udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 210 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-210
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fejér László

1993. július 8.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, gazdasági szakember megállapítása szerint az állami költségvetés az összeomlás szélén áll, ilyen körülmények között szinte hazárdjáték az értéknövekedési adó bevezetése. Az állami intézmények nem készültek fel kellően. A hivatalos nyilatkozatok ellenére felgyorsuló inflációs folyamatot indít el az új adó, mert a luxusadó is nő és a vámilletéket is emelni fogják. /Fejér László: Interjú Vida Gyula parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1993. augusztus 7.

Sződemeteren idén aug. 7-én tartották meg a Kölcsey Ferenc emlékünnepséget, melyet a költő születésének 200. évfordulója, 1990. aug. 8-a óta minden évben megünnepelnek. Az idei emlékezésen Muzsnay Árpád mondott beszédet, bejelentette a Kölcsey Kör szoborállítási szándékát Sződemeteren. /(Fejér László): Sződemeteri megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. augusztus 17.

A Magyarországról Erdélybe visszatérő, hazatelepülő nem kaphatja vissza lakását, ingóságait, ezt saját példájával mondta el Domokos Ferenc, aki 1988-ban ment ki Magyarországra. Emlékezett a kezdetre, amikor az emberek segítettek a Ceausescu-diktatúrából érkező menekülteken. Rákosszentmihályon Pánczél Tivadar lelkész kezdte az erdélyi menekültek felkarolását, a templomban találkoztak minden héten. 1988. júliusában sokan Vizsolyban gyűltek össze, ahol megszövegezték a Vizsolyi Nyilatkozatot. "Mi nagyobbrészt erdélyi és kisebbrészt magyarországi fiatalok" a következő nyilatkozatot tesszük. Életük meghatározó részének tekintik az evangéliumot, hangsúlyozzák a vallási türelmességet, a más világnézetűekkel való párbeszéd szükségességét. Ez tehát tanácskozó fórum volt. Domokos Ferenc 1991 szeptemberében hazaért, lakását nem kapta vissza. Eszébe jutott a Vizsolyi Nyilatkozat egyik pontja: "Otthon maradt vagyonunkért Románia a nemzetközi egyezmények alapján az anyagi kárpótlást haladéktalanul kiszolgáltatja" Az ő régi lakásában más lakik. /Fejér László: Öt évvel a Vizsolyi Nyilatkozat után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1993. október 2.

Szilágysomlyón okt. 2-án avatták fel az új EMKE székházat. Simonfy Irén festőművész, a megyei EMKE elnöke köszöntötte a vendégeket. Jelen volt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke, aki emlékeztetett: az elmúlt rendszerek elsősorban az önálló magyar intézményeket számolták fel, utána a kisközösségeket. Hasonló EMKE-otthont avattak pár héttel ezelőtt Zilahon, néhány napja Torockón, a közeljövőben pedig Bánffyhunyadon lesz hasonló avatás. Dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy két ihletforrás létezik, a Biblia és a transzszilván lélek. A Biblia szerint a megmaradás módozata az építkezés. /Fejér László: Az EMKE újabb háza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. november 21.

Nov. 20-21-én az RMDSZ szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Szilágy megyében, Zilahon, ahol találkoztak a megye RMDSZ-tanácsosaival, polgármestereivel és a választmányi tagokkal. Érdmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak, Krasznán és Szilágynagyfaluban is jártak. A helyiekkel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái.. A találkozó célja: talpraállítani az elbizonytalanodott embereket. /Fejér László: Kihelyezett frakcióülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1993. december 16.

Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1993. december 22.

Az 1989-es események negyedik évfordulóján Tőkés László püspök ellátogatott Menyőbe, ahol a helyi református gyülekezet fogadta. 1989 decemberében ide hurcolták Tőkés Lászlót. Tőkés László imát mondott Menyő lakosaiért, magyarokért, románokért, békében való élésükért és a Kárpát-medence minden népéért. Innen Diósadra látogatott a püspök. Diósad öregedő falu, az 1992-es népszámláláskor 1126 lelket írtak össze, most alig ezren vannak. /Fejér László: Tőkés László Menyőben és Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1996. október 26.

Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését okt. 26-án tartotta meg Szilágysomlyón. A vándorgyűlésen szegényes volt a jog- és közgazdaságtudományok jelenléte, és hiányzott a műszaki tudományosság képviselete. Összesen húsz tudományos előadás hangzott el, köztük több a Szilágysághoz kötődő volt, például Tövissi József professzor a szilágysomlyói medence domborzatáról beszélt. A díszülésen hangzott el Ferenczi István régész professzor előadása a nagyfejedelemség-kori erdélyi határvédelem kérdéséről, számolt be Fejér László a vándorgyűlésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1996. november 26.

Szilágy megyében a diktatúra bukása óta egyetlen magyar templom építéséhez sem fogtak hozzá, Zilahon, a megyeszékhelyen viszont két ortodox és egy görög katolikus templom építését kezdték el. Zilah lélekszáma az elmúlt negyedszázad alatt megnégyszereződött, a református gyülekezet tagjainak száma is több mint tízezer, kinőtték templomukat. Egy hónapja a városban megalakult a második egyházközség, a Zilah-ligeti Református Egyházközség. Az új tiszteletes, Forró László bejelentette, hogy dec. 7-én ünnepélyesen elhelyezik az új templom alapkövét, amikor majd Tőkés László püspök hirdet igét. A ligeti gyülekezet tagjainak túlnyomó része a környező falvakból költözött a városba. /Fejér László: Új gyülekezet született. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1996. december 13.

Zilahon a református templom alapkőletétele után többen tiltakoztak a templomépítés miatt. Az ortodox katedrális építésekor nem volt tiltakozás. A helyi napilap az ünnepélyes alapkőletételről nem tudósított, de a tiltakozásokról a dec. 13-i számban az első oldalon adott hírt. /Fejér László: Templomépítés miatt tiltakoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1997. szeptember 19.

Ismét tematikus számmal jelentkezett a komoly anyagi gondokkal küszködő Művelődés folyóirat. A július-augusztusi száma egy tájegységet, a Szilágyságot mutatta be. Szabó Zsolt főszerkesztő jelezte: "Több mint ezer lapnyi nyersanyagot gyűjtöttek össze, s próbálnak közkinccsé tenni a jövőben." A kis szilágysági sajtótörténet szerzője Fejér László. A vidék nevezetesebb magyar helységeit Ardótól Zoványig címmel olvasható összeállítása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1998. május 1.

Hat évi szünet után megjelent a Litvániai Hírek új száma. Ez a Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége kiadványa, főszerkesztője dr. Rubazeviciené H. Magda. Vilniuson, a Báthory István alapította egyetemen mostoha körülmények között a Szilágysomlyóról elszármazott Petrauskiené Turai Léda tanítja a magyar nyelvet. A litvániai magyarok azt szeretnék, ha kulturális központjukban helyet kaphatna a magyar irodalom könyvtára. A szűkös anyagiak miatt adományokra várnak, hogy létrejöhessen a könyvtár. /Fejér László: Üzenet Litvániából a szülőföldnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1998. június 6.

A Szilágy megyei Kraszna község hasonló című kiadványa második évfolyamának legutóbbi számában egy méltatlanul elfeledett költőről, Arany Lászlóról emlékezett meg, halálának századik évfordulóján. /Fejér László: Köszönet Krasznának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1998. június 10.

A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./

1998. június 10.

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1998. október 1.

Szabó T. Attila életműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, első kötete 1975-ben jelent meg, a következő kötetek 1979-ben, 1982-ben, 1984-ben, a diktatúra utolsó éveiben megakadályozták megjelenését. Az 1989-es változások után a Magyar Tudományos Akadémia vállalta föl a kiadást, így láttak napvilágot a kötetek a kilencedikig. Dr. Zsemlyei János egyetemi tanár, a szerkesztői munkaközösség tagja elmondta, hogy a tizedik nyomdai munkálatait végzik, a tizenegyedik kötet szerkesztésén dolgoznak. A monumentális mű 15 kötetre terjed. /Fejér László: Nem marad torzóban az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1998. november 30.

Zsibón gyűltek össze Iliescu pártjának polgármesterei és tanácsosai. Megállapították, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéért a román-magyar kormányzás téves politikája, az RMDSZ kormányzásban való részvétele a felelős. Felgyorsult az egységes nemzetállam szétesése az RMDSZ szeparatista akciói következtében, állították a gyűlésen. /Fejér László: Új kormányzási programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. február 9.

Negyedik száma látott napvilágot a Szilágyságban megjelenő A Limes című, negyedévenként román és magyar nyelven napvilágot látó folyóiratnak. Ebben a számban több értékes történelmi írás olvasható, így román nyelven jelent meg Szász Zoltánnak az 1918-19-es korszakváltás történetírásáról szóló tanulmánya, továbbá az 1998 nyarán lezajlott magyar-román történésztalálkozóval foglalkozik A Limes. Az egyik írás a szilágysági magyar nyelvű emlékirat-irodalmat ismerteti. Györfi-Deák Erzsébet magyarul és románul is ír, rövid prózáját hozta a folyóirat. /Fejér László: A Limes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1999. május 14.

Szilágynagyfaluban galériaavatót tartottak gróf Bánffy Miklós, írói nevén Kisbán Miklós grafikáinak kiállításával, melyet a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület és a Művelődés folyóirat szervezett. A grafikai tárlatot megnyitó Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Bánffy Miklós életútját ismertette, akinek sokoldalú politikus irodalmi és művészeti hagyatéka feldolgozásra vár és a kiállítás kis mértékben az adósságból kíván törleszteni. /Fejér László: Galériaavató Bánffy Miklóssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. május 21.

Új sajtótermék látott napvilágot Kolozsvárt, az ODFióka, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet lapja. Az új lap interjút közölt dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Az ODFióka számot adott arról, hogy az elmúlt másfél évben kilenc helyi egyletlapnak összesen huszonöt száma jelent meg, továbbá az ifjúsági egylet 1996 őszétől könyv alakú tájékoztató közlönyeket is kiadott. /Fejér László: Tavasszal érkezett az ODFióka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1999. május 26.

Új tizenhat oldalas független hetilap indult Zilahon "Repere Transilvane" címmel. A magyarellenességgel teletűzdelt helyi román újságokhoz szokott zilahi magyar olvasó számára kellemes meglepetés az új sajtótermék, melynek egy oldala magyar nyelven jelenik meg, Fejér László szerkesztésében. /Kerekes: Új román-magyar lap Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1999. június 5.

A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című általános iskolai tankönyv bemutatóját tartották meg kevéssel az iskolai év befejezte előtt Zilahon. Hivatalos tankönyv, melynek tantárgyát egy esztendeje oktatják ugyancsak hivatalosan tankönyv nélkül. A tankönyv márciusban jelent meg, első kiadásban úgy húszezer példányban a 16 erdélyi megye iskolái részére. A tankönyv az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján és a tárcától meghirdetett pályázat keretében jelent meg, szerzői László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok. - Felnőtteknek is érdemes kézbe venniük identitástudatuk erősítéséért, különben tudomásom szerint az elmúlt fél évszázadban nem volt hasonló hozzáférhető történelemkönyv az országban. Utánnyomás is megjelent, mód van szabad forgalmazására. /Fejér László: Magyar történelemkönyv - román állami támogatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-210




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998