udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fejér Kálmán

1996. június 11.

Hatodszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A selejtezőkből 27-en jutottak az elődöntőbe és 16-án a jún. 9-i döntőbe. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Guttman Mihály kolozsvári karmester által vezetett zsűri ítélte meg a díjakat. A találkozó zenei rendezését ezúttal is a neve szatmári zenetanár és népdalgyűjtő, Fejér Kálmán biztosította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1997. december 13.

Máramarosszigeten dec. 13-án magyar házat avattak. A helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke, Zahoránszky Ibolya mondott beszédet többek között a székház avatásán, továbbá Fejér Kálmán zenetanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség partiumi elnöke. Zahoránszky Ibolya beszámolt az egylet ötéves tevékenységéről. Először a Hollósy Simon Vegyeskar alakult meg, majd erre épült az egylet, amely ma több csoporttal /természetápoló, turista, tánccsoport, irodalmi kör/ működik. Az Illyés Közalapítvány segítsége tette lehetővé a székház megépítését. Tisztújítást tartottak, az elnök továbbra is Zahoránszky Ibolya, a két alelnök: Váradi Ilona zenetanár és Gyenge Piroska. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. március 6.

Az anyaországban is sokan ismerik Fejér Kálmán zenetanárt és karvezetőt. Népdalgyűjtőként már letette névjegyét. Most Szolfézs példatár, népi dallamok zeneiskolák részére /Erdélyi Tankönyvtanács kiadása/ című munkájával jelentkezett, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jelentetett meg, a magyar Oktatási Minisztérium támogatásával. /Fejér Kálmán dallamtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2000. március 23.

Fejér Kálmán tanár Szolfézs példatár. Népi dallamok zeneiskolák részére című tankönyvét idén kiadta az Erdélyi Tankönyvtanács. A kiváló tankönyv terjedelmes dallamtárral, módszertani javaslatokkal, forrásjegyzékkel a lelkiismeretes, önfeláldozó munkát dokumentálja. A könyv ugyanis a zenei megismerés forrásához, a népdalhoz vezet vissza. /(kereskényi): Fejér Kálmán tankönyvéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

2002. október 3.

Szept. 29-én Szatmárnémetiben lezajlott Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. Fejér Kálmán zenetanár, az énekverseny zenei szakvezetője, hetek óta gyakorolt az Szatmár megyei versenyzőkkel. /Cs. Cs.: Lezajlott a XII. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./

2003. december 19.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2004. december 8.

Nov. 20-án tartotta Kolozsváron közgyűlését megalakulásának 83., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Erdély minden részéről több mint 70 karvezető és kóruselnök érkezett. Tóth Guttmann Emese elnök asszony beszámolója összefoglalta az elmúlt tíz év tapasztalatait eredményeit. Az RMD célkitűzéseiben legyen ott a szórványmagyarság felkarolása és az éneklő Erdély megteremtése, hangzott el. Jakabffy Tamás beszélt a gregorián zene oktatásáról. Sógor Magda az egyházzenei tagozat tevékenységéről szóló beszámolóban részletesen ecsetelte az új énekeskönyv bevezetésének fontosságát. A népzenei tagozat Fejér Kálmán vezetésével minden évben megszervezi Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdalvetélkedőt. Következett a 2004-es díjak ünnepélyes átadása. A Jagamas János-díjat a 70. életévét betöltött dr. Almási István vette át a népzenekutatásban elért munkásságáért. Seprődi János-díjat kapott Gáspár Attila a Szilágyságban végzett pedagógiai közművelődési tevékenységéért, Márkos Albert-díjat Vizsnyai Csaba a kamarakórus-muzsika terén végzett munkájáért. Zsizsmann Rezső-díjat kapott Kállai Miklós Tünde kántor, karnagyi és zenepedagógiai munkájáért. Rónai Antal-díjat kapott a szatmárnémeti Cacu Mircea, az általa vezetett fúvószenekar élén végzett munkájáért, aki alaposan ismeri a román és magyar zenekultúrát. A Romániai Magyar Dalosszövetség különdíját adták át Guttmann Mihály karnagynak, aki 1994-ben újra indította a kórusszövetséget. Ez alkalommal minden tagkórus átvette az RMD emléklapját és a Szivárvány havasán című kórustárat. /Murár Mária: Jubilált a Romániai Magyar Dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2006. április 21.

Negyedik alkalommal adja át Varga Attila, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke az Identitas díjat, amelyet azok a személyek kapják meg, akik a legtöbbet tettek a helyi magyar közösség kulturális fejlődéséért. Ebben az évben Fejér Kálmán kapja meg a díjat. Fejér Kálmán nemcsak az utóbbi 16 évben kifejtett munkásságáért, hanem az azt megelőző években folyamatosan és önzetlenül folytatott tevékenységéért kapja a kitüntetést. Csirák Csaba, a megye kulturális életének másik kiemelkedő személyisége kifejtette: Fejér Kálmán a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenepedagógia szakon szerzett oklevelet. A szatmárnémeti zeneiskola tanára volt, már nyugdíjas. Több mint egy évtizeden át kamarakórust vezetett. Népzenét gyűjtött Szatmár megye falvaiban, zenepedagógiai szakmunkákat írt, több népdalfeldolgozása is megjelent. Szatmárnémetiben 1973–1983 között az Iparosotthonban működő táncház a romániai táncház mozgalom egyik legjobban működő intézményesített változata volt. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. A Romániai Magyar Dalosszövetség alelnökeként, majd területi népzenei irányítóként számos szakmai továbbképzőt, kórusfesztivált, fúvószenekari karmester tanfolyamot szervezett, vezetett. /B. I.: Fejér Kálmán kitüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2006. május 29.

Május 27-én Szatmárnémetiben Paula Mare, a megyei tanács alelnöke átnyújtotta a testület által adományozott ez évi okleveleket és díjakat. A magyar díjazottak Czintos József színművész, Fejér Kálmán népzenekutató, valamint dr. Bauer Béla gyermekgyógyász. /A Szatmár Megyei Tanács kitüntetettjei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./

2008. január 28.

„Egy-két találkozót leszámítva, minden alkalommal itt voltam Szatmárnémetiben, ezért joggal mondhatom, hogy ilyen rangos vetélkedő, mint a mostani, még nem volt” – mondta Birinyi József zsűrielnök, budapesti néprajzkutató, a népművészet mestere a Szamos-parti városban 17. alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny hét végi döntőjén. Nyisztor Ilona tucatnyi csángó népdalénekessel jelent meg a versenyen – akiknek fele a legjobbak közt végzett. A vetélkedő színvonalát jelzi az is, hogy a kapott pontok alapján mind az első, mind pedig a második helyen ketten végeztek. Komáromtól Pusztináig, Hódmezővásárhelytől Tiszaszőlősig sokan neveztek be. A verseny főszervezője, Csirák Csaba, a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke meglepetést tartogatott. A találkozó végén Fejér Kálmán zenetanár vezetésével a helyi katolikus és református kórusok – több heti közös próba után – együttesen elénekelték Kodály Székelyfonójának teljes dalrepertoárját. /Sike Lajos: Hajnal akart lenni… = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2009. június 6.

Június 5-én adták át a szatmárnémeti Identitas Alapítvány idei díját, mellyel hagyományosan azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a szatmári magyar kultúráért, illetve a nemzeti öntudat megőrzéséért, fejlesztéséért. Az elismerést dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója, a debreceni konzervatórium professzora kapta. Varga Attila, az alapítvány elnöke köszöntőbeszédében kifejtette: a kitüntetéssel a nemzetközi hírű művész sokéves munkáját ismerik el. Neki köszönhető az, hogy a szatmárnémeti filharmónia nemzetközi hírnévre tett szert. Az ünnepelt kifejtette: számára a legfontosabb a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei közönség, akikkel nap mint nap találkozik. Fátyol büszke arra, hogy 1990 óta, amikor a szatmárnémeti filharmónia igazgatójává nevezték ki, sikerült felépítenie egy társulatot. Végezetül a Fátyol Rudolf vezette Rudolf-vonósnégyes lépett fel. Az Identitas Alapítvány első év díjazottja Bura László nyelvtudós, nyelvművelő volt, utána egyszerre kapott kitüntetést Muzsnay Árpád és Csirák Csaba, nemzeti kultúránkat ápoló hagyományos rendezvényeik elismeréseképpen. A harmadik évben Fejér Kálmán zenepedagógust tüntették ki, majd Elekes Emma színművésznő következett. Tavaly Thoroczkay Sándor helytörténésznek ítélték oda az elismerést a Szatmári magyarság történelmének feltárására irányuló kutatásaiért. /Babos Krisztina: Identitas-díj Fátyolnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

2009. november 8.

Októberben tizenkilencedik alkalommal tartották meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni (HAL) népdaléneklési versenyt. Október 24-én, a versenyen bemutatták a Hajnal akar lenni /Otthonom, Szatmár megye 31. kötete, Szatmárnémeti/ című népdalos kötetet, Fejér Kálmán zenetanár és dr. Olsvai Imre népzenekutató válogatásában. Az első olyan kötet, amely Szatmár alatt a történelmi Szatmárt érti, nem a Trianonban átszabott megyét. Százötvennyolc népdal található a kötetben a magyar népzene legrégibb rétegétől az új stílusú dalokig, szatmári magyar népdalok. Fejér Kálmán lassan húsz esztendeje elkötelezte magát a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakmai irányításának, Szatmár megye egyik legismertebb szaktekintélye ebben a műfajban. Táncházmuzsikusként, gyűjtőként, kiadványok szerzőjeként, énekesek felkészítőjeként egyaránt ismert. Dr. Olsvai Imre népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének ny. főmunkatársa szakmai szempontok szerint ellenőrizte a kötetbe került darabokat. /Csirák Csaba: Új szatmári népdalos könyv. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 8./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998