udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fehér Katalin

1996. június folyamán

A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./

1993. január 6.

Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./

1994. június 22.

Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

1995. március folyamán

Lészpeden Fehér Katalin munkásasszony és Fazakas József nyugdíjas saját kezdeményezéssel mintegy félszáz csángó gyermeknek tanítja a magyar betűvetést. A hatóságok felléptek, Fehér Katalint a rendőrségre idézték, ahogy erről írt a sajtó. Most Fazakas Józsefet vették célba. Mintegy öt árnyi földjétől akarják megfosztani. A Fazakas testvérek írásos megállapodása eltűnt a polgármesteri hivatal irattárából. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy/, márc./

1996. október 9.

Fehér Katalin Lészpeden otthonát osztályteremmé alakította át, ahol csángó gyermekeket tanít anyanyelvükre, hogy megtanuljanak magyarul írni és olvasni. 1992 nyarán kezdett gyermekekkel foglalkozni. 1993 márc. 29-én feljelentették azzal, hogy széthúzást szít a katolikus hívek között. Kihallgatásakor a rendőrség hamis jegyzőkönyvet állított ki. Fehér Katalin az RMDSZ-képviselők segítségét kérte, ezután beidézték 1994. júl. 14-én tárgyalásra, amikor a bírónő kimondta, hogy egyetlen törvénycikkelyt sem szegett meg, nem okozott senkinek kárt. Hivatalos eljárás tehát nem folyik ellene, de többször megfenyegették: megverik, ha nem hagyja abba a tanítást. Fehér Katalinnak sikerült több tanítványát magyarországi nyaralásra vinni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1996. november 2.

A Lészpeden élő nyugdíjas Fehér Katalin évek óta saját költségén magyar iskolát tart fenn lakásán a helybeli csángómagyar gyermekeknek. Segítséget kér, hogy kis uzsonnát is tudjon adni a gyermekeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1997. február 21.

Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Az MCSMSZ ügyvezetői elnöki tisztét a továbbiakban is Csicsó Antal, Csíkszeredában élő, csángó származású történelemtanár látja el, s ő helyettesíti Erőss J.Pétert is, aki magánéltei okokra hivatkozva lemondott a szövetség elnöki tisztségéből. Az MCSMSZ művelődési felelőse az onesti-i Nyisztor Ilona, tanügyi megbízottja a Pusztinán élő Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A "szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét, ideiglenesen Gyimesbükkre, távlatilag Bákóba költöztetik azt." A sepsiszentgyörgyi székhely felszámolását az anyagi okok mellett az RMDSZ nagyméretű közönye is siettette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2000. április 19.

A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. október 19.

Fodor László, a BBTE Lélektan és Neveléstudományok Kar Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa Fehér Katalinnal, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke főiskolai tanárával közösen írt, a tudománynépszerűsítés és a tematikus szakirodalom határán egyensúlyozó könyve /Az erdélyi magyar nevelés évszázadai. Educatio Kiadó, Kolozsvár, 2002./ a két egyetem, a BBTE és az ELTE együttműködésének jegyében született. /Szabó Csaba: Karddal, pennával - futócipőben Átmentett neveléstörténet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998