udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete Katalin

1999. május 11.

Csaknem háromévi holland és helyi együttműködés nyomán Koronkán máj. 9-én felavatták a református egyházközség gyülekezeti központját. A parókia 30 négyzetméternyi gyülekezeti teremmel, teakonyhával, négy kétágyas vendégszobával, társalgóval és fürdővel bővült. Az avatáskor fénymásolót és könyvadományt is ajándékoztak a gyülekezetnek, hogy Koronkán falufolyóirat is születhessen. /Járay Fekete Katalin: "...mint élő kövek, épüljetek lelki házzá..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

1999. június 7.

Marosvásárhelyen jún. 6-án a Vártemplomban vehették át a városban működő Református Kántortanító-képző Intézet oklevelét mindazok, akik 1994 és 1998 között kántori képesítést szereztek. 220-an végeztek az intézetben, közülük 150-en szereztek oklevelet, az idei tanévben 27 növendékből 23-an vizsgáztak sikerrel. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. "Hitünkből, zsoltárainkból építsétek a református Erdély templomát, népünknek lelki templomot, tiszta szívű, összetartó, szeretetet árasztó, Jézus Krisztushoz közel álló magyarságot." - mondta beszédében. /Járay Fekete Katalin: "Hitünkből, zsoltárainkból lelki templomot" = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

1999. június 23.

Jún. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erőss Attila mutatta be új könyvét /1993 óta ez a nyolcadik kötete/. Remények bölcsője, álmok temetője /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című próza- és színműkötetét Simon Endre marosvásárhelyi képzőművész illusztrálta, Mészáros József lektorálta és szerkesztette. Erőss Attila így összegezte munkásságát: "Valamennyi írásomnak, és elsősorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat." /Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

1999. szeptember 3.

Marosvásárhelyen pince-színházat alakítanak ki. A bábszínház épülete a református egyházé volt és pincéjét borpinceként használták. Most is jó állagú. Itt lesz a kísérleti színház, a nézőtér maximum 25-30 személy befogadására alkalmas. /Járay Fekete Katalin: Pince-Thália Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1999. szeptember 27.

Szept. 26-án, vasárnap ünnepelték Szovátán a református templom fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre a magyarországi Mezőtúr-testvérgyülekezet, a nagyvárad-olaszi gyülekezet, valamint volt szovátai lelkészek is hivatalosak voltak. A templomépíttetőkre emlékezve kopjafát állítottak és emléktáblát lepleznek le. Baczoni Szilárda, lelkésznő a templomnak dr. Dávid László, segesvári lelkipásztor leírása alapján összeállított művészettörténeti jellegét és értékeit ismertette. Ezt követően, a templomkertben a Király Csaba által faragott kopjafa illetve az emléktábla előtt tisztelgett a gyülekezet. /Járay Fekete Katalin: 60 éves a szovátai református templom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

1999. november 29.

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2000. április 10.

A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2000. július 24.

Júl. 22-én Erdőcsinádon, a millenniumi rendezvények sorában népdal- és népmuzsika-találkozót tartottak. A Seprődi János Kórusszövetség népzenei találkozójának alapjául a népművészet szolgált. Megjelent egy dán együttes is, bemutatva a dán népi kultúrát, voltak Magyarországról is, továbbá a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus. Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke találóan mondhatta: "Itthon vagyunk. Bár a történelem földrajzilag szétszórt minket, ennek ellenére egységes nemzetként lépünk a harmadik évezredbe." /Járay Fekete Katalin: Népdal-, népmuzsika-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2000. augusztus 17.

Viszonylag fiatal - 200 éves - település: Görgényüvegcsűr. Lakóinak száma 2200. közülük 1700 magyar, 500 román, valamint cigány nemzetiségű. A településen 130 év alatt négyszeresére nőtt a lakosság száma. S ami ennél is fontosabb, az utóbbi 20 esztendőben a népszaporulat változatlanul kedvező, ugyanis a születések száma 650 volt, az elhalálozásoké 408. Akkor, amikor a magyar nemzet lélekszáma évente 40.000-rel csökken. Ballók Jolán doktornő, aki 21 éve általános orvosként dolgozik a településen, elmondta, hogy a lakosság egészségi állapota nem rosszabb, mint máshol. Annak ellenére, hogy nagyméretű az elszegényedés. 3-400-an csaknem állandó jelleggel Magyarországra járnak dolgozni, mert nincs munkalehetőség. A doktornő szerint a pozitív demográfiai mérleg oka az, hogy ″ennek a közösségnek a tagjai mélyen és nagyon igazan élnek együtt az Istennel és a természettel.″ ″Ezek az emberek nem fogadják el az abortuszt!″ A családok továbbra is 3-4-5 gyereket is vállalnak. Olykor a nagy szegénység ellenére is. Itt nem követnek el öngyilkosságot az emberek. /Járay Fekete Katalin: Gyermekáldás a havasok magasán. A szegénység nem akadály. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

2000. szeptember 4.

Szept. 3-án kezdődött az XVIII. országos folklórfesztivál Marosvásárhelyen. Csaknem 20 vegyes tánckar lépett fel népviseletben. Idecspataka, Mezőméhes, Vajdaszentivány, Copa, Jobbágytelke, Vatava, Marosvásárhely, Nyárádmagyarós, Magyaró, Kelementelke, Kisfülpös és Erdőszakál Maros megyéből, Beszterce Naszód megyéből pedig egy Sebis nevű helyiség, Kolozs megyéből Mócs községhez tartozó falu - Chesau -, végül Hargita megyéből Sármás küldte el táncosait, muzsikusait. Sikeresek voltak a szász néptáncot bemutatók, hasonlóan a marosvásárhelyi cigányegyütteshez. /Járay Fekete Katalin: XVIII. Hagyományőrző Néptáncfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2000. december 12.

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2000. december 22.

A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc kifejtette, hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerűségek, szabályok voltak. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A 20-as években, amikor a Kodály-Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták, a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Emiatt történhetett, hogy Erdélyben sekélyes muzsikát, kórusműveket gyakoroltak. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. - Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencéből. /Járay Fekete Katalin: Erősödő kórusszövetség. Ügyvezető elnökség Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2001. január 4.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. április 23.

Ápr. 21-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában német és anyaországi, valamint hollandiai vendégek részvételével tartották meg Marosszentgyörgy község magyar kórusmozgalmának 90. születésnapja alkalmával a jubileumi hangversenyt. Felléptek vendégkarok és erdélyi kórusok: házigazdaként a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar. E dalostalálkozó is jelzi, hogy gyarapodik az erdélyi magyar karéneklés és kóruskultúra, magyarságmegőrző munkát is végezve eközben. Megjelent a községi kórus története Rezdüljenek lelkem húrjai címmel. /Járay Fekete Katalin: Daloló elődeink énekkari örökségén... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2001. július 11.

Június 26-30. között rendezték meg Debrecenben a Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiválját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke elmondta, hogy Erdélyből, továbbá a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve Magyarországról érkeztek kórusok. Erdélyből hat kórus volt jelen: a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet férfikara, Szovátáról az Intermezzo női kar, Marosszentgyörgyről a Soli Deo Gloria, Marosvásárhelyről a Bernády György kamarakórus, valamint a Cserealji Vegyes Kar. /Járay Fekete Katalin: Azonos hullámhosszon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-én tartották az egyetemes Unitárius Találkozót Szejkefürdőn. Székelyudvarhelyi lovasok díszfelvonulása, ünnepélyes zászlóátadás, homoródalmási rézfúvósok muzsikája, Kedei Mózes esperes köszöntötte a résztvevőket. Dr. Szabó Árpád püspök ünnepi beszéde, a külföldi testvéregyházak képviselőinek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, Csallóközi Zoltán üdvözlete, Orbán Balázs síremlékének megkoszorúzása tette emlékezetessé a találkozót. /Járay Fekete Katalin: Egyetemes Unitárius Találkozó Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2001. szeptember 3.

Szept. 2-án Szászbonyhán, a református templomban tartották az egyházzenei találkozót. Dénes Előd református lelkész nyolc együttest és karnagyát -székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara (Kovács László); aranyosegerbegyi református vegyes kar (Balázs Győző Balázs); kisbácsi református vegyes kar (Péter Csabáné Sógor Éva); dicsőszentmártoni Sipos Domokos kórus (Dénes Előd); sepsibodoki református vegyes kar (Dénes Csaba); marosvásárhelyi Hozsanna kórus (Szász Mária valamint a bonyhai református vegyeskar és kamarakórus, Dénes Előd) - üdvözölve, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnökét, Nagy Ferencet, alelnökét, Hajdó Károlyt, dr. Kakassy Sándor RMDSZ-képviselőt, a lelkésztársakat és a vendégeket is köszönthette. /Járay Fekete Katalin: Hangok és harangok el ne némulhassanak! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2001. szeptember 6.

Bányai Dániel mezőbándi műkedvelő képzőművész az asztalos szakmát tanulta. Farag, fest, rajzol, a kisplasztika is foglalkoztatja. Mintegy 60-70 portrét készített: Rákóczi, Mikes, Petőfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása többek között. Nem dolgozik rendelésre. Szerinte ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv szenved csorbát. Ezért is aggódik amiatt, amit pl. Korondon tapasztal. - Több mint 70 citerát készített, szinte valamennyit elajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Portrék, citera, fehér búboskmence. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2001. szeptember 29.

Szept. 24-én a műszaki bizottság átvette Marosvásárhely új római katolikus templomát /a Tudor lakónegyedben/, a felszentelése szept. 27-én történt. A hatalmas, fából ácsolt kereszt Miholcsa József szobrász műve. A felszentelést dr. Jakubinyi György érsek végezte Tamás József segédpüspökkel együtt. Az érsek szentbeszédében Márton Áron püspök egykori szavait is idézte, melyek szerint templomépítő nép vagyunk, mely a másokéba soha nem hatolt be, mely mások templomát soha el nem vette. /Járay Fekete Katalin: Templomépítő nép vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2001. október 1.

Szept. 28-29-én Marosvásárhelyen a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség tagegyesületei közül csaknem tíz egyházi hangversenyezett. Bemutatkozott a református Vártemplom Psalmus Vegyeskara, a helyi Cserealji Gyülekezet Énekkara, a helyi Evangélium Vegyes Kara, a helyi Musica Humana Női Kar, a szintén helybeli Cantuale Férfikvartett, az Intermezzo Kamarakórus /Szováta/, a Soli Deo Gloria /Marosszentgyörgy/ és a Balázs Ferenc Vegyes Kar /Székelyudvarhely/. /Járay Fekete Katalin: Dalosok ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2001. október 19.

A Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre 28 népdalénekes jelentkezett. Az elődöntőből 15-en jutottak az okt. 13-14-én Szatmárnémetiben lezajlott döntőbe. A zsűri immár harmadik alkalommal ítélte az első díjat a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola egyik növendékének. Első lett az I. éves szamosújvári Lőrincz Erzsébet, aki két évig énekelt Szamosújváron a Kaláka Néptánc Együttesben. Sokat köszönhet Kallós Zoltánnak, akivel még 1995-ben találkozott Válaszúton, ahol a népdalversenyen harmadik díjat nyert. /Járay Fekete Katalin: Népdalkincs a kisgyermekeknek is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2001. október 29.

Okt. 28-án Marosvásárhelyen az angliai támogatásnak köszönhetően átadták a Lidia Gyermekotthon újabb helyiségeit. A Vártemplomban a keresztény ember belső szabadságáról szóltak az előadások. Igét az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza hirdetett. Dr. Tonk Sándor teológiai professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka kiemelte, hogy Erdély szellemiségének meghatározói között van a vallási tolerancia is, az 1586-os tordai országgyűlés kapcsán arról beszélt előterjesztésében, miként élte meg a 16-17. századi Marosvásárhely a vallásbéke-vallásháborúk időszakát. /Járay Fekete Katalin: Ünnepelni a keresztény ember belső szabadságát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2001. október 30.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen továbbképző tanfolyam indult a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület közreműködésével. A történelem szakos tanárok módszertani képzését szolgáló ismeretterjesztő előadássorozat nyitórendezvényén dr. Darai Lajos filozófus, főiskolai tanár Székesfehérvárról, az őstörténet-kutatásról és tanításáról illetve az egyetemes és a magyar őstörténeti kronológia összehasonlító módszertanáról értekezett. Dr. Herényi István ny. jogász, történész Budapestről pedig a Kárpát-medencét benépesítő, honfoglalás előtti népekről. - Ez a továbbképzés Csihák Györgynek, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnökének köszönhető. Az egyesület 1985-ben jött létre Zürich székhellyel, ám az utóbbi pár évben átköltözött Magyarországra és bizonyos vonatkozásban Erdélybe. Így az elnök több alkalommal is tartott előadást Marosvásárhelyen, Nyárádszeredában, Csíkszeredában. A Kodolányi János Főiskola felkarolta ezt a tervet. A továbbképzőn előadások hangzanak el a történelemkutatás módszertanáról, a magyar őstörténet-kutatásról, a középkor és az újkor történelmének magyar vonatkozásairól és a magyar művelődéstörténetről. /Járay Fekete Katalin: Történelem szakosok módszertani továbbképzése. Nemzettudat és nemzeti történelemtudat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2001. november 12.

Nov. 8-9-én Marosvásárhelyen, a református Vártemplomban tartották az Ifjú Múzsák II. Nemzetközi Fesztiválját. E dalos rendezvény a Kecskeméti Pedagógiai Főiskola karnagy- tanárának, Smuta Attilának, illetve a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Társaságnak és testvérvárosi kapcsolatának köszönhető. E vándorfesztivál első hangversenyére tavaly Kecskeméten került sor, melyen a Kovács András karnagy vezette Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar is részt vett. Az első napon hat marosvásárhelyi: a pedagógiai főiskola leánykara, a Bolyai Kollégium református vegyes kara, a művészeti líceum Armonia kórusa, az Adventista Keresztyén Egyház Laudate Domini vegyes kara, a kántor- tanítóképző főiskola Cantemus kórusa és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar lépett fel. Másnap a kecskeméti Arcus énekegyüttes, a szintén kecskeméti Perlaton női kar, végül a bajai Ad libitum vegyes kar aratott sikert. /Járay Fekete Katalin: Múzsák hajléka volt a Vártemplom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2001. november 15.

Sebestyén Nagy Erzsébet évtizedeken át a lapok /köztük a Dolgozó Nő, Brassói Lapok/ levelezője volt. A Szülőföldem című folyóirat, majd a Magyar Rádió pályázatot hirdetett: ki-ki kutassa fel és mutassa is be a környezetében fellelhető különböző magyar vonatkozású emlékeket. Erre az Emlékév- pályázatra a makfalvi kollégium történetét írta meg. Írását azonnal műsorra tűzték. /Járay Fekete Katalin: Néha maga az élet diktál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2002. január 22.

Magyar történelem szakos tanárok módszertani képzését szolgáló továbbképző tanfolyamot, ismeretterjesztő előadássorozatot kezdeményezett a közelmúltban a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Marosvásárhelyen, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával közreműködve. A 15 éve működő egyesület a világ 19 országában örvend elismerésnek. Hét országban több mint 15.000 érdeklődő jelenlétében tartottak számos rendezvényt. Szerveztek havonta előadást a világ különböző városaiban. Dr. Csihák György közgazdász- történész, az egyesület elnöke elmondta, hogy egyesületük baráti társaságként indult. Alapító tagjai között német nyelvű és a magyarsághoz kapcsolódó történetírás legjelentősebb személyiségei találhatók. Kezdetben Zürichben, később mind több városban szerveztek előadásokat. Lassan terjeszkedni kezdtek a Kárpát-medence irányába is, bevonva az ott dolgozó kutatókat. Célktűzésük a magyar történelem előítélet-mentes kutatása. Fő törekvésük a magyar nép, nyelv, őstörténet szabad kutatása, tanulmányozása. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványait saját költségén 300 magyarországi könyvtárba juttatta el, illetve további 70 más ország 156 könyvtárába. - Szerte a világon alakulnak az egyesületnek asztaltársaságai. Erdélyben Kolozsváron alakult az első. Marosvásárhelyen most alakul. /Járay Fekete Katalin: Szellemépítés européer módra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2002. január 23.

Jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Mihai Viteazul Gimnáziumban tanulói Petőfi Sándor-szavalóversenyt rendeztek a város több iskolája, továbbá Székelyvaja iskolásai, összesen 53 kis versmondó részvételével. /Járay Fekete Katalin: Petőfit idézték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2002. január 25.

A közelmúltban a történelemtanárok Marosvásárhelyen szervezett továbbképző tanfolyamán értekezett dr. Faragó József egyetemi tanár, néprajzkutató, az MTA tagja is, aki a napokban tölti be 80. életévét. Előadása a magyar balladakincs keleti vonatkozású összetevőivel foglakozott. A folklór túlnyomórészt közös európai vagy közös emberi költészet. Korábban megjelent az Ószékely népballadák című válogatása, s most a folytatását teszi közzé. Több mint 200 csángó ballada az összes eddig gyűjtött, valamint saját gyűjtéséből. Benedek Eleket a hivatalos néprajztudomány meseírónak tekintette. Faragó professzor viszont bebizonyította mesegyűjtő voltát is: összegyűjtötte valamennyi általa gyűjtött mesét, és a közeljövőben ez is napvilágot lát. Egy másik jelentős munkája: egy csángó tréfamester tréfás meséi. Kb. 150 mesét gyűjtött tőle, de a gyűjtőmunkát nem fejezhette be, mivel akkoriban egyszerűn megvonták tőle annak lehetőségét, hogy Moldvába mehessen. Nagyon ritka a csángó mesegyűjtemény, többnyire nyelvészeti célú-jellegű munkák jelentek meg. Népmesék mint irodalmi alkotások, nem. - Dr. Faragó József kilenc tankönyvet szerkesztett és 75 azon köteteinek száma, amelyek nem folklórgyűjtemények, bár zöme az. 700-750 címet tartalmaz munkásságának bibliográfiája. /Járay Fekete Katalin: Kötelességemnek tartom megírni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

2002. február 7.

Marosvásárhelyen a helybeli óvónő- és tanítóképző XII. D osztálya előzőleg irodalmi összeállítást mutatott be, febr. 2-án pedig farsangi lakodalmast. Sipos Anna magyar szakos tanárnő hangsúlyozta: a nemzettudat, a magyarságtudat ápolása a cél, és mivel nagyon erős a hagyományok, népszokások megtartó ereje, ezért felelevenítették a farsangi lakodalmast. /Járay Fekete Katalin: Képzettebb pedagógusok a jövőnek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2002. március 11.

Márc. 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a csernátoni pedagógus, Radu Ibolya és kilenc szerzőtársa által szerkesztett Ké(s)z csodák /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet. A különböző kézműves foglalkozásokhoz szükséges ismeret- és ötlettárként született könyv ősi kézműves mesterségeket akar bevinni a köztudatba. A Bartha Júlia vezette Habakuk bábcsoport is szerepelt. /Járay Fekete Katalin: Maradandó "kézműves jelek". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998