udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete Zsolt

1991. október 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT szakbizottságai: 1. Oktatás, ifjúság, tudomány, elnök: Ungvári Z. Imre. 2. Gazdaság, költségvetés. Elnök: Birtalan Ákos. 3. Politikai kapcsolatok. Elnök: Fekete Zsolt. 4. Közösségfejlesztés, falupolitika, szociálpolitika. Elnök: Sántha Pál Vilmos. 5. Közigazgatás, önkormányzat. Elnök: Dézsi Zoltán. 6. Művelődés, műemlékvédelem, egyház. Elnök: Muzsnay Árpád. 7. Emberjog, jogsérelem. Elnök: Hosszú Zoltán. 8. Program. Elnök: Tokay György. /Az SZKT szakbizottságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1994. szeptember 13.

Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./

1996. február 5.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

1996. március 2.

Szokásos sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a szövetség életében végbement legutóbbi eseményekről, szólt a Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Fekete Zsolt Hunyad megyei képviselővel együtt a Zsil völgyében tett látogatásáról, az ottani magyarság képviselőivel létrejött találkozókról, az RMDSZ választási előkészületeiről, parlamenti munkájáról. Madaras Lázár Brassó megyei képviselő 69-es számú helyhatósági törvénymódosításával kapcsolatosan megelégedéssel nyugtázta, hogy ezentúl a polgármestereket és a helyi tanácsosokat csakis végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik fel tisztségükből. Seres Dénes szenátor, a Dél-Tirolban járt RMDSZ-küldöttség tagja leszögezte: nem igaz az - a képviselőházi vita alatt elhangzott - állítás, miszerint a világon mindenütt csak az állam hivatalos nyelvét használják a helyi tanácsok ülésein. Olaszország északi részén fekvő tartományában hivatalosan elfogadott és gyakorolt a kétnyelvűség. Dél-Tirol állami hivatalaiban (törvényszékein, helyi tanácsaiban, oktatási intézményeiben stb.) kötelező az arányossági alapon gyakorolt kétnyelvűség. /Kormányválság, bankprivatizáció, helyi tanács az RMDSZ sajtóértekezletén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1996. június 3.

Jún. 3-án Németh János, Fekete Zsolt és Neményi József Nándor interpellált a képviselőházban a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elismerése és az eddig el nem ismert magániskolákban tanuló gyermekeket megillető, de nem folyósított családi pótlék ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1996. szeptember 2.

Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1997. május 15.

Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2001. május 29.

Lupényban az 1-es számú I-VIII. osztályos iskolában magyar tagozatra 83-an járnak, közülük 43-an a felső tagozatba, ismertette helyzetüket Csavlovics Teodóra matematikatanár, az iskola aligazgatója. A Zsil völgyében náluk, Lupényban van a legnépesebb magyar nyelvű tagozat. Amióta Fekete Zsolt matematikatanár elköltözött Petrozsényból, megszűnt a helybeli líceum magyar tagozata. Azóta az egész Zsil völgyében válságba került, leépült a magyar nyelvű oktatás, ami a petrozsényi magyar felső tagozat összesen 7 diákjával érzékeltethető. A Zsil-völgyi magyar gyerekek Böjte Csaba atya jóvoltából Déván tanulhatnak tovább. Problémát jelent, hogy ide nem jönnek a tanárok. 12 év óta egyetlen tanár sem érkezett a Zsil völgyébe. Itt ugyanis nincs szolgálati lakás, a melegvíz-szolgáltatás évek óta nem működik, az ivóvízhálózat tönkrement, nincs művelődési élet. A rendszerváltás óta egyetlen magyar színtársulat sem lépett itt fel. A tömbházakban nem lehet házirendet tartani. Az ország minden részéből jöttek emberek, akiknek nagy része itt rekedt, többségük munkanélküli. Lupénynak nagy hátránya, hogy a főutcája 4 kilométer hosszú, ezért a magyar szülők egy része inkább beíratja gyermekét a közeli román nyelvűbe. /Pillantás a Zsil-völgyi magyar nyelvű oktatásba. Mindennapos küzdelem a túlélésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. május 8.

A nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány támogatásával nyílik kiállítás máj. 15-én a Nyárádszeredában. Fekete Zsolt, marosvásárhelyi művész képei között lesz az a Bocskai István-arckép is, amelyet a művész az alapítványnak adományoz. A kép a nyárádszeredai iskolaközpont falára kerül, ugyanis az iskolaközpont felveszi Bocskai István nevét, az általános iskola pedig a Deák Farkasét. /kk: Kiállítás Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2003. április 12.

Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. augusztus 10.

Tizedszer rendezték meg a Minimum Party Alkotótábort idén Kászonfeltízen, a Tiszástőn. Molnár István táborszervező kifejtette, az alkotótábor nyitva áll bárki előtt. A vizuális művészetek műhelyét Bob József marosvásárhelyi képzőművész vezeti. Bata Rita budapesti koreográfus vezeti a mozgásszínház-műhelyt, Zéno Apostolache marosvásárhelyi zeneszerző a zeneit, Fekete Zsolt médiaművész a fotóműhelyt. Az Élboy, kísérleti színházműhely – Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza – esténként szórakoztatja a táborlakókat. A Gáspárik Attila színész és média-szakember irányította filmes műhely számos kisfilmet készít és forgat. /Kristó Tibor: Minimum Party tizedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2005. augusztus 15.

Immár tizedik alkalommal hagyományosan Gernyeszegen tartották a Castellum- találkozót. Lehetőséget biztosítanak a találkozásra, a közös célok felvállalására – számolt be Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén első alkalommal a fiataloknak külön kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Csép Sándor kiemelte: a találkozó szervezésén kívül a Castellum Alapítvány anyagilag és erkölcsileg is támogatja az Áldás-népesség mozgalmat, amelynek a lehetetlen határát súroló célja: megállítani a népfogyatkozást. Megnyitották ifj. Fekete Zsolt Az idő nyomában című fotókiállítását. /(simon): Fények és árnyak között is felvállalni a származást. Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2005. augusztus 22.

Közel félezren tértek haza a hétvégén Petrozsényba leróni kegyeletüket egykori iskolájuk, tanáraik előtt. Augusztus 20-án elsőként Barra Árpádné Makkai Cinke, a nemzedéktalálkozó megálmodója és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A hajdani magyar iskola értékadó kicsi magyar sziget volt – fogalmazott Csősz Gábor nyugalmazott tanár. A tanár emlékezett 43 évi petrozsényi munkájára, az állandó zaklatásokra, a magyar könyvek, köztük a Révai Lexikon elégetésére és a fenyegetésekre. Winkler Gyula miniszter rámutatott az anyanyelvű oktatás fontosságára. Fekete Zsolt ny. tanárnak végig kellett néznie a nyolcvanas években a petrozsényi magyar oktatás elsorvasztását, mely 1996-ban a középiskolai anyanyelvű oktatás megszűnésével záródott. A szülők gyermekeket román iskolába íratták, a magyar választott politikusok nem dolgozták ki idejében a szórványoktatást megerősítő stratégiát. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes örömmel jelentette be, hogy szeptembertől több száz gyermek számára indítják újra a Szent Ferenc Alapítvány által rendbetett egykori zárdaépületben a petrozsényi magyar iskolát. Emléktáblát avattak a szeptembertől újra magyar iskolaként működő zárdánál. /Gáspár-Barra Réka: Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2006. augusztus 2.

A Marosvásárhely V. Felsővárosi Református Egyházközség július 30-án ünnepelte megalakulásának 60. és önállósulásának 30. évfordulóját. A gyülekezet tagjainak száma fokozatosan nőtt, mára már 4000-nél több lelket számlál. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd az ünneplők énekes műsorral köszönték meg a közösség kitartását és számoltak be az elmúlt hatvan év történéseiről. A tanácsteremben megnyílt két képzőművész, Fekete Zsolt és ifj. Szabó László kiállítása, majd a jelenlévők a közösség életét felelevenítő fényképkiállítást tekinthettek meg. /Ferencz Melánia: Örömünnep a felsővárosi gyülekezetben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2006. november 4.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2006. december 11.

A Koinónia Kiadó hétvégi, kolozsvári rendezvényén az Éneklő Borz „hangos szépirodalmi folyóirat” szerzői olvastak fel műveikből a magyar színház előcsarnokában. A kiadó Kié Erdély? című kötetében prózában és versben érkezett válasz a feltett kérdésre, ebből válogatott Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa és Salat Levente. Kovács András Ferenc az Überallesbadeni dalnokversenyek című kötetéből olvasott fel. Balázs Imre József frissen megjelent verseskötetéből /Vidrakönyv/, Demény Péter pedig Visszaforgatás című regényéből olvasott fel egy részletet. Megnyílt Fekete Zsolt Tanger című kiállítása is, azokból a fotókból, amelyek a Visky Andrással közösen megjelentetett könyvben láthatók. Visky András és Fekete Zsolt kötete amolyan „könyv a könyvben” alkotás, ezt a kettős cím érzékelteti: Tirami-sú – Tanger. /Rostás-Péter Emese: Válaszok (nem) eldöntendő kérdésre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2007. március 22.

Magyar művészet – Magyar művészek Erdélyben címmel kiállítás nyílt, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a fővárosi Vármegye Galériában. A kiállításon 25 művész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatón szerepelnek többek között Árkossy István (Kolozsvár), Balla József (Nagybánya), Botár László (Csíkszereda), Fekete Zsolt (Marosvásárhely), Kazinczy Gábor (Temesvár) és Miklóssy Gábor (Kolozsvár) alkotásai. /Magyar művészek Erdélyben – kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2007. június 30.

Megnyílt Fekete Zsolt tájképei, templomai, temetői, erdői, olajfestményei és pasztelljei, akvarelljei gyűjteményéből álló kiállítása Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tárlat közel fél évszázadot ölel fel. /Nagy Botond: Derű az erdélyi képeken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2007. július 4.

Fekete Zsolt festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A tárlaton a 60-as évektől a napjainkban készült alkotásokig, nonfiguratív munkák, az erdélyi falut és erdélyi tájat, műemlékeket, úti élményeket megörökítő, biblikus témát feldolgozó pasztellképek, olajfestmények, grafikák, kompozíciós portrék láthatók. /Antal Erika: Az időutazó festőművész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2008. június 14.

Horváth Loránd nyugalmazott lelkész-költő Marosvásárhelytől Torontóig és vissza küzdelmes, de sikerekben gazdag utat járt be. Erről vall lírai naplónak is beillő számos kötete, melyekből Erdélyt és a tengerentúli távoli világot is magába foglaló életfonala és hitvallása is kirajzolódik. Ő szerkesztette az Amerikai és magyar költők hitvallása című vers-antológiát. Marosvásárhelyen a Bernády téri református esperesi hivatal tanácstermében került sor a Világot járt szívem vallomásai című találkozóra, amelyen elsősorban a Vásárhelytől Windsorig és az Új Jelenések című könyvei köré csoportosultak. A költő saját előadásában tolmácsolta kedvenc verseit. Az esten rögtönzött kiállítás is volt. Horváth Loránd egykori és mai festő, grafikus, szobrász barátainak, alkotásai illusztrátorainak – Zsigmond Attila, Nagy Pál, Nyilka Róbert, Vass Albert, Balázs Imre, Kedei Zoltán, Hunyadi László, Porzsolt Borbála, Zolcsák Sándor, Fekete Zsolt, Ősz Zoltán, V. Szász István – műveiből állított ki néhányat. /(nk): Ige és poézis. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2008. október 15.

Október 15-én egyszerre nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof Palme Házban a magyar festészet napja tiszteletére rendezett ikerkiállítás. Ugyanazok a székelyföldi és budapesti művészek vesznek részt mindkét tárlaton. Székelyföldiek: Albert Levente, Bob József, Botár László, Deák Barna, Fekete Zsolt, Haller József, Keresztes Györgyi, Kiss Ármánd Zoltán, Kiss Béla, Kosztándi Jenő, Miklóssy Mária, Oláh Tibor, Péter Alpár, Schneller Mária, Siklódy Tibor, Szabó András, Szabó Árpád, Szabó H. Tünde, Szabó Zoltán, T. Várhelyi Imola, Tompos Opra Ágota, Turcza László, Ütő Gusztáv, Vinczeffy László, Vorzsák Gyula. Az ikerkiállításnak 15-én Budapesten lesz a megnyitója, Csíkszeredában pedig 28-án a záróünnepélye. /A magyar festészet napja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2008. december 23.

Bibliai témákat feldolgozó festmény, szobor, tűzzománc képezi a december 21-én a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Központ kiállítótermében nyílt tárlat anyagát. A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyan a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitotta meg. /Máthé Éva: Műtárgyak bibliai témára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

2009. március 4.

Újraexponálva az Orbán Balázs által egykoron megörökített helyeket, az időnek az erdélyi tájon hagyott nyomait, a változás konfigurációit kutatja immár egy évtizede Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész. Fekete Zsolt újra lefényképezi Orbán Balázs főművében ábrázolt helyszíneket. A marosvásárhelyi művész triptichon formában mutatja be a képeket. Ezekben az alapmű, az Orbán Balázs-féle felvétel reprodukciója mellé kerül egy-egy Fekete Zsolt által készített síkfilmes fekete-fehér, illetve színes digitális kép. A Fekete–Orbán-féle triptichonokat először 2005-ben Budapesten mutatták be. /Pengő Zoltán: Orbán Balázs nyomdokain. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2009. május 19.

Tíz év elteltével jelentkezett ismét alkotásaival Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában a marosvásárhelyi Fekete Zsolt festőművész. A művész a kiállítást az 500 évvel ezelőtt született Kálvin János emlékének szentelte. /(németh): Tavaszi zsongás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

2009. november 2.

A Kálvin-napok tiszteletére szervezett rendezvények október 25-én kezdődtek. Marosvásárhelyen megnyílt Fekete Zsolt festőművész Tisztelgés Kálvin előtt című képzőművészeti kiállítása. 29-én Keresztes Gyula és Szász Béla műépítészek a száz éves marosvásárhelyi református kollégium épületéről tartottak előadást. 30-án az erdélyi református kollégiumok énekkarainak ünnepi hangversenyét rendezték meg a Kultúrpalotában, majd 31-én a Gecse utcai Kistemplomban áhítat, előadás és kiállítás is volt. November 1-jén a Vártemplomban dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd egyháztörténeti előadást tartott dr. Buzogány Dezső teológiai professzor és Ősz Sándor Előd levéltáros-kutató. A gyülekezet arra is, emlékezett, hogy 450 évvel ezelőtt tartották Marosvásárhelyen azt a zsinatot, amely az önálló erdélyi református egyház megalapítását is jelentette. Kálvin János 1536-ban írta meg az Institutio religionis christianae – A keresztény vallás alapvonalai című munkáját, ebben összegezte a későbbiekben reformátusnak nevezett vallást és alig 23 évvel később a „helvét irányzat követői” összeültek Marosvásárhelyen és az 1559-ben tartott zsinaton kimondták, hogy a kálvini tanítást követik s ezzel létrehozták az önálló magyar nyelvű református egyházat Erdélyben. A kálvinizmus terjesztésében a legnagyobb szerepe Szenczi Molnár Albertnek volt, aki könyveit eljuttatta Erdélybe. /Vajda György: Ragaszkodni a hitvalláshoz. Erdélyi Kálvin-napok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998