udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Gyula

2002. december 16.

Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2004. január 30.

Január 29-én tartotta alakuló ülését a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet tudományos tanácsa. A kincses város állami egyetemei magyar oktatási részlegeinek háttérintézményeit tömörítő intézet a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztését célozza. Az új, hiánypótló intézmény alapítói több éve működő, az egyetemi képzést kiegészítő alapítványok és egyesületek, amelyek önálló jogi személyiséget biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak és kutatásnak. Az intézeti szövetség alapítói többek között a biológusok alapította Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a filológusok Láthatatlan Kollégiuma. Veres Valér, a kolozsvári intézet igazgatója elmondta, a szövetség célja javítani a kincses város állami egyetemeinek magyar diákjai, magiszteri és doktori hallgatói számára a szakmai előmenetelhez és a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket. Céljuk továbbá az erdélyi, állami keretekben folyó magyar felsőoktatás infrastrukturális támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a tudományos kommunikáció intézményesítése a különböző szakok és háttérintézmények között. Az intézet – amelyhez hasonló még Erdélyben a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány – egyelőre a meglévő pályázati kiírásokra kíván jelentkezni. Az egyetemi tanárokból álló tanács elnökévé ideiglenes mandátummal Horváth István szociológust választották. /Rostás Szabolcs: Háttérintézmények előtérben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. február 4.

A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. november 10.

Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. október 3.

Változás van a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar szimbólumok használata terén. Október 3-án avatják fel az egyetem dísztermének előcsarnokában Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. Október 2-án megnyitották a tanévet a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A tanévnyitón Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kifejtette: a BBTE Románia legrégibb egyeteme, és az európai egyetemek között is kitűnik multikulturális szerkezetével. Emlékeztetett: a BBTE ettől a tanévtől kezdve vezette be a bolognai nyilatkozatban foglalt alapelveket, ami azt jelenti, hogy az egyetemek közötti átjárhatóság fokozottabb lesz. Salat Levente rektor-helyettes magyarul, Wilfried Schreiber németül köszöntötte a hallgatóságot. Az egyetem vezetősége ezen az ünnepségen átadta a díszdoktori címeket, a húsz kitüntetésben részesült közül ketten magyarok, Hary Béla és Emil Simon karmester. Kása Zoltán a matematika kar magyar tagozatának fejlődését ismertette. Induláskor, 1993-ban még csak húsz tandíjmentes hely volt az első éven, az idén már negyven hallgató vehet részt ingyen az oktatásban. A BBTE csíkszeredai tagozatán még tizenöten tanulhatnak. /Nagy-Hintós Diana: A Babes–Bolyai Tudományegyetemen is elkezdődött a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 4.

A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2006. április 29.

A magyarországi Sárosd község önkormányzata és az ottani Farkas Gyula Általános Iskola régóta kapcsolatban van a kolozsvári Báthory István Líceummal, és újabban a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel is. Sárosdon született Farkas Gyula fizikus, matematikus, 1887–1915 között a kolozsvári egyetem professzora, 1907–1908-ban rektora volt. Április 28-án a sárosdiak átnyújtotta a fizika kar képviselőinek azt a festményt, amelyet Simon M. Veronika festőművész készített Farkas Gyuláról, és amelyet a Farkas Gyula-teremben helyeztek el. A kolozsvári egyetem tavaly állított szobrot egykori professzorának, és a fizika kar Farkas Gyuláról nevezte el azt a termet, ahol annak idején óráit tartotta. /Borzási Péter: Farkas Gyula-portré a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2006. május 9.

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

2006. november 27.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Matematikai és Informatikai Szakosztálya november 25–26-án Csíkszeredában megrendezte a Bolyai Farkas Emlékkonferenciát, amelyen matematikai, informatikai, matematikatörténeti és módszertani előadások hangzottak el. Itt adták át először az idén alapított Farkas Gyula emlékérmet. Az idei díjazottak: Bandi Árpád (Marosvásárhely), Bencze Mihály (Brassó) és Farkas Miklós (Segesvár) tanárok. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész alkotása, amelyet minden évben a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya képviselői ítélnek oda. A konferencia matematikatörténeti előadásai Bolyai Farkasnak állítottak emléket, aki 150 évvel ezelőtt, 1856. november 20-án hunyt el, és aki 47 éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát a marosvásárhelyi Református Kollégiumban. /Borzási Péter: Bolyai Farkas Emlékkonferenciát tartottak. Első ízben adták át a Farkas Gyula Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2006. december 5.

A Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásban elért kiemelkedő eredményeiért Farkas Gyula-emlékérmet adományozott Bandi Árpád és Bencze Mihály mellett Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak. Farkas Miklós 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét, szakmai tárgyú publikációi jelentek meg, diákjai kiváló tanulmányi eredményeket értek el. Farkas Miklós a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítója és igazgatója, 42 éven át oktatott matematikát a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatán. A Gaudeamus Alapítvány igazgatójaként a segesvári és a környékbeli szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatását támogatja, ennek érdekében 1999 óta szórványkollégiumot működtet, ahol 55 diáknak biztosítanak jó szállás-, étkezési és tanulási körülményeket, emellett a rászoruló diákokat ösztöndíjjal támogatják. /Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2007. január 5.

A matematika magas szintű művelése a Kárpát-medencében a két Bolyaival kezdődött. A legújabb kutatások tükrében egyre világosabb, hogy tevékenységük nem csupán tudománytörténeti, de kultúrtörténeti horderejű is. Halálának 150. évfordulóján, 2006-ban emlékezett meg az utókor Bolyai Farkasról. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tartott emlékülések a nagy tudós életművének teljességét világították meg. Matematikusi ténykedésén túl drámaírói, néprajzkutatói, kertészmérnöki és fizikusi tevékenységéről is szó esett. Munkásságának egyetemességét bizonyítja, hogy a magyar nyelvterület egészéről érkezett kutatók számoltak be a teljes életmű feltárásában elért legújabb eredményeikről. A rendezők a csíkszeredai Bolyai Farkas emlékkonferenciát a kiváló középiskolai matematikatanárok tevékenységét jutalmazó Farkas Gyula emlékérem odaítélésével kapcsolták össze. Farkas Gyula a tizenkilencedik-huszadik századforduló kiemelkedő kolozsvári fizika professzora volt, aki főleg matematikai tevékenysége révén vált világhírűvé. Az arcképét ábrázoló plakettet 2006-ban Bandi Árpád marosvásárhelyi, Bencze Mihály brassói és Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak ítélték. A Farkas Gyula emlékérem Széchenyi Kinga budapesti képzőművész nagylelkű adománya. A művész személyes ajándékát, a Bolyai Farkast ábrázoló plakettet, a Bolyai kutatásban kifejtett tevékenységéért dr. Oláh Gál Róbert csíkszeredai egyetemi adjunktus vehette át. /N. J.: Kultúrtörténeti visszatekintő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 19.

Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2007. november 21.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya „A magyar tudomány napja Erdélyben” rendezvénysorozat keretében, a többi szakosztálytól eltérően, már november 16–17-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Martin Lajos emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és feltaláló 180 éve született és 110 éve halt meg. Martin Lajos 1872 és 1897 között a kolozsvári egyetem tanára volt, a repülés magyar úttörője. „Repülő kereke” ma is látható a kolozsvári Történeti Múzeumban. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság tavaly óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik a legtöbbet tették a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Néda Ágnes, a Matematikai Lapok nyugalmazott főszerkesztője, Sebestyén Júlia, marosvásárhelyi és Tárnoky György nagyváradi nyugdíjas matematikatanárok kapták sikeres munkájukért. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája /(K. Z.): Martin Lajos Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2008. november 18.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2009. május 18.

Kilencven évvel ezelőtt, 1919. május 12-én a megszálló román hadsereg (egy évvel a trianoni békediktátum előtt!) erőszakkal felszámolta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet. Riesz Frigyes világhírű matematikus, aki akkor a kolozsvári egyetem professzora volt, erről levélben (amelyet egy angol tiszttel juttatott ki Erdélyből) számolt be öccsének: „A román megszálló hadsereg katonái „elvettek tőlünk minden lehetőséget, hogy a kinti világgal kommunikáljunk. […] Február vége óta egyáltalán nincs semmi postám, azóta, amióta ebben a ketrecben vagyok. Nincsenek újságok, kivéve az ittenieket és néhány román újságot, sőt még tudományos magazinokat sem kapok!” Május 12-én „a katonai erők, mialatt az órák folytak, váratlanul körülvették az egyetemet, a tanárokat kiutasították az intézményekből, a tudományos felszerelésünket lefoglalták, kb. 2500 diákot azonnali felfüggesztéssel kiszórtak az egyetemi életből!” A megsemmisített Ferenc József Tudományegyetem világszintű intézmény volt, tanárainak többsége elismert szaktekintély, akiknek munkáira ma is gyakran hivatkoznak elismert kutatók. Így Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Farkas Gyula, Fejér matematikusok eredményeit ma a világ minden egyetemén tanítják. A tanárok többsége elhagyta Erdélyt, és a Szegeden 1921-ben alapított (akkori szóhasználatban: ideiglenesen oda menekített) egyetemen folytatták tevékenységüket. A tanárok egy része 1940-ben visszatért Kolozsvárra, az újraindított egyetemre, és 944 őszén helyükön maradtak, megkezdték a tanévet. Ennek ellenére a királyi rendelettel 1945-ben megalapított magyar egyetem, amely később felvette a Bolyai nevet, már új egyetemnek számítható. Idén a Bolyai egyetem felszámolásának is kerek évfordulója van: éppen 50 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán, már sokkal rafináltabb módszerekkel ugyan, de ténylegesen megsemmisítették. Két magyar egyetem felszámolása négy évtized alatt joggal tekinthető szellemi holokausztnak. 1990 tavaszán valaki azon méltatlankodott, hogy mit akarnak megint ezek a magyarok, hisz Bolyai Egyetem soha nem is létezett. Ugyanabból a szennyes talajból táplálkozik az ilyen vélekedés, mint a holokauszt tagadásáé is. Jó lenne, ha minden év májusában megemlékeznének erről a szomorú eseményről, abban a reményben, hogy hasonló barbár cselekedet többé nem fordul elő. /Kása Zoltán: Szellemi holokauszt. Két egyetem lerombolásának évfordulója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998