udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fazakas Mihály

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. december 17.

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2005. október 8.

Nulladik év, első bemutató. Így nevezte Fazakas Misi színművész a Háromszék Táncegyüttes kebelében éledező Mozgásszínházi Műhely október 7-i előadását, Georg Büchner Woyzeck című drámájának ,,fizikai színházi újragondolását”. Uray Péter budapesti koreográfus visszatérő munkás, aki nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte dolgozik. Úgy látja, hogy mozgásszínházi szempontból Erdély többé-kevésbé szűz területnek is számít. /Váry O. Péter: Fizikai színházi ember-kísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. július 24.

Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2007. november 29.

Jövő ősszel indulhat egy újabb magyar nyelvű drámaosztály Sepsiszentgyörgyön. Húsz diák kérelmezte ugyanis az indítását, ám idén ez mégis kudarcba fulladt, jelezte Fazakas Misi, a Plugor Sándor Művészeti Líceum dráma szakának vezetője. Idén szeptembertől nem indulhatott el a kilencedikes drámaosztály, mert a szükséges 15 helyett csak 12 diák kérvényezte azt. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a beiskolázási terv elkészítésének folyamata során először az iskolának kell összegyűjtenie azokat a diákokat, akik aláírásukkal igazolják, hogy szeretnék a drámaosztály elindítását. /Erdős Zsófia: Vége a „drámának”? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2008. január 22.

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínházának közös produkciója nyerte a hét végén a Bukarestben zajló LicArt 2007 fesztivál nagydíját. Az országos diákszínjátszó fesztiválra idén 63 diákcsapat nevezett be. A szentgyörgyiek vitték el a pálmát a Fazakas Misi ötletére improvizált Részletek a bolyongás meséiből című előadással. Fazakas Misi, a színjátszó csapat vezetője elmondta: a díj visszaigazolta a következetes munkát, ami a színházműhelyben zajlik. A műhelymunkának hangsúlyos önismereti célja is van. /Kovács Zsolt: Sepsiszentgyörgyi a legjobb diákszínház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2008. január 26.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínjátszó társulatát az elmúlt években többször díjazták az erdélyi magyar diákszínjátszók fesztiválján, magyarországi meghívásoknak tettek eleget, majd kétszer (2005-ben és idén 2007-re) az ország legjobb diáktársulata címet érdemelték ki. Az Osonó alapítása Salamon András tanár nevéhez fűződik, jelenét pedig Fazakas Misi határozza meg, aki az egyetlen erdélyi magyar középiskolai drámatagozat elindítója, és jelenleg is tanít ezekben az osztályokban, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Fazakas Misi itt kezdte a színjátszást, majd színművészeti egyetemet végzett, és néhány év színházi kitérővel egykori csoportjába és iskolájába tért vissza. Az első igazi színházi bemutató 1993-ban volt, Salamon András rendezte a Magyar Elektrát. A nagy fordulat akkor következett be, amikor Sepsiszentgyörgyre szegődtek a gyergyószentmiklósi Figura társulat színészei. Jelenleg folyik az utánpótlás-nevelés is, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte, havonta elmennek egy-egy városba, az ottani diákokkal közösen kísérleteznek, gyakorolnak. /Fekete Réka: Több, mint diákszínház (Tizenöt éves az Osonó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. február 4.

„Egész Kalotaszegen nincs olyan hely, ahol a farsangi mulatság három napot tartana” – jelentette ki Papp Hunor református lelkész a február 1-jén kezdődött, és egész hétvégén tartó sztánai farsangi rendezvény alkalmával. Sztánán, a kis kalotaszegi faluban idén immár nyolcadszorra szervezték meg a farsangi mulatságot. A fiatal református lelkésznek és szervezőtársainak nem volt nehéz újjáéleszteni 2001-ben a sztánai hagyományt, hiszen a környék lakossága még ma is emlegeti azt az 1914-ben megtartott bált, amelyet Kalotaszeg szerelmese, Kós Károly erdélyi magyar építész, író, néprajzkutató talált ki. Az eseményre jó barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására később megírta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagy sikerű regényét. A Sztánai Műhely magyarországi szervezet képviselője beszédében hangsúlyozta, Kós Károlynak köszönhetően figyeltek fel Sztánára, és élesztették fel 2001-ben a farsangi mulatságot. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány vezetője, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője elmondta: ezúttal a Reményik Sándor Galériában nemrég megnyílt, kolozsvári magyar fotóművészek fényképeiből szervezett kiállítás néhány darabját hozták el. Emellett a Kriterion és a Művelődés által kiadott könyvek széles skálájából válogathattak az érdeklődők. Fazakas Mihály Ludas Matyi című színdarabját tekinthették meg a jelenlévők a sztánai gyermekek előadásában. Következett a Pillich Balázs által vezetett Szarkaláb Néptáncegyüttes előadása, illetve a bánffyhunyadi Varga István, közismert nevén „Kicsi Csipás” előadása, aki hajnalig húzta a farsangolóknak a talpalávalót. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház, ahol Szabó Zsolt, Szentimrei Jenő unokája fogadta a vendégeket. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerűsítse és visszahozza a köztudatba. /Papp Annamária: Farsangi dínomdánom Kalotaszeg legcsendesebb falujában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2008. március 15.

A múlt hét végén Fazakas Misi és társulata, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely fiataljai léptek fel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában, bemutatták legfrissebb produkciójukat, amellyel a 2007-es Országos Licart Fesztiválon elnyerték a legjobb diákszínházi előadásnak és csapatnak járó rangos díjat. A 15 éves Osonó tagjai – a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Főgimnázium diákszínházának színjátszó válogatottja -, 2005-ben hasonló sikert értek el a Farsang című előadásukkal. Jelenlegi darabjuk címe: Részletek a bolyongás meséiből. Nem összefüggő történet, mozaikszerűen áll össze és tart tükröt a nézők elé. . /N. M. K. : Csendes bolyongás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2008. április 12.

Fazakas Mihályt nevezte ki az RMDSZ Szeben megyei szervezetének ideiglenes elnökévé Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Fazakas Mihály a tisztséget az új területi elnök megválasztásáig látja el. Az új területi elnök kinevezése Jakab Elek eddigi elnök elhunyta miatt vált szükségessé. /Új megbízott elnök a Szeben megyei RMDSZ élén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2008. április 14.

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. április 29.

Nem vehette át a neki ítélt díjat Kolozsváron, a dráma tagozatos középiskolások országos tantárgyversenyének gáláján Máthé Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos tanulója, azzal az indoklással, hogy nem jelentkezett be hivatalosan a versenybe. Marius Loga, a rendezvénynek otthont adó kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Drámaművészeti Líceum igazgatója kijelentette: „Nem igaz, hogy elmaradt a magyar diákok bejelentkezése, egyszerűen csak annyi történt, hogy a bírálóbizottság számukra nem utalt ki díjat”. Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi dráma tagozat vezető tanára elmondta, valótlan a vád, miszerint késve jelentette volna be a diákjait, pedig a beiratkozás nem volt zökkenőmentes. „Amikor felhívtam a versenyt szervező kolozsvári iskola titkárságát, azt mondták, szó sem lehet arról, hogy a két szentgyörgyi diák magyarul mondja el a repertoárjában szereplő szövegeket. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő és Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fogadják a két magyar diákot” – tette hozzá Fazakas. /Bonczidai Éva: Elnapolt elismerés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2008. április 30.

A Sepsiszentgyörgyön április 30-án véget érő 15. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF, vagy ahogy a szervezők elkeresztelték, Fiatalok Színházi Találkozója) az eddigiektől eltérő volt. Az eddigieken díjakat osztogattak, és az előadásoké volt a főszerep, a mostani nem volt versenyjellegű. Szakmai beszélgetések, gyakorlati műhelymunkák mellett volt színháztörténeti előadás, hivatásos színházak előadásainak vetítése, színpadi folyamatok elemzése, még fesztiválújság is született. Az Erdély tizenhat városából érkező, közel háromszáz diák hat napig élt, tanult, alkotott Sepsiszentgyörgyön. Fazakas Misi és csapata jó házigazdának bizonyult, megteremtették a szabadidős színjátszóiskolát. /Fekete Réka: Színjátszóiskola (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2008. április 30.

1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottak fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztották Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Az EMKE története megtalálható a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számában. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent összefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket is. 1992-től osztják ki az erdáélyi szellemi élet, közművelődés személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat. A 2007. évi EMKE-díjak: Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért, Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért, Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért, Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért, Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken, Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti, Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért, Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért, Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért, Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért. Életmű-díjban részesültek: Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért, Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért. /Szabó Zsolt: EMKE-díjak 2007. = Művelődés (Kolozsvár), 2008. április/

2008. május 27.

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatának és a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínházának közös előadása nyerte a hét végén Brassóban tartott, a Fiatalok Színházi Fesztiválja EuroArt elnevezésű, interetnikai seregszemle nagydíját. A Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadás januárban is első díjat kapott a bukaresti LicArt diákszínjátszó fesztiválon. /Fekete Réka: Nagydíj diákszínjátszóinknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2008. augusztus 2.

Július utolsó napjaiban tartották az erdélyi diákszínjátszók Fotosmartonoson a II. Országos Diákszínjátszó Tábort a Bolyongó Színházi Egyesület, az Osonó Színházműhely és a Plugor Sándor Művészeti Líceum szervezésében. A tábor szerves folytatása a Sepsiszentgyörgyön áprilisban szervezett Országos Diákszínjátszó Találkozónak, ezúttal minden erdélyi diákszínház két-két középiskolással képviseltette magát. Intenzív programot szervezett számukra Fazakas Misi színész segítőtársaival, Gecse Ramóna színművészetis hallgatóval és Bartha Loránddal, az Osonó Színházműhely színészével. /Váry O. Péter: Országos diákszínjátszó tábor Fotosmartonoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2008. szeptember 2.

1990 óta nincs magyar képviselője Szeben megyének a parlamentben, és a Medgyes környéki magyarok most is csak a visszaosztásban reménykedhetnek. Szeben megyében a magyarság aránya három százalék körüli, ennek mintegy 70 százaléka a Medgyes környéki választókerületbe került. Szeben megyében nincs ütőképes magyar közösség, mondta Fazakas Mihály, a Szeben megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /B. S. : Szeben: lehet magyar képviselő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. február 24.

Több mint száz fiatal vett részt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) országos rendezvényén, a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett 12. Versmondó és népdaléneklő versenyen. A háromnapos találkozó a vetélkedő mellett számos kulturális programot is kínált. Az ünnepélyes megnyitó után beszélgetést tartottak, amelyen Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke színházról, kultúráról és hagyományokról kérdezte Bocsárdi László rendezőt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Deák Gyulát, a Háromszék Táncegyüttes igazgatóját és Nemes Levente színművészt. A Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című, több hazai és külföldi megmérettetésen sikerrel játszott előadását láthatták az érdeklődők, a produkciót Fazakas Misi állította színpadra. A verseny szünetében Márk Attila megzenésített versekkel lépett fel, majd István Ildikó népdalénekes állt közönség elé. /Bonczidai Éva: Kulturális vetélkedő és programkavalkád. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

2009. március 13.

A sepsiszentgyörgyi Mikes-iskola színjátszó körében lezajlott próbáról ment haza az egyik fiú. Egy csoport románul beszélő fiatal egyike belerúgott a magyar fiúba. Fazakas Misi színész, a színjátszók vezetője közbelépett, erre a román fiatalok távoztak. Fazakas mobiltelefonon hívta a rendőrséget. Azt mondták, hogy azonnal küldenek egy járőrkocsit. Fazakas nyolc percig várt, majd újra telefonált. A szolgálatos megnyugtatta, várjon nyugodtan. Öt perc múlva megérkezett a járőrkocsi. A rendőrök elmondták, hogy három perce küldték ki őket, majd elmentek, ,,hátha valahol meglátják a csoportot”. /Fazakas Misi: Hol a biztonság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2009. június 3.

A hét végén Celldömökön tartott IV. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón a fesztivál nagydíját és a legjobb előadásnak járó díjat kapta a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A diáktársulat a Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadással érdemelte ki az újabb kitüntetést. /(r): Nagydíjas az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2009. október 6.

A legjobb csapatnak járó díjjal és rendezői különdíjjal tért haza a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely a hét végi I. Mezőkövesdi Színházi Fesztiválról. A Fazakas Misi rendezésében kétszáztizedik alkalommal bemutatott Részletek a bolyongás meséiből című díjnyertes előadással a diákszínház háromhetes februári thaiföldi turnéra kapott meghívást, ami annak eredménye, hogy a társulat két tagja, Fazakas Misi és Bartha Loránd augusztusban műhelyfoglalkozásokat tartott Thaiföldön. /(fekete): Az évad első díja az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2009. december 15.

Országos első díjjal és az aradi Csíky Gergely Állami Magyar Színház különdíjával tért haza a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozata a hét végén Temesváron tartott színházi előadások országos tantárgyversenyéről. A Fazakas Misi irányította csapat az egyetlen magyar nyelvű drámatagozatos osztály az országban, a vetélkedőn nyolc román nyelvű drámatagozatos diákcsoporttal mérték össze teljesítményüket. A sepsiszentgyörgyi iskolában jövő tanévtől újabb kilencedik drámaosztály kezdi meg működését, ahová egész Erdélyből várnak felvételizőket. /(fekete): Országos első az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998