udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferenc Csaba

1993. február 18.

Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./

1999. november 27.

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

2000. december 12.

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2006. március 15.

Hatalmas az érdeklődés Székelyudvarhelyen az ünnepség iránt, a hazai és nemzetközi hírügynökségek képviselői már napok óta lefoglalták szálláshelyüket. Az érkező járműveket már a város határa előtt ellenőrzi az országos közúti hatóság és a forgalmi rendőrség közös járőre. Ellenőriznek minden olyan autóbuszt és kisbuszt, amely a megye területén utasokat szállít – nyilatkozta Cezar Asandei, a Hargita Megyei Közlekedés-rendészet vezetője. Székelyudvarhelyre érkezett Anghel Andreescu, a közrendért és közbiztonságért felelős belügyi államtitkár, Gheorghe Popa, az országos rendőrparancsnok helyettese és Iosif Panduru, az országos csendőrparancsnokság közbiztonsági igazgatóságának vezetője. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferenc Csaba elmondta: Udvarhelyen, március 15-e megünneplése alkalmával a Kovászna, Hargita és Maros megyei Székely autonóm tartomány létesítéséről szóló kiáltvány hangzik el. Ferenc Csaba egyetlen politikai párt képviselőjét sem hívta meg a tüntetésre. /Közel tízezer résztvevőt várnak az udvarhelyi nagygyűlésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2006. július 12.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég együttműködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum németországi emigrációban élő tagjaival. A Kínához tartozó ujgur közösség részleges autonómiát élvez, az Ujgur Fórum emigrációban élő tagjai a terület függetlenségéért szállnak síkra. Román sajtóértesülések szerint az Ujgur Fórum terrorista szervezetekkel tart fenn kapcsolatot, és számos erőszakos akció kötődik a nevéhez. Az SZNT képviselői cáfolják a román híreszteléseket, hangsúlyozván, hogy a tanács csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért. Ferenc Csaba, az SZNT szóvivője elmondta: az ujgur néppel való történelmi kötődés ismeretében kötött megállapodás a közös múlt feltárására, a rendszeres kapcsolattartásra és a közös érdekek képviseletére irányul. A dokumentumban leszögezik: a székely és az ujgur nép feltételezett több évezredes közös múltja arra készteti őket, hogy a történelmi kapcsolódásokat feltárják és ápolják, a két nép közötti azonosságokat értelmezzék, és testvéri kapcsolatnak tekintsék. Végül pedig a felek szándékukat fejezik ki a rendszeres és gyümölcsöző kapcsolattartásra. „Mindenképpen azt akarják kisütni, hogy az SZNT terroristákkal kötött megállapodást”, jelentette ki a Szabadságnak Ferenc Csaba. /P. A. M.: Ujgurokkal kötöttek megállapodást a székelyek. A román sajtó szerint terroristagyanús elemekkel szövetkezik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. szeptember 28.

Tárgyalóasztalhoz ült szeptember 27-én az RMDSZ alsóháromszéki szervezetének vezetősége, Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke, Ferenc Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kommunikációs alelnöke és Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője. A premierjellegűnek tekinthető találkozón Toth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszéki szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a ruha egy idő után nem tölti be a szerepét, tehát azt úgy kell alakítani, hogy megint szépen álljon az erdélyi magyarság testén. Gazda Zoltán szerint az MPSZ és az SZNT elsősorban a nemzetépítési stratégia kialakításában tekinti magát partnernek. A találkozón az RMDSZ-t Albert Álmos, az alsóháromszéki szervezet elnöke, Márton Árpád és Antal Árpád parlamenti képviselő, valamint Puskás Bálint szenátor képviselte. /Domokos Péter: Egy asztalnál: RMDSZ, MPSZ, SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2007. március 14.

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

2008. január 4.

Brüsszelbe is eljuttatja a székelyföldi autonómia-referendum végeredményét a Székely Nemzeti Tanács, jelentette be a vezetőség nevében Ferenc Csaba alelnök. Az eredményt eljuttatják mind az Európai Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek. „Az idei év a Székelyföld autonómia-kérésének nemzetközi szintéren való bemutatásának éve kell legyen, a nemzetközi szervek segítségével kell nyomást gyakorolni Bukarestre, hogy elkezdődjön az ügyben a párbeszéd” – nyilatkozta Ferenc Csaba. /Brüsszelbe megy az autonómiakérelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998