udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete István

2002. augusztus 22.

Kopacz Katalin, a csíkszeredai könyvtár igazgatónője beszámolt arról, hogy év elejétől június végéig 5057 olvasója volt a Megyei és Városi Könyvtárnak, ők összesen 64 000 dokumentumot kölcsönöztek. Az olvasók 65 százalékát diákok teszik ki. A kedvelt szerzők, művek népszerűségi listáját a gyermekek körében vezeti Harry Potter és Tolkien: A gyűrűk ura. Kedveltek még Karl May, Fekete István és Rejtő Jenő regényei. A felnőtt olvasók körében a népszerűségi listát Wass Albert művei vezetik, majd Leon Uhris és Danielle Steel következik. Az EMTE indulása éreztette hatását a könyvtár forgalmában. Megnőtt ugyanis a kereslet a nyelvkönyvek, a nyelvészeti szakirodalom, a kézikönyvek iránt. /Takács Éva: Az olvasók többsége diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2004. március 29.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szatmárnémetiben vendégszerepelt a neves bel– és külföldi fesztiválok díjaival jutalmazott, Két nő közt című Marivaux–vígjátékkal. A darab rendezője a Párizsban élő román művész, Alexandru Colpacci és itteni segédje, Fekete István. Labancz Klára díszletei és jelmezei hangulatteremtőek voltak. Az előadás a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a klasszikus komédia mai színházi nyelvre való átültetéséért nyerte el az Illyés Közalapítvány Nagydíját, Tompa Klára a Grófné szerepéért a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Különdíját vehette át ugyanott. /Báthory Éva: Kegyetlen igazságok, tökéletes csomagolásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 29./

2004. április 28.

Elkészült az első erdélyi magyar, kimondottan csak szépirodalommal, azon belül is leginkább lírával foglalkozó internetes honlap, a Múzsa.net /www.muzsa.net /- egy lelkes, fiatal marosvásárhelyi csapat munkája. Magyarországon találunk már példát hasonló internetes megnyilvánulásokra (pl. Litera.hu). A honlapon ismert erdélyi költőkkel, írókkal lehet majd interjúkat olvasni, valamint irodalmi irányzatokról, versformákról, kezdő és kevésbé kezdő versírók közölhetik műveiket. Van könyvajánló és külön keresés funkció is tartozik a honlaphoz, amely akár szavak alapján is képes kikeresni a hiányolt verset, költőt, alkotót az archívumból. Három moderátor foglalkozik a versanyaggal: Szabó Péter költő, Fekete István és Nagy Botond végzős dramaturgok. /n. b.: Erdélyi versek világhálón. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2004. augusztus 26.

Tóth Kálmán nevét viszont szinte teljesen ejtette az utókor. Jó ifjúsági regényeket írt (Kaland a pisztrángos völgyben, Gergő, Széltörésben stb.), a Kagur, a farkas című regényének átütő sikere volt. Ezt a könyvét Fekete István Vuk-jának hatása alatt írta a szerző (A Vuk-ban Kag nevet viseli a hímróka, az egykori kolozsvári szerzőnél pedig Kagur, a kanfarkas). Tóth Kálmán vadászíró könyveit 1989 után sem adták ki. /Szabó Csaba: Kék és szürke farkasok. In memoriam Tóth Kálmán (Kagur). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. november 24.

Az Ergo Egyesület, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma /UFF/ és a Művelődési Ház által szervezett szobornépszerűsítő estek mostani előadója Fecső Zoltán volt, aki az iskola- és templomépítő Baczkamadarasi Kis Gergely életútját ismertette. Kis Gergely 1768-ban lett a Székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. Kezdeményezésére felépült a kollégium klasszicista épülete. A kollégium udvarán felállított Kis Gergely-emlékmű talán Udvarhely legértékesebb műemléke. Tervezője, Fekete István, az almási barlang térképét is nagy pontossággal megrajzoló mérnök. Az egyházi íróként is számon tartott Kis Gergely rektor nagyban hozzájárult az 1781-ben elkészült belvárosi református templom felépítéséhez, érdeme elsősorban az építkezés finanszírozásának megoldása volt. Kis Gergely sírja sokáig ismeretlen volt, a hatvanas években sikerült megtalálni, és diákok segítségével egy új síremléket állítottak neki. /Kápolnási Zsolt: Baczkamadarasi Kis Gergelyről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

2006. szeptember 8.

Augusztus 15–17-e között tartották a 34. Tokaji Írótábort. A Tokaji Írótábor „nagy öregjei” többször is hangsúlyozzák, hogy a tábor 1972-ben történt megalakulása óta, évtizedeken keresztül a közéletiséget vállaló írók fóruma volt. Idén három témát jelöltek ki: Bartók Béla születésének 125. évfordulója, az 1956-os forradalomra való emlékezés és az irodalmi nevelés – összefoglaló címén: Érték és befogadás. Párhuzamosan zajlottak előadások. Pomogáts Béla esszéje a Németh László-i harmadik út fogalomrendszerére hivatkozott, Fekete Gyula a korabeli magyar írószövetség szerepéről emlékezett, Dupka György ’56 kárpátaljai vonatkozásairól beszélt. Nagy Attila előadásából kiderült: 1964 volt a magyar olvasási kultúra fénykora, Jókai volt a legolvasottabb szerző. 1996: a magyar olvasási kultúra amerikanizálódott, első helyen Robin Cook van, Jókai a 4. helyre hátrált. 2003: hetedik osztályos gyerekek olvasmányai között első helyen Harry Potter… 4. Fekete István. 2005: első helyen a Da Vinci-kód, Jókai a 3. helyen. Egyed Emese előadásnak címe Irodalomnevelés Erdélyben. – Idén a kuratórium irodalmi díját a csíkszeredai Molnár Vilmos vette át. /Kozma Mária: „Adj időt lelked művelésének…” 34. Tokaji Írótábor. 2006. augusztus 15–17. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2007. október 26.

Erdély nagyvárosainak könyvtáraiban az olvasói és könyvtárhasználati szokásokat mutatta be a Krónika. A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár állományának 8-9 százaléka magyar nyelvű, a szabadpolcos rendszerben főként szépirodalmi műveket találni. Az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 350 új magyar nyelvű könyv került a polcokra, év végéig további 450 cím áll majd az olvasók rendelkezésére. A kikölcsönzött könyvek listáját Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Egy polgár vallomásai és Idegen emberek című kötetei vezetik, hajszállal marad le mögötte Rejtő Jenő. Keresettek Wass Albert és Nyírő József könyvei is. Szatmárnémetiben a megyei könyvtárban a gyerekek és a felnőttek által kikölcsönzött öt-öt legkeresettebb könyv között az iskolai tananyag kiegészítéséül szolgáló kötelező házi olvasmányok találhatók. A megyei könyvtárban a közönségszolgálatosok közül senki sem beszél magyarul. A megkérdezett könyvtárlátogatók szerint kizárólag klasszikusnak számító szerzők könyvei sorakoznak a polcon. Nagykároly városi könyvtárában jobb a helyzet. Itt is a házi olvasmányok vezetik a kölcsönzési listát, elsősorban Móricz és Jókai regényei. Csíkszeredában, a Hargita Megyei Könyvtárban a fiatalok és a felnőttek körében hosszú idő óta Wass Albert művei a legkedveltebb olvasmányok. Második helyen áll Paulo Coelho Tizenegy perc, Veronika meg akar halni és A Zahir című könyvei, a harmadik a főleg nők körében kedvelt Danielle Steel. Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve a negyedik, ötödik helyen Ken Follett regényei állnak. A legkedveltebb gyerekolvasmányok: Harry Potter, Jacqueline Wilson könyvei, Janikovszky Éva és Fekete István regényei. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár legolvasottabb köteteinek listáját gyermek- és ifjúsági regények vezetik. Fodor Sándor Csipike című meseregényét kölcsönözték ki a legtöbbször. Tavaly Wass A funtineli boszorkány trilógiája volt a legolvasottabb, idén pedig az író Hűség bilincsében című kötete. A legnépszerűbb magyar szerzők Wass Albert, Jókai Mór, Mikes Kelemen és Tamási Áron. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 12 hónap alatt több mint 72 ezren látogatták az intézményt, összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek. A könyvtár Könyvet házhoz elnevezésű programja iránt is fokozódott az érdeklődés. Ezzel a kezdeményezéssel a mozgáskorlátozottakat, az időseket segítik. /Ponyva és szépirodalom között. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2008. január 17.

Panigay Róbert orvos-író nyolcadik, vadászelbeszéléseket tartalmazó kötetét /Megölte a nyúl/ mutatták be Gyergyószentmiklóson. A szerző Szatmárnémetiben született, több évtizeden át Gyergyószentmiklóson dolgozott orvosként. Természetjáró, vadász- és halászélményeket megörökítő elbeszéléseit a Nimród című magyarországi vadászújság rendszeresen közli. Már körorvos volt, amikor arra gondolt, érdemes lenne a vadászok, horgászok életének szép pillanatait megörökíteni. Panigay több elismerésben részesült, ezek közül a legbüszkébb a magyarországi Fekete István Irodalmi Társaság pályázatán elnyert harmadik díjra, mert kimondottan szakírókból álló társaság bírálta el pályamunkákat. /Jánossy Alíz: Emberközpontú vadásztörténetek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998