udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fazekas Károly

2003. október 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának magyar nyelven tanuló diákjainak évnyitójára Vincze Mária dékán-helyettes, tanszékvezető tanár meghívta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, Fazekas Károly egyetemi tanár, tartson előadást a fiataloknak. A közgazdasági karon 1014 magyar anyanyelvű diák tanul, közülük 600-an magyar nyelven. A közgazdasági karon 10 szakosodás lehetséges, a magyar vonalon három. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke köszöntötte az ifjakat, majd felsorolta azokat a lehetőségeket, melyeket a RMKT tud felajánlani a jövő közgazdászainak. A közgazdasági fakultás diákjai és tanárai az RMKT keretei között Felsőfokú Képzést Támogató Egyesületet (FKTE) alapítottak. Ez a fiatal szervezet a közgazdász társaság nevében tevékenyen működik. A magyar tagozaton 2004-ben végez az első diák generáció. /Csomafáy Ferenc: "A közgazdaság maga az élet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./Azelőtt csak románul folyt az egyetemen a közgazdászok képzése.

2005. február 15.

Amióta a kultuszminiszter asszony fellépett a Trianon című film ellen, megnőtt az érdeklődés a film iránt. Nagyjából ugyanaz zajlik ma Koltay Gábor filmjével, mint annak idején, a nyolcvanas évek elején a Szekuritate jóvoltából az István, a király című dupla hanglemezzel. Most a Trianon című film CD-jét nemcsak a határokon kívül adogathatja kézről kézre a magyarság, hanem az anyaországban is. Illetéktelen személyek máris megpróbálják tönkrezúzni a Trianon filmet. Az egyik itteni tévéadó műsorára tűzte a többségi hivatalos politika által látatlanban is megfeddett, s magyarhonban a baloldali politikum által is majdhogynem teljes mellszélességgel kiátkozott történelmi dokumentumfilmet. Az 1989-es fordulat óta Romániában még semmiféle tévéadó nem vetített magyarországi filmet. /Fazekas Károly Csaba: Ha tilos, akkor érdekes. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 15./

2005. július 5.

Aki hosszú idő után először jár ismét Marosvásárhelyen, elcsodálkozik azon, hogy a város milyen arculatváltozásokon ment keresztül. Vásárhely főterén ma már nincs meg a Bukarest cukrászda; megszűnt a Maros vendéglő; az Aranykakas és a somostetői vendéglő is a múlté. A hagyományos, jó nevű lokálok helyén bankok sokasága nyitotta meg kapuit. A Maros vendéglő és a Művész mozi átalakítása, során megsemmisültek a nagy értékű falfestmények, a különleges megoldásokban gazdag belsőépítészeti remeklések. Egy-egy vérszegény figyelmeztetés hangzik el olykor a helyi tanácsban többségben lévő RMDSZ részéről, de a frakció távolról sem áll a helyzet magaslatán. A polgármesteri hivatal előzetes bejelentés vagy egyeztetés nélkül lebontatott házakat. Csak az elmúlt hetekben három ilyen magyar tulajdonban lévő építmény látta kárát a hivataliak túlbuzgóságának. Az RMDSZ embere, Csegzi alpolgármester Florea polgármester minden kezdeményezését felpártolja. A pletykák szerint a magyar alpolgármester somostetői házának kertje 130 négyzetméterrel növekedett egyik napról a másikra. /Fazekas Károly Csaba: Marosvásárhely, a feladott város. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

2005. szeptember 27.

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./

2005. november 1.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a román sajtó miként értelmezte a nagy összeborulást, a román–magyar kormányülést. A legjelentősebb nyolc bukaresti román napilap közül egyedül a Cotidianul számolt be az eseményről címoldalon. A többi központi román napilap valamelyik belső oldalon és ott is elrejtve tálalta a magyar újságokban vezető anyagként, nagybetűs címekkel ellátott tudósítást. /Fazekas Károly Csaba: A vegyes kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2006. február 27.

Két és fél évvel ezelőtt Marosvásárhelyen a tanács egyetlen napirendi pontként tárgyalta ülésén a december elseje alkalmából a városban felállítandó Mihály vajda-szobor ügyét. Kelemen Atilla akkori megyei RMDSZ-elnök kedélyesen megjegyezte, hogy a Mihály vitéz szobra állni fog, de cserében mi is elhelyezzük az új Kossuth Lajos utca névtábláját. Erre Kelemen Atilla bő két hetet adott a helyi magyar lap hasábjain. A tanács úgy döntött, hogy a december elsejei dátum közelségére való tekintettel a város által ajándékba kapott Mihály vitéz-mellszobor, megtekintés végett, két hétre ideiglenesen a Városháza elé kerül. Eltelt néhány hónap, időközben a helyi tanács megtalálta a műalkotás végleges helyét. A döntés ellenére Mihály vajda egy tapodtat sem moccant a Városháza mellől.    A Kossuth Lajos utca a törvényszéktől várja a végleges döntést. Hiába sikerült az RMDSZ többségű helyi tanácsnak másodszori nekirugaszkodásra a Kossuth utcáról döntenie, a románok, történészi sugallatra kiderítették, hogy a terrorista Kossuth Lajos parancsára Marosvásárhely főterén száz román hazafit akasztottak fel. Mihály vajda tehát marad, Kossuth Lajos pedig tanácsi döntés ellenére sem fog visszakerülni. /Fazekas Károly Csaba: Vásárhelyi mindennapos rémtörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

2006. május 1.

Dávid Ibolya, az MDF-es elnök asszony megállás nélkül acsarkodott Orbán Viktor és a Fidesz ellen, közben a választókat arra sem érdemesítette, hogy megismertesse velük: miféle új konzervatív értékrendre akarja zsebpártocskáját felépíteni. Összekeveri a szocialista és a liberális eszméket.  Nem kell kétségbe esni, a Fidesz egyetlen képviselői mandátumot sem veszített 2002-höz viszonyítva. Orbán Viktorék rövid idő alatt talpra állnak. Megható volt látni a választások második fordulójának estéjén a Szentháromság térre összegyűlt rengeteg fiatalt. Az összetartozást kell tovább ápolni. /Fazekas Károly Csaba: Fel a fejjel! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2007. szeptember 19.

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998