udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete József

2001. május 11.

Érmindszent hivatalos neve: Ady Endre. Azt a nádfedeles házat, amelyben a költő született, eddig háromszor újították fel: 1954-ben, 1977-ben és tavaly ősszel. A legnagyobb szabású felújítási munkálatot tavaly végezték. Ugyancsak tavaly felújították a költő édesapjának, Ady Lőrincnek a falu temetőjében lévő síremlékét is. A ház teljes berendezését elvitték Szatmárnémetire, restaurálni, a munkát ebben a hónapban fejezik be. Havonta két-háromszázan jönnek el Ady szülőfalujába. A szülőház előtt áll a költő mellszobra, Fekete József nagyváradi szobrászművész munkája, a ház külső falán található Színi Sebők Zoltán által készített dombormű. /Nagyjavítás az Ady Endre-emlékmúzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2008. augusztus 13.

A veszprémi Magyarság és Nemzettudat Alapítvány kuratóriuma a gyergyóditrói önkormányzatot kérte fel, hogy adjon helyet az augusztus 6-ától kezdődő Kárpát-medencei Ifjúsági Tábornak. „Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberektől tanulható képzőművészeti fogások mellett a táborba érkező fiatalok a Kárpát-medencével is megismerkedjenek” – mondta el sajtótájékoztatóján Fenyvesi Ferenc, az alapítvány kurátora és a tábor főszervezője, aki szerint a térség megismerését segíti az is, hogy a Budapestről, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkező 14–21 éves fiataloknak feladatul tűzték ki a saját régiójuk bemutatását. A tizenhét résztvevő Nagy Gábor budapesti festőművész, egyetemi tanár és Nádas Alexandra képzőművész irányításával alkothat a ditrói táborban, augusztus 17-én pedig zárótárlaton mutatják be munkáikat. „A tehetséggondozás az értékmegőrzés fontos része” – magyarázta Nagy Gábor festőművész. A tehetséggondozást is felvállaló Magyarság és Nemzettudat Alapítvány 2005-ben a nagyváradi származású Fekete József és felesége, Hajnalka kezdeményezésére jött létre Veszprémben. /Jánossy Alíz: Tehetséggondozás mint értékmegőrzés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998