udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferencz L. Imre

1992. október 21.

Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1993. március 5.

Traian Chebeleu, a román elnök szóvivője márc. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az államelnöki hivatal nem nyilvánít véleményt Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. "Mi nem tévesztjük össze az RMDSZ-t Tőkés Lászlóval, s az RMDSZ a magyar kisebbség egészével." - "Az RMDSZ-ben vannak személyiségek, akikkel lehet párbeszédet folytatni, de vannak szélsőségesek is." - mondta. /Ferencz L. Imre: Az elnöki hivatal nem reagál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. május 11.

A legionárius mozgalom, a Vasgárda újjáélesztője az 1991 végén létrejött Romániáért Mozgalom. Vezetője Marian Munteanu, aki 1990-ben az Egyetem téri tiltakozó akciók vezetője volt. Munteanu egyetemistáknak tartott előadást Bukarestben. Kifejtette, hogy semmi közük sincs a legionárius csoportokhoz. Mozgalma jobboldali, nacionalista szervezet, hevesen bírálják a korrupt, erkölcstelen vezetést. Munteanu előadása után elénekelték a legionárius himnuszt. Sok megjelent viseletében is utánozta a legionáriusokat, maga Munteanu is bőrtüszőt viselt. /Ferencz L. Imre: "A Romániáért Mozgalom nem lehet a legionáriusnak folytatója". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1993. május 21.

A kormánypárt mindent ellenőrzése alatt akar tartani. Ez a tervezet diktatúra korának cenzúráját helyettesítené, ha életbe lépne, ismertették a LADO, a román emberjogi liga képviselői, elsősorban Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke A jogi személyek bizottsága című törvénytervezetet. A tervezet a kormánypárt ellenőrzését tenné lehetővé a többi párt és szervezet felett. A bizottság "ellenőrzi, hogy a jogi személyek ne sértsék meg a jogrendet, a nemzetbiztonságot és az erkölcsi elveket". Ilyen alapon bármely jogi személy /EMKE, RMGE, Bolyai Társaság stb./ bármikor felelősségre mondható, tevékenysége felfüggeszthető. A tervezet szerint bármely jogi vagy természetes személy köteles a kért információt megadni. Az alkotmányellenes tervezet ellen érvelt a Polgári Szövetség és a Parasztpárt képviselője is. /Ferencz L. Imre: Szervezetink létét fenyegetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1993. május 22.

Az RMDSZ máj. 20-i sajtóértekezletén Markó Béla elnök ismertette az RMDSZ EDU-ba való fölvételének fontosságát. A legtöbb kérdés a jogtalanul elítélt magyarok ügyét érintette. /Ferencz L. Imre: Médiások az "UDMR"-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./

1993. május 26.

A román sajtó jó ideje sokat foglalkozik az egyre nagyobb méreteket öltő korrupcióval. A kenyérellátással, a búzaimporttal kapcsolatos visszaélések botránysorozatát részletezték az újságok, de hivatalos reagálás nem volt. Trita Fanita már a diktatúra idején is az Agroexport vezérigazgatója volt, visszaéléseivel /behozott gabona újra exportálása stb./ milliókat keresett, az amerikai kukoricasegély is eltűnt kft-jei bankszámláin. A jó egy éve tartó sajtókampány után a kormányzat áprilisban menesztette Fanita-t, de ő erre nem volt hajlandó, inkább perre vitte leváltásának ügyét. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1993. június 5.

Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1993. június 12.

Jún. 12-én Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások megoldást nyerjenek, az RMDSZ csak ezután mondhat igent Románia ET-be való felvételére. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1993. június 17.

Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1993. június 18.

A kormányszóvivő adatokkal illusztrálta a vámosok körében történő korrupciót. Rendőri ellenőrzés állapította meg, hogy 19 vámos fogadott el nagyobb összegeket, sőt egyesek még a csempészésbe is bekapcsolódtak. /Ferencz L. Imre: Korrupció minden szinten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. július 2.

A bukaresti sajtó hetek óta újabb korrupciós botrányról ír: a csőd szélén álló Petromin kőolajszállító vállalat részvényeinek 51 százalékát megvette egy görög cég. A Petromin rendelkezik a román kereskedelmi flotta nagy részével. A megállapodást a román közlekedésügyi miniszter aláírta. A közgazdasági szaktekintélyek figyelmeztettek: a görög Forume Maritime cég tőkeszegény. A sajtó szerint az üzletkötés korrupciós ügylet. Az Adevarul az államelnököt és a kormányfőt fogta vallatóra, de nem ért el eredményt. Az ellenzék is interpellált, a közlekedési miniszter nem adott megnyugtató választ. A Financial Times szerint Iliescu elnök támogatta ezt az ügyletet. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Vacaroiu miniszterelnök sajtóértekezletén alaptalannak nevezte a vádakat, szerinte az üzletkötés célszerű volt. A kormányfő a júl. elsejétől bevezetendő értéknövekedési adó fontosságát említette. /Ferencz L. Imre: A kormányfő nem félti székét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. augusztus 24.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1993. szeptember 30.

A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1993. október 30.

Okt. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ, a városi tanácsosok, a parlamenti képviselők és az RMDSZ szövetségi elnöke mindent megtettek annak érdekében, hogy a hatóságok állítsák le Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozási munkáit. A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. /Ferencz L. Imre: Bár az RMDSZ tiltakozik. Alapozzák a marsall mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1993. november 17.

Az RMDSZ nov. 17-én sajtóértekezleten ismertette az SZKT-tanácskozáson elfogadott kisebbségi törvénytervezetét. A román újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát. Hiába érvelt Csapó József szenátor az európai dokumentumok vonatkozó előírásaival, ők abban a román nemzetállam létének veszélyeztetését látták. Nem fogadhatjuk el, jelentette ki Takács Csaba, hogy politikai kinyilatkoztatások miatt a kisebbség kevesebb jogot élvezzen, mint a többség. /Ferencz L. Imre: Mondani, magyarázni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1994. január 15.

A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. január 15.

A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. február 2.

Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1995. február 11.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. szeptember 20.

A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1996. július 26.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1996. szeptember 17.

Megjelent Murvai László minisztériumi főtanfelügyelő könyve /Fekete fehér könyv/, ebben a romániai magyar kisebbségi oktatás hetvenöt esztendejét vizsgálja, statisztikai adatok alapján. Lemorzsolódásokról, iskolák megszűnéséről adott számot. A könyvet ismertető Ferencz L. Imre szerint nem olyan sötét a kép. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1996. november 21.

Vacaroiu miniszterelnök nov. 21-i utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta bizonyítványát és leckéztette az új kormányt. Csapatával minden úton-módon a nép javát szolgálta volna, ha tehette volna, de nem tehette. Ugyanis olyan örökséget vett át, hogyha nem hozza meg 1993-ban a népszerűtlen intézkedéseket, akkor csődbe jutott volna az ország. Vacaroiu kormányfő működésének négy évéről vaskos, háromkötetes /másfél kilós/ Fehér könyvet adott ki, ebben a korábban ismert érveit sorakoztatta fel /makroökonómiai stabilitás, stb./. Sajtóértekezletén számadatok halmazával próbálta meggyőzni hallgatóságát kormányzati programjának helyességéről. Minden nőtt, emelkedett, többet exportált az ország, növekedett a bruttó nemzeti termék. Vacaroiu csapatával együtt kíváncsian várja, honnan lesz pénz a hatalomra kerültek ígéreteinek beváltására, az új kormány már 1997-ben számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül. Szerinte az új többségnek nincs igazi szakembergárdája. /Ferencz L. Imre: Magyarázta... és leckéztetett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./

1997. szeptember 22.

A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1999. június 9.

A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. augusztus 25.

A kisebbségi érdekképviselet RMDSZ általi érvényesítése sokfelé számtalan akadályba ütközik. A tagsággal való kapcsolattartás sem zökkenőmentes még a magyarok által többségben lakott megyékben sem. A szórványnak számító Fehér megyében az 1996-os választásokat követően a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. A szervezet gondjairól beszélt Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A megyében kb. 5000 RMDSZ-tag él, s úgy 25 000 magyar. 1996-ban majdnem 10 000-en voksoltak az RMDSZ jelöltjére, 1992-ben valamivel több volt a szavazat, de akkor is a "kosár" révén lett szenátoruk Incze Tibor. Kerekes Károly Maros megyei képviselő elvállalta, hogy amikor igény van rá, felkeresi Fehér megyét, azonban ritkábban jött el a képviselő. - A csombordiak magyar óvodai csoport beindítását kérték. Ez az 1997/98-as tanévben sikerült, de a 98/99-esre már nem engedélyezte a tanfelügyelőség. Ekkor Kötő József államtitkárhoz fordultak, de az engedély elkallódott valahol. A megyei főtanfelügyelő pedig nem akart szóba állni az államtitkárral. Nem indulhatott tehát szeptemberben a magyar csoport, sőt, a megyei román sajtó heves támadást intézett ellenük. Marosnagylakon a múlt tanév kezdetén elszabotálták a jóváhagyást, ráijesztettek a szülőkre, s mire kimentek a faluba, egy részük lemorzsolódott, már nem akarta a magyar csoportot. Az emberek nem ismerik jogaikat, hamar megijednek. /Ferencz L. Imre: Mintha Csángóföldön lennénk??Beszélgetés Rácz Leventével, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2000. július 21.

Íjgyártó István, az új bukaresti magyar nagykövet 1963-ban született Kárpátalján, Beregszászon. 13 éves koráig lakott ott, amikor családja áttelepült Magyarországra. Friss diplomásként rövid ideig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott demográfusként. A '90-es években megjelent Máramaros megye történelmi helységnévtára című munkája. 1990-ben került a Miniszterelnöki Hivatalba, majd 1992-ben, amikor létrejött a Határon Túli Magyarok Hivatala, odament. A HTMH-ban kisebb-nagyobb megszakításokkal az elemzői főosztályt vezette. A régió politikai feltérképezését, elemzését végezte, a kisebbségek jogi helyzetét tanulmányozta. Több alkalommal képviselte a magyarság ügyét konferenciákon, szimpóziumokon, tanácskozásokon nemzetközi szervezetekben is, mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, azaz az EBESZ, illetve az Európa Tanács. Annak idején részt vett a magyar-román alapszerződés kidolgozásában. A nagykövet fölvette a kapcsolatot a Külügyminisztérium különböző szintű vezetőivel, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel. Nagyfokú nyitottságot tapasztalt román részről. - Mindkét ország az EU-ba szeretne bekerülni. Az érdekek azonossá válásával Íjgyártó István szerinte az ellentétek, az előítéletek, a felemás kapcsolatok rendeződni látszanak. Bebizonyosodott, hogy e két ország egymás partnere lehet számos kérdésben. Vannak még problémák, de nem lát áthidalhatatlan különbségeket a román és a magyar megközelítésekben. A magyar fél továbbra is rendkívül fontosnak tartja azt, hogy Csíkszeredában és Konstancán legyenek konzulátusok. A környezetvédelem terén is kialakulóban van az együttműködés. "Optimistán várom a választások utáni időszakot, s úgy érzem, az együttműködés töretlenül folytatódni fog" - állapította meg. - A státusztörvényről kifejtette, hogy az egész ügy szakértői stádiumban van. Egy koncepció kidolgozásáról van szó, mely rendezni kívánja Magyarországon azon kedvezmények, lehetőségek, támogatások rendszerét, melyeket - nyilván nem ilyen formában - eddig is biztosított a magyar kormány. /Gyarmath János és Ferencz L. Imre: Az RMSZ bemutatja az új bukaresti magyar nagykövetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. augusztus 19.

Aug. 20-ra meghívást kapott a székelyszentistváni rendezvényre, tájékoztatott Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban. Az új nagykövet elmondta, hogy néhány nagyon fontos programon már sikerült jelen lennie. Az egyik a tusnádfürdői volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi János külügyminisztert kísérhette. Marosvásárhelyen találkozott többek között Sütő Andrással, akit íróként is, politikusként is igen nagyra tart, egyúttal néhány Maros megyei vezetővel is sikerült informálisan beszélgetnie. Ellátogatott Gyulafehérvárra, mert szándéka az erdélyi magyar egyházak vezetőinél bemutatkozó látogatásokat tenni. Jakubinyi György érsekkel találkozott. Részt vett az unitáriusok szejkefürdői világtalálkozóján. - A készülő státustörvényről kifejtette: azok az emberek, akik munkát vállalnak Magyarországon, nem elvisznek valamint, hanem hozzáadnak a magyarországi teljesítményekhez. A viták kapcsán leszögezte: nincs értelme olyan törvény létrehozásának, mely bármiben is csökkentené és nem bővítené a kialakult, meglévő lehetőségeket. A törvény közös munka gyümölcse lesz, melyért a felelősség is közös. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2000. október 21.

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. A nagykövet részt vett az október 6-án részt vett az aradi megemlékezésen, nagy élmény volt számára. Október 23-a jelentőségéről, hogy elbukott a szabadságharc, de következményeit nem lehetett sem kivégzésekkel, sem száműzetésekkel elintézni. - 1956 után Magyarországot az addigi módszerekkel már nem lehetett többé kormányozni, s néhány évtized múlva '56 forradalma hozzá járult a kommunista rezsim bukásához. "Október 23-a a magyar nemzet számára egyetemes ünnep. Azt nemcsak Erdélyben, de minden magyarlakta vidéken illő megünnepelni. Nem állami, hanem nemzeti ünnepünk ez, s mert számtalan - zömében névtelen - hőse van az 1956-os forradalomnak Erdélyben, Romániában is, a megemlékezés róluk ugyanolyan jogosult a Kárpát-medence bármely táján, mint mondjuk Budapesten." A nagykövetség megkoszorúzza a mártírhalált halt Nagy Imre 56-os miniszterelnöknek a Bukarest melletti Snagovban található szobrát. /Ferencz L. Imre: /"A zsarnokságtól megrettenni nem szabad..." Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. december 22.

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban kifejtette: fontos, hogy a MÁÉRT ülése sikeresen lezárta munkálatait. A Máért elé került tervezet képezte inkább vita tárgyát. Az ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet nem állampolgárságot kínál. A választás után kialakult helyzetről a nagykövet leszögezte, hogy optimista a jövőt illetően, ″hiszen mi egyebek is lehetnénk?″ Az első nyilatkozatok összhangban vannak azokkal a törekvésekkel, melyeket a magyar kormány is képvisel mind a kétoldalú, mind az összeurópai összefüggésekben. Az új kormány vállalta: meghallgatja a magyarság elvárásait. - Íjgyártó reméli, hogy a kedvezménytörvényt a román politika pozitívan fogadja. A magyarságnak juttatandó kedvezmények nem lehetnek hátrányosak Románia számára, hiszen a lakosság mintegy 7 százalékának segítenek egészségügyi, oktatási, utazási, munkavállalási - s ezáltal szociális - problémáik megoldásában. Valóban, elsősorban a magyarokra vonatkozik a jogszabály, de hát ennyi előnyt hadd biztosítson Magyarország saját határon túli honfitársainak! A nagykövetet fél éve nevezeték ki. - A két ország kapcsolatában új fejlemény a két új határátkelő megnyitása. A konzulátusok kérdésében nem történt előrelépés, az ingatlanügyekben sem. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁNnal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998