Gábor rendezte előadás zárja. A 2008/2009-es színházi évad hat bemutatót, számos vendégszereplést és az egy-két hónapig tartó XVII. Európai Színházi Unió Fesztiváljának megszervezését hozta magával. Idén az operában összesen hat bemutató-előadás volt, Jean-Philippe Rameau Pygmalionjának országos bemutató-stúdióelőadása, és a Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékának bemutatója. Utoljára játssza a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata ebben az évadban Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művét Zakariás Zalán rendezésében. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál nemrég történt meg a vezetőcsere. Dimény Levente művészeti igazgató elmondta, az évadzáró előadás június 13-án a Kasimir és Karoline lesz. Az előadást megelőzően rendhagyó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: az évad előadásainak jelmezeit, kellékeit mutatják be. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház határidőnaplója július 12-ig be van táblázva, egymást követik a vendégszereplések, határon innen és határon túl. Június 13-án Marosvásárhelyen, 17-én Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelnek a Bozsik Yvette által rendezett és koreografált Játszótér című előadással. Ebben a hónapban még Szatmárnémetiben és Kolozsváron lépnek színre a 3 tánc Beckettre című előadásukkal. A temesvári Csiky Gergely Színházban június 5-én tartották az évadzáró gyűlést. Az évad lezárult, a színészek munkája a temesvári Csiky Gergely Színházat az Amor omnia előadás képviseli a kisvárdai fesztiválon. /Darvas Beáta, Sipos M. Zoltán: Évadzárók után nyári fesztiválok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998