udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferencz Angéla

2001. október 22.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség okt. 20-21-én tartotta Csíkszeredában tisztújító gyűlését. Néprajzosok és népi alkotók tanácskoztak arról, hogy mik a népi tárgykészítés lehetőségei a változó társadalmi körülmények közepette. Tankó Albert, a szövetség leköszönő elnöke számolt be az elmúlt esztendő tevékenységéről. A résztvevők a működéshez szükséges anyagiak megteremtésére, egy hírlevél kiadására, a belföldi alkotókkal való együttműködésre tettek javaslatot. A szövetség első ízben adományozott tagjainak címet és oklevelet. A fafaragás kiváló mestere címet kapta Kis Zoltán, Tankó Albert, Kudor István, Török Csaba. Kiváló mester címet kapott Gálné Kovács Irma (népi varrottasok) és Pap László (csontfaragó). A népművészet mestere címet Bartók Piroska csomózó, Szabó Erzsébet csuhészobrász, Kudor Mária és Szakál Gizella népi varrottasok készítői és Kisgyörgy Imre fafaragó érdemelte ki. Az Ifjú fafaragó kitüntetést Sass Attilának adományozták. A tisztújítás során a résztvevők egyöntetűen Szakál Gizellát választották új elnökül, és egy szakmai tanácsadói testületet is megszavaztak. /Ferencz Angéla: Sikeres tanácskozás az RMNSZ évi közgyűlésén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2002. június 18.

Megjelent a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában, Ferencz Angéla néprajzos szerkesztésében, a Sokszor úgy szeretnék enni, magam sem tudom, hogy mit című kiadvány. A könyv két, a hagyományos székelyföldi táplálkozással foglalkozó díjnyertes dolgozatot tartalmaz: Jakab Rozália: Hagyományos táplálkozás Farkaslakán és Tankó Gyula: Étkezési rend, étkezési szokások a gyimesieknél. A kiadvány az Illyés Közalapítvány támogatásával jelent meg. /Kristó Tibor: Könyv a székelyföldi táplálkozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

2002. szeptember 9.

Szept. 7-én Lövéte, a Kis-Homoród menti nagyközség tájházát avatták fel a falunapok keretében. Megjelent többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Egyed József kistérségi elnök, Mihály János, a Hargita Megyei Kulturális Központ részéről Ferencz Angéla. Az egyik testvértelepülés, Budakalász alpolgármestere, Parlagi László átadta a Lövétei magyar-diák díjat Ladó Lorándnak. /Tájházat avattak Lövétén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2004. március 30.

A Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként jelent meg Mihály János szerkesztésében a Sesostris szekerén című könyvecske, mely Székely Mózes, a volt fejedelem életútját ismerteti. Egy másik, a Helytörténetírás, Helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében című sorozat-füzetben Ferencz Angéla és Mihály János a múlt év végén megrendezett V. Társadalomtudományi tanácskozáson elhangzottak rövidített változatát ismertette. /A Kulturális Központ kiadványai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ A 2003. nov. 27-én rendezett konferenciáról: Kristó Tibor: Helytörténeti konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2003. nov. 28.

2004. június 9.

Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2006. július 24.

Kőrispatak sikerét, az elsorvadástól való megmentését a szó szoros értelmében a szalmának köszönheti, a kalapkészítésnek, melyet a Szőcs család emelt népi iparművészetté. Az már a székely észt dicséri, hogy az „alapfoglalkozáshoz” hozzárakták a biogazdálkodást, a turistaellátást, a szalmajáték és -díszítő tanfolyamokat gyermekek és ifjak részére, egy újabb vállalkozó kedvű férfiú, Adorjáni Károly pedig lótenyésztést, lovastanfolyamok szervezését vállalja. Turistaszálló, százéves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeum, udvarán a patak köveiből összeálló gyűjtemény, sajátos lapidárium, a világ minden tájáról idelátogató lakhelyét és a távolságot feltüntető, irányjelző (mintegy ötszáz) kis tábla várja a turnusokban érkezőket. Már ötödik éve van kalapmúzeum, egyedüli az országban, a fellelhető összes kalaptípussal. A testvértelepülések egyikének segítségével megnyílt az orvosi rendelő. Istentől megáldott hely ez, méltatta dr. Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor, néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A térségben egyedülálló kezdeményezést méltatta a mindvégig segítséget nyújtó megyei művelődési központ munkatársa, Ferencz Angéla. Zalaapáti testvértelepülés képviselői ajándékozták az orvosi rendelő berendezését. Hoztak volna más gépeket is, de azokat nem engedték át a határon. /Bölöni Domokos: Mind egy kalap alatt vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2006. december 4.

A térség egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvényét, a XXX. Tatros Forrásánál Csángófesztivált tartották december 3-án Gyimesközéplokon. Az egykori szervezők úgy emlékeznek, Beke György sugallta 1969-ben egy író-olvasó találkozón, hogy a Gyimesek völgyében találkozzanak a Moldvában, Brassó és Déva környékén élő csángók. A rendezvény 1977 óta a Tatros Forrásánál fesztiválként vált ismertté a csángó népzenét és táncokat kedvelők számára. Az ünnepi szentmisén szenténekeket hallhattak a résztvevők a lujzikalagori meghívottak előadásában, majd a hagyományőrző csoportok felvonultak a főúton. A szabadtéri előadáson felléptek moldvai csángó hagyományőrző együttesek, a gyimesbükki, felsőloki táncosok és a házigazda gyimesközéplokiak csoportjai. /Ferencz Angéla: Csángófesztivál a Tatros forrásánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2009. május 29.

Talán a kézműves- és könyvvásár volt a most záruló IX. Hargitai Megyenapok legsikeresebb rendezvénye. A csíkszeredai Szabadság téren a hagyományos mesterségek őrzői, valamint a könyvkiadók három napon át kínálták portékáikat. Az esemény csúcspontja Kányádi Sándor dedikálása volt a Székelyföld kulturális folyóirat sátránál. Az egész héten át tartó rendezvénysorozat egyszerre több Hargita megyei helységben zajlott, és a népművészettől kezdve a dokumentumfilmig az összes művészeti ág képviseltette magát. Gyergyócsomafalván Petrás Mária keramikus kiállítása igazi premier volt: a nemzetközi hírnévnek örvendő keramikus Máriát ábrázoló munkáit először láthatta az erdélyi közönség. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett rendezvények közül Ferencz Angéla, az intézmény igazgatója a dokumentumfilm-estet emelte ki. /Horváth István: Sikere volt a megyenapoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998