udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferencz István

2002. március 1.

Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. április 3.

A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület aláírásgyűjtést kezdeményez a Szász Jenő polgármester leváltását célzó referendum kiírása érdekében, jelezte Ferencz István elnök. /Szász Jenő leváltását akarják. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. május 15.

Helyi referendum kiírását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, hogy népszavazáson döntsenek Szász Jenő polgármester leváltásáról. Szász Jenő hívei szerint az RMDSZ irányította politikai lejáratásról van szó. Ferencz István, az egyesület elnöke jelezet, amennyiben a többség Szász Jenő távozása mellett dönt, akkor újabb polgármester-választást kell tartani. Ferencz aljas rágalomnak minősítette azt a vádat, miszerint az RMDSZ felső vezetése által elrendelt akciót vezényelne. - Referendumot szervezni valaki ellen, negatív dolog. Ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a negativista referendum, ugyanannyiba, mint a helyhatósági választás, és mindezt a helyi költségvetésből kell fedezni – jegyezte meg Szász Jenő az aláírásgyűjtésről. Szerinte egyértelmű, hogy politikai lejárató akció indult ellene. Az RMDSZ szűk politikai elitje nemhogy visszafogná, hanem bátorítja ezt az akciót. /Szüszer-Nagy Róbert: Polgári kezdeményezés vagy politikai lejáratás Udvarhelyen? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2002. augusztus 9.

Az Udvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület kezdeményezte Szász Jenő polgármester leváltását, eddig közel nyolcezer aláírást gyűlt össze, jelezte Ferencz István, az egyesület vezetője. /Bágyi Bencze Jakab: Közel nyolcezer udvarhelyi polgár írta alá. Leváltják-e Szász Jenőt? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. szeptember 29.

Gyulafehérváron kisszemináriumban, a Majláth Gusztáv Károly püspökről elnevezett líceumban idén 105 fiú kezdte az idei tanévet: 29-en a IX., 26-on a X., 26-on a XI., 24-en a XII. osztályban. A székesegyházban érseki szentmisével kezdődött szeptember 15-én a tanév. Nagyrészt a tavalyi tanári gárda folytatja a munkát, egy új nevelő érkezett az intézetbe, a spirituális, azaz lelki irányító, Ferencz István, aki korábban Marosvásárhelyen volt plébános. /Bodó Márta: Tanévnyitó a kisszemináriumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 29./

2002. december 30.

Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2003. március 7.

Mircea Dusa Hargita megyei prefektus Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester leváltását vagy megerősítését célzó referendumkiírási javaslatot terjesztett a Közigazgatási Minisztérium elé. Döntését a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület által gyűjtött, a polgármester leváltását szorgalmazó 8253 aláírással támasztotta alá. Az egyesület 2002 tavaszától kezdve egy éven át gyűjtötte a Szász Jenő leváltását kérő aláírásokat. A kampány során az egyesület ügynökei majdnem minden udvarhelyi lakásba bekopogtattak, és kérték a referendum kiírását szorgalmazó ívek aláírását. A Krónika úgy értesült, hogy az aláírást megtagadó személyeket több ízben felkeresték az ügynökök. A dokumentumban többek között azzal vádolják az udvarhelyi polgármestert, hogy lassú a tulajdonjogi bizonylatok kiállításának folyamata a városban, rossz az utak és járdák állapota, a lakosságot nem tájékoztatják a 10-es földtörvény alkalmazásáról, valamint az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A prefektúra február elején ellenőrizte az aláírások hitelességét. A két ellenőrt több esetben elkísérte Ferencz István, a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület tagja is. Hárman tiltakozó beadvánnyal fordultak a prefektúrához azzal, hogy az aláírásgyűjtők háromszor is zaklatták otthonukban, ennek ellenére egyikük sem támogatta aláírásával a referendumot kérő listát. Nevük mégis ot t szerepel. Egyikük kifejtette azt is, hogy megtévesztő az egyesület névválasztása, hiszen a "Székelyudvarhelyért biztosan érdemes" Szász Jenő választási jelmondata volt. A prefektus - bár hamis aláírásokról tudott - mégis továbbította a referendumkérést a minisztériumnak. A Krónika megkereste Ferencz Istvánt, ő azonban elzárkózott a beszélgetés elől. A prefektus munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az aláírások hitelességét. Összesen 62 aláírás hitelességével kapcsolatosan merültek fel kétségek, ezek közül hat esetben bizonyultak egyértelműen hamisnak az aláírások. Mindennek ellenére Mircea Dusa szerint az összegyűlt aláírások száma így is magasabb a referendum kiírásához a törvény által előírt aránynál, azaz a felnőtt lakosság 25 százalékánál. Szász Jenő több ponton is kifogásolta a prefektus álláspontját. "Bírósági végzéssel tudom bizonyítani, hogy Székelyudvarhelyen 33 192 szavazópolgár van, tehát a referendum-kezdeményezéshez nem elegendő az összegyűjtött aláírások száma - mondta a Krónikának a polgármester. - Azt is érthetetlennek tartom, hogy miért csak 62 gyanús aláírás esetében vizsgálódott a prefektúra, holott egyetlen kétség felmerülésekor is ellenőriznie kellett volna valamennyi aláírás hitelességét. Erre törvény kötelezi." /Zilahi Imre: Hamis aláírások, prefektusi kifogások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ / Mircea Dusa prefektus szerint a polgármester bizonyos rendeleteivel túllépte hatáskörét, nem készítette el a város vagyonleltárát. A rendőrség és az ügyészség vizsgálatot indított a hamisított aláírások ügyében - tette hozzá. - Engem erről nem értesített senki - jelezte Szász Jenő -, habár tegnap találkoztam a prefektussal, de ő erről egy szót sem mondott. A polgármester a maroshévízi példát hozta fel. Ott, amikor a függetlenként polgármesteri tisztséget nyert Baciu esetében hamis aláírásokat találtak, megsemmisítették a szavazás eredményét. Szász szerint Udvarhelyen is úgy kellene eljárni, mint Maroshévízen. Igaztalannak tart minden olyan állítást miszerint az ő polgármestersége idején nehezült volna az élet Udvarhelyen. Szász szerint működik az SZDP-RMDSZ paktum. Biztosan zavart néhány embert, hogy a Székelyföldön mostanában tartott lakossági fórumokon bírálják az RMDSZ csúcsvezetését. /Haáz Sándor, Szüszer-Nagy Róbert: Leválthatják Szász Jenőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./ Ferencz István a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület nevében válaszolt erre a cikkre, melyet alaptalan vádaskodásnak nevezett. Szerinte aláírás-hamisításról csak abban az esetben lehet beszélni, ha létezik egy elmarasztaló végleges törvényszéki határozat. /Ferencz István, Székelyudvarhely: Alaptalan vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2004. január 9.

A magyarság részaránya sokkal nagyobb a legelesettebb társadalmi réteg, a hajléktalanok között, mint Nagyvárad összlakosságában. Az önkormányzat Gutenberg utcai éjjeli menhelyén hasonló a helyzet, a magyarok itt is nagy többségben vannak. 80 százalék körüli a magyarok aránya, nyilatkozta Ferencz István, az Ecclesia Mater vezetője, miközben Nagyvárad lakosságának 28 százaléka magyar. Volt már eset, hogy emiatt a minisztériumban kellett magyarázkodnia Ferencz Istvánnak. Feltehető, hogy a románok közötti erősebb összetartás, illetve a románok töltenek be olyan vezető pozíciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy segítsenek szegényebb társaikon. A szociális támogatásra jogosultak közül is a legtöbb a magyar anyanyelvű roma, őket követik a magyar nemzetiségűek, a legkevesebben pedig a románok vannak. /Pengő Zoltán: Nagyobb a magyar hajléktalanok aránya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2004. szeptember 22.

Király László erdélyi költőnek is odaítélték a Magyar Művészetért (MM) elismerést, amelyet majd dec. 2-án gálaünnepségen adnak át Budapesten, a Károlyi-palotában. Király mellett idén Bessenyei Ferenc színművészt, Jankovics Marcell filmrendezőt, Csoóri Sándor költőt, Ferencz István építészt, Marton László színházi rendezőt, Püski Sándor könyvkiadót, Sánta Ferenc írót, Szabó Szilárd és Németh Ildikó néptáncos-koreográfust, valamint Tőzsér Árpád felvidéki író-költőt részesítik az elismerésben. A Magyar Művészetért posztumusz díjat Dohnányi Ernő zeneszerzőnek és Weöres Sándor költőnek ítélték. Az elismerés célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl, az egész világban. /Odaítélték a Magyar Művészetért díjakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2007. augusztus 3.

Minden év augusztusának első szombatján 11 órakor a Bözödújfaluból kitelepítettek megemlékező találkozót tartanak. A Siratófalnak nevezett emlékműnél augusztus 4-én katolikus szentmisét celebrál Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános, amit unitárius istentisztelet követ Szombatfalvi József, bözödújfalusi születésű, székelykeresztúri esperes szolgálatával. Beszédet mond a település egykori unitárius lelkésze, Máthé Sándor (Brassó). A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékmű felirata: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma. ” /(molnár): Benépesül az elárasztott falu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

2008. augusztus 4.

A Bözödújfalu megsemmisítésére emlékező XVII. találkozón a falu egykori lakói, az elszármazottak, az együttérzők augusztus 2-án újra meghatottan néztek egymásra. Az emlékfalnál elmondták egymásnak, hol és hogyan élnek. Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános és Demeter Erika erdőszentgyörgyi unitárius lelkész beszéde a siratófalnál hangzott el, amelyet a Bécsben élő Sükösd Árpád állíttatott 1995-ben, hirdetve, hogy a tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házával, a lakosai pedig a világban szétszórva siratják. /Kilyén Attila: Sosem némulnak el az elárasztott templom harangjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2008. november 22.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2009. augusztus 3.

Bözödújfalu egykori lakói, leszármazottaik a hétvégén ismét összegyűltek az emlékfalnál és ökumenikus istentiszteleten emlékeztek egykori lakhelyük megsemmisítésének megrázó pillanataira. – Ezek az emberek vállukra külön keresztet kaptak, többet, mint mások, de emberi méltósággal tudták és tudják hordozni azt. Példaértékű, hogy egy ekkora igazságtalanság után keresztény emberként tudnak élni, szomszédokkal jóban lenni, önmagukkal, Istennel kibékülni – csak így érdemes élni – fogalmazott Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános. – Én itt születtem, itt végeztem a nyolcosztályt. Édesapám orosz fogságban volt és amikor hazajött, megfogadta, hogy többé nem hagyja el a falut, de mégis meg kellett tennie. Rettenetes volt, amikor el kellett mennünk– mesélte Máté Áron. /Az emlékeket nem lehet víz alá temetni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998