udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fazakas Miklós

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 15.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Fazakas Miklós /sz. Fiatfalva, 1918. ápr. 16./ szenátor Brassóban él, nyugalmazott ügyvéd. Új alkotmányra van szükség, mindenki anyanyelvén tanulhasson, helyre kell állítani a valláserkölcsi és kulturális életet, kisebbségvédelmi törvényt kell alkotni, minden sértést, támadást önérzettel vissza kell utasítani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. július 5.

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. július 28.

Kilenc RMDSZ-szenátor /Király Károly, Csiha Tamás, Demény Lajos, Fazakas Miklós, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Kozsokár Gábor, Szabó Károly, Tóth József/ júl. 28-án nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Bizonyos politikai alakulatok nemzeti gyűlöletre bujtogatnak, mozgósítva a sajtót, a televíziót, a rádiót, gyűléseket tartanak, a parlamentben is elhangzanak ilyen megnyilatkozások. A kisebbségellenes politika célja a kisebbségek megfélemlítése. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1991. augusztus 9.

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1992. június 2.

Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. augusztus 7.

Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1994. december 14.

Fazakas Miklós előbb szenátorként, majd alkotmánybíróként nyert közmegbecsülést. A kilenc alkotmánybíró közül egyedül ő magyar. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

2005. március 1.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998