udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas György

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1999. július 8.

Februárban nyitották meg Kolozsváron a Heltai Irodalmi Kávéházat. Ebből az alkalomból dr. Farkas György Kolozsvár képekben című fénykép-kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Kávéház Galériában. Folytatódott a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület előadássorozata dr. Csihák György történész előadásaival: február 24-én A magyarok őstörténete, 25-én A magyar nemzeti dráma címmel. Március 12-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában került sor a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Asztaltársasága alakuló ülésére is. Március 13-án Kolozsvári 48 címmel ünnepséget tartottak, Sipos Gábor történész-levéltáros a Kolozsvári ifjak 1848-ban című előadása hangzott el. Április 2-án Egyed Tibor képzőművész Húsvéti prédikációk című kiállításának adott otthont az alapítvány Irodalmi Kávéháza. Május elején felavatták Óradnán a helyi Magyar Házat, ebből az alkalomból a Heltai Alapítvány értékes könyvadományt és több mint 1 millió lejes támogatást biztosított. Május 22-24-e között a Nagy Kálmán Finn Baráti Kör meghívására Kolozsvárra látogatott a budapesti Kalevala Baráti Kör. /Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2003. november 6.

Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2003. november 10.

Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2004. november 13.

Asztalos Lajosnak a Szabadság nov. 8-i számában megjelent írásával /Szavazás a kettős állampolgárságról – harangfélreveréssel kíséri az MSZP, az SZDSZ/ kapcsolatban egy magyarországi olvasó megjegyezte, hogy írásának hangvétele (elvtársozás, pufajkázás) ma már csak magyar szélsőjobb sajtó sajátossága. Az olvasó mindkét nagy párttól távolságot tartva vívódik a kérdésen. /Pattermanné Farkas Györgyi, Magyarország: Racionális döntés a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2004. november 22.

Pattermanné Farkas Györgyi Magyarországról küldött olvasói levelében /Racionális döntés a népszavazáson, nov. 13./ kifogásolta Asztalos Lajos írásának hangnemét, mondván, az "ma már csak a magyar szélsőjobb sajtó sajátossága". Asztalos Lajos válaszában leszögezte, nem tartja magát szélsőjobbnak. Kik azok, akik 1956-ban a tömegbe lőttek, a forradalom vérbefojtása után vallattak, ítéltek, akasztottak, üldöztek, elnyomtak, most pedig szemforgató módon áldozataik sírját koszorúzzák, a demokrácia bajnokának szerepében tetszelegnek? – kérdezte. Akik hol 23 millió román, hol a szomszédos országok magyarjainak Magyarországra özönlésével fenyegetnek. Mindenki ellen kikelnek, aki föl meri emlegetni múltbéli viselt dolgaikat. Szerintük azok szélsőjobboldaliak vagy éppenséggel fasiszták. Magyar állampolgárként, de áttelepedés nélkül, szülőföldünkön akarjuk megőrizni anyanyelvünket, szögezte le Asztalos Lajos. /Asztalos Lajos: Ésszerű döntés reményében… Válasz Pattermanné Farkas Györgyinek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2004. december 7.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szervezésében cigányképviseleti értekezletet tartottak dec. 4-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások azzal foglakoztak, hogy mit tehet az egyház a romákért. Rostás-Farkas György író, a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnöke küldött egy írást, melyet Nagy József Barna, a nagyváradi Református Cigánymissziós Központ vezetője olvasott föl. Tőkés László püspök kiemelte: a cigánykérdés elsőrendű fontosságú, nemzetpolitikai és egyetemes kérdés. Szükséges egy cigány értelmiségi réteg kinevelése. /Cigányképviseleti értekezlet volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2004. december 17.

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2005. május 25.

Hivatalos népszámlálási adatok szerint 540 ezren vannak, de 3 millióra is tehető Romániában a cigány lakosok száma, hangzott el a roma közösség integrációjáért szervezett nagyváradi konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központjának meghívására Rostás-Farkas György magyarországi cigány író, szerkesztő és dr. Dányi László újságíró, történész látogatott el, hogy őszintén megbeszéljék a nagyváradi romákat foglalkoztató kérdéseket. Magyarországon tizenöt éve létezik országos és fővárosi cigány önkormányzat, és immár saját parlamenti képviseletet is nyertek a romák. Magyarország az elsők között van Európában, ahol a kisebbségi törvény segítségével sokat javítottak a romák szociális helyzetén. Rostás-Farkas György szerint a tanulás az integráció legfőbb útja. A 2002 óta működő váradi roma misszió főleg arra ad lehetőséget, magyarázta el Nagy József Barna diakónus, hogy az iskolából kijövő gyerekeknek meleg ebédet adjanak, délután pedagógus segít tanulni a gyerekeknek. Rézműves József, a Bihar megyei Roma Párt elnöke szerint, a tanfelügyelőség segítségével beindított iskoláztatási programban 17 ezerrel nőtt az írni-olvasni tudók száma az utóbbi években, többen szakiskolában leérettségiztek, félszázan pedig idén diplomáznak a nagyváradi egyetemen. /Lakatos Balla Tünde: Hogy az integráció ne legyen asszimiláció. Cigánykérdésekről Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2006. május 23.

Május 22-én kezdődött a harmadik alkalommal megszervezett Film.dok dokumentumfilm fesztivál, a korábbi két évben Sepsiszentgyörgyön rendezett filmszemle és verseny ezúttal Csíkszeredában zajlik. Az egyhetes fesztivál megnyitóján Farkas György a fesztivál igazgatója köszöntötte a jelenlevő filmeseket és érdeklődőket, majd Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, a fesztivál elnöke szólt. A megnyitón a budapesti Sebestyén Márta fellépett Nyitva látám mennyeknek kapuját című műsorával. A zsűri elnöke Sára Sándor rendező-operatőr. A verseny kategóriákban zajlik: Tudomány.dok, Történelem.dok, Művészet.dok, Természet.dok, Fikciós.dok, Kísérlet.dok, Portré.dok, Év.dok csoportokba nevezhették be alkotásaikat a dokumentumfilm-készítők. /-f-: III. Film.dok . Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2006. május 25.

Az első napon már több nézőnk volt, mint egy évvel korábban a sepsiszentgyörgyi vetítésen összesen, így elégedett vagyok – mondta Farkas György, a csíkszeredai, III. Film.dok fesztiváligazgatója. A telt házas közönséget ezúttal az első műsorra tűzött csíkszeredai film vonzotta. A Kinda Lázár és a csíki traktor című film – rendezője Daczó Katalin, operatőrei a gyergyói Berszán-Árus György és Elekes Zsolt – kettős portré, amely a város legnagyobb gyára születését és halálát követi végig, ugyanakkor ezzel párhuzamosan rajzolódik ki a főszereplő személyisége. /Daczó Dénes: Pörgés a Film.dokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2007. december 7.

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

2008. szeptember 17.

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998