udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fazekas Lóránd

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

2001. szeptember 10.

Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2001. december 13.

Nov. 11-én, vasárnap szórványtalálkozó volt Konstancán. Immár hagyománnyá vált, hogy esztendőnként találkoznak a galaci, brailai és konstancai egyháztagok. A zsúfolásig megtelt imaházban Szabó Attila ramnicul-valcea-i lelkipásztor hirdette az Igét. /Fazekas Lóránd: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2002. március 25.

Évi közgyűlését tartotta március 22–én a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Szatmárnémeti Véndiákszövetség. A szövetség magyar tanintézeteket, kulturális rendezvényeket. Fazekas Lóránd tanár kérte a Kölcsey Népitánc Együttesének a támogatását. Kereskényi Sándor szenátor szerinte a Véndiáktalálkozó helyt adhatna műhely jellegű tudományos találkozóknak, tudomány–népszerűsítő kerekasztal–megbeszéléseknek is. /b.attila: Otthont — itthon! A Szatmárnémeti Véndiákszövetség közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

2002. május 7.

Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság szerkesztője II., Fazekas Lóránd szatmárnémeti nyugdíjas pedagógus III. díjat nyert. A Varadinum, az itteni magyarság talán legnagyobb rendezvénysorozata a Szent László–ünneppel kezdődött. A nagyváradi bazilikában Paskai László bíboros, esztergom–budapesti érsek mutatta be a szentmisét. A szertartást követően felolvasták Orbán Viktor kormányfő üdvözlő levelét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi magyarok sokszor merítettek erőt a határon túl élők hitéből, hűségéből, állhatatosságából. A folytatásban vasárnaptól péntekig egyebek között volt lovaggá avatás, népi mesterségek bemutatója, konferencia, kiállítás–megnyitó, történelmi vetélkedő, tanácskozás a kultúráról (a civil társadalom napja keretében), előadások, kerekasztal–megbeszélések, a Magyar Történelmi Társulat tagjainak előadásai, fotókiállítás, néptánctalálkozó, politikai fórum, szakmai konferencia a magyar–román kulturális közeledésről, előadás nagyváradi magyar és román szerzők műveiből, könyvbemutató, hangverseny. Máj. 4–én került sor A XX. század öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által a Festum Varadinum keretében meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke elmondta: a szervezet eleinte történelmi előadásokat szervezett. Pályázatokat 1995–től kezdődően írnak ki. Például a Szent László élete és munkássága című elsőre 60 dolgozat érkezett. Az idei tematika olyan átfogó, hogy a pályázat címe 2003–ban is A XX. század öröksége lesz. A felnőtt kategória esetében nehéz volt a zsűri helyzete, mert több kitűnő dolgozatot kellett rangsorolniuk. /Kinál György: Szatmár megyei díjazottak a Festum Varadinum nevű ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. december 19.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2004. július 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tavaly meghirdetett pályázatára, amely a 20. század örökségét, a Rákóczi- és a Bocskai-szabadságharc emlékezetét, illetve Jókai partiumi és bánsági jelenlétét volt hivatott megörökíteni, összesen harminchárom dolgozat érkezett. A felnőtt kategória első díját dr. Jósa Piroska és Fazekas Loránd (Szatmárnémeti) érdemelték ki. Különdíjban részesült Kovács Rozália (Érmihályfalva), Ábrám Sárközi Lídia (Szatmárnémeti) és Boros Ernő (Nagykároly). A diákkategória első díját Tőkés Máté kapta. /Történelmi emlékezetünk szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 11./

2004. november 22.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2006. március 16.

Március 15-én Szatmárnémetiben az RMDSZ és a MIK szervezett megemlékezést a Petőfi–szobornál. Imát mondott Schönberger Jenő megyés püspök, valamint Sipos Miklós esperes. Az ünnepi beszédet Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke tartotta. Diákok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd az RMDSZ tisztségviselői, civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit Petőfi szobránál. Az ünneplés a színházban folytatódott, melynek nyitányaként a Fátyol Rudolf által vezetett Consonantia együttes Bartók–műveket játszott. Ez alkalommal adták át a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét, amelynek idei kitüntetettje Fazekas Lóránd. Az RMDSZ nevében Nagy Zsolt miniszter beszélt, az ünnepi szónok pedig Szabó István, a megyei tanács elnöke volt. A Hám János, a Református Gimnázium és Kölcsey diákjaiból álló csoport megemlékező műsort mutatott be. /Ünnepségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2006. június 20.

Fazekas Lóránd könyvtári búvárkodása során 2003-ban a szatmári Heti Szemle egyik 1902. májusi számában felhívást olvasott, mely az erdődi várhoz szervezendő kirándulást ajánlott, a várkastélybeli Petőfi-torony és a költő ott lévő szobrának megtekintésére. Erre érdeklődni kezdett, hogy mi lett a sorsa az eltelt száz év alatt ennek a szobornak? 2004 őszén hírt kapott tőle: megvan a szobor, igaz, siralmas állapotban, és akik őrzik, szívesen odaadják annak, aki gondoskodik róla. Fazekas Lóránd a szatmárnémeti Identitás Alapítványtól kért segítséget. Az elnök, Varga Attila parlamenti képviselő támogatásával a szobrot négy darabban, több helyen sérülten és hiányosan Szatmárnémetire hozták. Egy mellszoborról van szó, mely a Petőfi-toronyban – ahol Petőfi és Szendrey Júlia örök hűséget esküdött egymásnak – volt elhelyezve. Nem tudják, ki volt a szobor alkotója, mikor helyezték el a várba. A várat 1920-ig lakták. /Fazekas Lóránd: Hányatott sorsú Petőfi-szobor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. július 18.

Az utóbbi években négy nagyobb magyar település (Kálmánd, Csomaköz, Egri és Kökényesd) önállósult Szatmár megyében. Közülük a legifjabb közigazgatási egység, a kökényesdi alig egy éve jött létre. A helybeliek egy fiatal újságírót választottak polgármesternek. Simon Levente, a Szatmári Friss Újság munkatársa még a 25. évet sem töltötte be. A fiatal elöljáró Kökényesden született és nőtt fel. Elmondta, hogy Kökényesd gyakorlatilag egybeépült a térség központjával, Halmival, csupán a vasút választja el tőle. Az elválást gazdasági okok indokolták. A több településből mesterségesen összegyúrt községek székhelyei mindent maguknak hordanak össze, ott fejlesztenek. 1968 óta semmit nem építettek, a meglévő dolgokat is hagyták tönkremenni. Kökényesd és a hozzá tartozó Csedreg a sárban fuldokol. Kökényesdnek 1600, Csedregnek 1200 lakosa van, együtt közel 3000 ezer, ami nagy közösség ahhoz, hogy kezébe vegye sorsát. Él a néptánc és a népdal, sok a fiatal. Az első osztályt mind Kökényesden, mind pedig Csedregen 20-25 gyermek kezdi. Alig egy év alatt négy-ötmilliárd régi lejt költöttek fejlesztésre (ötször annyit, mint mások 40 év alatt!), minden utcát leköveztek. Tervezik Kökényesd és Csedreg között egy szép új iskola építését, a jelenlegi öt elavult iskolát pedig megszüntetnék. Jók az adottságaik itt, az ukrán-román-magyar határ közelében. Vám, nemzetközi vasúti átrakó, nemzetközi műút. Megkezdték a művelődési ház felújítását. Újra akarják alakítani a felnőttek régi kórusát és táncegyüttesét. Felavatják a kultúrház mellett létesülő tájházat, melynek sok száz kiállítási tárgyát a kiváló pedagógus, Fazekas Loránd gyűjtötte össze. /Sike Lajos: Interjú Simon Leventével, az ország legfiatalabb polgármesterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. április 27.

Rendkívüli művészi teljesítményéért különdíjjal tüntette ki a Szatmár Megyei Tanács április 26-án Fátyol Rudolf hegedűművészt és Soós Angéla nyugdíjas színművészt. Az önkormányzat által évente elismerésben részesült személyek közt található Stáhl Krisztina vívó világbajnok és Fazekas Lóránd természetvédő, falukutató is. /Díj Fátyol Rudolfnak és Soós Angélának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2007. július 11.

Az RMDSZ Szatmár Megyei szervezetének keretében működő Identitas Alapítvány finanszírozásában megjelent Fazekas Lóránd nyugalmazott tanár Tanári életutak a 19–20. század forgatagában című kötetének második, bővített kiadása. Az első, 2005–ben napvilágot látott kiadvány három hét alatt elkelt, ezért volt szükség az újabb kiadványra. Közben 18 arcképpel bővült a bemutatás, így összesen 59 személyiség tevékenységét ismerhető meg. Fényképek, valamint Muhi Sándor rajzai színesítik a könyvet. /Cseh Márta: Tanári életutak – második, bővített kiadás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 11./

2007. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

2007. december 3.

Dr. Mészáros Miklós (1927–2000) kolozsvári földtanprofesszor emlékére tartott konferenciát december 1-jén a Bolyai Társaság a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem főépületében. Dr. Mócsy Ildikó tanszékvezető és Wanek Ferenc szervező megnyitó szavai után plenáris előadások következtek. Dr. Dudich Endre (Magyarhoni Földtani Társulat) felelevenítette a Mészáros Miklóssal 1958-tól annak haláláig tartó együttműködésüket. Nagy tudású, közvetlen embernek, segítőkész munkatársnak ismerte meg, akivel élmény volt dolgozni. Dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum) negyven évig dolgozott együtt a kolozsvári professzorral. Bejárták az Erdélyi-medence földtani nevezetességeit. Mészáros Miklós nemzetközi mércével kitűnően felkészült kutató volt. Ajtay Ferenc, a Bolyai Tudományegyetem egykori hallgatója tanárától sajátította el a logikus gondolkodást és a kutatómunkában az időszerűség elvének alkalmazását. Mészáros Miklós – 300 szakdolgozat, 6 könyv, 2 monográfia, 11 egyetemi jegyzet és 500 újságcikk szerzőjeként – nem véletlenül lett a Román Földtani Társaság alelnöke, a Román Paleontológiai Társaság elnöke, a Román Akadémia tagja. Fazekas Loránd azokra a tudománynépszerűsítő írásokra hivatkozott, amelyeket Mészáros professzor a Szatmári Friss Újság Zöld Oldalában 1997–1999 között havonta megjelentetett. Javaslat hangzott el: indítsanak gyűjtést egy akadémikushoz méltó házsongárdi síremlék felállítására. Az emlékkonferencián, amely délután szakdolgozatok ismertetésével folytatódott, részt vett a professzor családja. /Ö. I. B. : Kegyelettel egy tudós pályafutásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. október 22.

Erdély szinte minden tájáról érkező magyar iskolák kiváló diákjait, az ún. „mákvirágokat” és a „tudós tanárokat” köszöntötték és díjazták az RMPSZ vezetői a szovátai Teleki Oktatási Központban az elmúlt hétvégén. A tanulók értékes bronz, ezüst, arany és gyémánt díjakat és okleveleket vehettek át ebből az alkalomból, ugyanakkor háromnapos táborozásban volt részük Szovátán, Országh Péter magyarországi történelem tanár vezetésével, aki Erdélyben kíván tovább dolgozni. Márton Zoltán a Teleki Oktatási Központ igazgatója köszöntötte a részvevőket. Több mint ötven Mákvirág-díjat osztottak ki. Rövid szünet után a pedagógusokat jutalmazták. Burus Siklódi Botond a Tudományos Tanács elnöke ismertette az Apáczai-díj történetét, amit idén harmadszor hirdettek meg. Idén huszonegyen pályáztak erre a díjra, ezek közül választották ki a legjobbakat. Burus Siklódi Botond szerint a beérkezett pályázatok mindegyike színvonalas volt. Honismeret és helytörténeti témakörben Apáczai-díjas lett: József Álmos (Országzászló állítások Háromszéken című munkájával) Dicsérő oklevelet kapott Farkas Aladár, Fazekas Loránd és Király László. Humántudományokban Apáczai-díjat érdemelt Péter Sándor (Térszínformanevek és vízrajzi köznevek felső-háromszéki helynevekben című dolgozatával). A természettudományok kategóriában Apáczai-díjat vehetett át Kiss Sándor a Bethlen-kollégium 1972-ben végzett véndiákja (Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata című dolgozatával)., Dicsérő oklevelet kapott Bencze Mihály és Bakó Botond. Neveléstudomány-Módszertan-Pszihológia tudományokban Apáczai-díjas Szabó K. Attila (Az erdélyi tanító és óvóképzés története című dolgozatával). Az óvodai és elemi oktatás területén dicséretben részesült Szabó Imola. /(bakó): „Fontos észrevenni a lámpásokat” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2008. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

2009. február 11.

A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2009. szeptember 12.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998