udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferenczy Miklós

2001. november 5.

Nov. 3-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Gy. Szabó Béla Galéria. Az 1990 novemberétől 1999 januárjáig számos kiállításnak helyet adó képtár elköltözött régi helyéről, most már a Főtér 23. szám alatti református esperesi hivatal megnagyobbított termében található. A galéria a névadó, Gy. Szabó Béla fametszeteiből készült kiállítással indult újra. Ferenczy Miklós beszélt Gy. Szabó Béla (1905-1985) életéről, művészetéről, képeiről /Balázsi-Pál Előd: Újranyílt a Gy. Szabó Béla Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2001. december 18.

A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2004. február 12.

Századik alkalommal tartott kiállítást a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galéria. A 36 művész alkotását bemutató tárlatot a Gy. Szabó Béla Galéria megálmodója és megvalósítója, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Beszédében nemcsak az 1990-ben alakult galéria történetét ismertette, hanem az itt kiállított munkák alkotóiról is szólt. /N. J.: Ünnepelt a galéria, ünnepelt a közönség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2004. szeptember 6.

Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt P. Ütő Erzsébet festészeti tárlata. Bevezetőt mondott Ferenczy Miklós lelkész, a tárlatot Németh Júlia méltatta. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet hat év leforgása alatt immár harmadszor jelentkezik egyéni kiállítással a kincses városban. A fa dicsérete cím rendkívül beszédes: a művész hódolatát fejezi ki a növényvilág legcsodálatosabb, legváltozatosabb teremtményei, a fák iránt. /(-th): A fa dicsérete a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2004. szeptember 25.

Kolozsváron a Pata utcai Fehér Galériában megnyílt Gy. Szabó Béla olajképeinek tárlata. A Gy. Szabó-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész válogatott Gy. Szabó Béla olajfestményeiből. /Németh Júlia: Gy. Szabó Béla olajképei a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. október 4.

Okt. 3-án, vasárnap hálaadó istentiszteletet tartott a kolozsvári Új-Alsóvárosi református gyülekezet: elkészült a Pata utcai Fehér-templom tornya, gyülekezeti háza és segédlelkészi lakása, ugyanakkor megemlékeztek a templom fennállásának 50. évfordulójáról is. A szükséges összeg 90 százalékát a gyülekezet tagjai adták össze, jelentős összeggel járult hozzá a munkálatokhoz a budapesti testvérgyülekezet is. Az elkészült közösségi ház nemcsak különféle egyházi gyűlések és találkozók, de családi események helyszínéül is szolgálhat. Ferenczy Miklós lelkész ismertette a gyülekezet megalakulásának történetét az 1950-es évektől napjainkig. /Sándor Boglárka Ágnes: Megújult a Pata utcai református templom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. december 14.

Dec. 9-én felavatták Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Emlékházat. A jeles művész 16 évig, 1969-tól haláláig élt a Bolyai utca 6. szám alatti épületben. Ferenczy Miklós református lelkész, a hagyaték gondozója elmondta: az emlékház feladata a művész emlékének ébren tartása. Erdély-szerte egyedinek tekinthető az emlékház, ugyanis kevés olyan magyar alkotó van, akinek hagyatékát egy helyen tudhatjuk. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gy. Szabó Béla művészetének emberközeliségéről beszélt. Murádin Jenő, a hagyaték egyik legkiválóbb ismerője, a mester munkásságáról szóló könyv megszületéséről tájékoztatott. /Szentes Szidónia: Gy. Szabó Béla Emlékház Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2005. április 9.

Forró Antal /1924-1982/ festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron, a Főtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlatot a házigazda, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Németh Júlia Forró Antal portréfestői érdemeit hangsúlyozta. /Megnyílt a Forró Antal-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. április 29.

Április 25-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Gy. Szabó Béla, a jeles erdélyi képzőművész centenáriumi gyűjteményes kiállítása. A művész nevelt fia, Ferenczy Miklós tiszteletes, az örökség kezelője elmondta: csepp ez a tengerből, hiszen az életmű maga mintegy 15 ezer szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, 200 olajképből és csaknem 2000 pasztellből tevődik össze. Erre a vándorkiállításra, amely az előző hónapokban megjárta már Szászrégent, Nagyváradot és Székelyudvarhelyt is, úgy válogatták össze az anyagot, hogy minden korszakából, általa kedvelt műfajból ízelítőt nyújtson. A megnyitón megjelent dr. Kuna Tibor, akit több évtizedes barátság fűzött a száz éve született, s húsz éve elhunyt művészhez. Kuna rendszeresen vásárolt a művész eladásra szánt képeiből, így aztán ma irigylésre méltóan gazdag Gy. Szabó Béla-gyűjtemény birtokosa. Elmondta, hogy ő javasolta a csíki múzeum igazgatójának egy Gy. Szabó-tárlatot a birtokban levő képek segítségével. Az elképzelés azonban terv maradt, és most dr. Kuna az újságból értesült a vándortárlatról. /Cseke Gábor: Ha volna egy pisztolyom. Az elmaradt tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2005. augusztus 13.

Kolozsváron a Ferenczy Miklós lelkész vezette Fehér Galéria nyújtott otthont néhány hónappal ezelőtt egy Gy. Szabó Béla olajképeiből rendezett kiállításnak. A kiállítóterem kis idő óta a Barabás Miklós Céh tagjainak alkotásaiból rendezett tárlat színhelye. A kiállított művekből befolyt összeget a székház mielőbbi tető alá hozására szeretnék fordítani. /N. J.: Fehér Galéria a fehér foltok eltüntetéséért. A Barabás Miklós Céh tagjainak kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2006. január 7.

Január 6-án vettek végső búcsút művésztársai, barátai, tisztelői az erdélyi magyar képzőművészek doyenjétől, 95 éves korában elhunyt Andrásy Zoltán festő- és grafikusművésztől. Ferenczy Miklós református lelkész búcsúztatta az elhunytat. A gyászszertartást követően Andrásy Zoltánt a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra. /(n): Végső nyugalomra helyezték Andrásy Zoltánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galéria zsúfolásig telt termében megnyílt a Kolozsvártól Kassáig Bocskai István nyomában címmel a fejedelem emlékét őrző kiállítás. A magyarországi szervezők is jelen voltak az emlékkiállítás megnyitóján. Ferenczy Miklós református lelkész köszöntötte házigazdai minőségben, a megjelenteket, majd vázolta Bocskai életpályáját. A fotóanyag vándorkiállításként Nagyváradról érkezett Kolozsvárra. Záróakkordként a Ványolós házaspár korabeli öltözékben reneszánsz szerelmes dalokat adtak elő. /-f-: Bocskai István emléke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. november 4.

Kolozsváron kettős kiállítás színhelye volt a Fehér Galéria. Gy. Szabó Béla metszeteit és Andor Gabriella kerámiáit állították ki. A Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész újabb tematikus tárlattal lepte meg a művészetkedvelőket: most jobbára a kortársakról, barátokról és nagy elődökről készített portrékat mutatta be. A kortárs kerámia legújabb vonulatát képviselő, Nagyváradról Spanyolországba áttelepült Andor Gabriella műalkotásai, a hagyaték egy része is látható volt, férje, Szabó Géza gondoskodása folytán. /Németh Júlia: Korrajzok grafikában és kerámiában. Gy. Szabó Béla és Andor Gabriella munkái a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2007. május 14.

Suba László Testamentumok című kerámiatárlatát nyitották meg május 13-án, a vasárnapi istentisztelet után Kolozsváron a Fehér Galériában (Pata utca 195 sz.). A tordai művész közel száz kisplasztikát állított ki, és – amint azt Ferenczy Miklós lelkész hangsúlyozta – valamennyi isteni üzenetet továbbít a befogadó közönségnek. A művész tizenöt éve foglalkozik bibliai témákkal. /Ö. I. B. : Keresztény érzelemvilág – kisplasztikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2007. május 28.

„Minden itteni kiállításán újat, sajátost, egyénit képes nyújtani. A mostani olyan, mint egy pünkösdi ajándék” – hangolta rá a közönséget házigazdai minőségében Ferenczy Miklós lelkész május 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a Kolozsváron élő és alkotó Gally A. Katalin festészeti tárlatnyitójára. /Ö. I. B. : Gally A. Katalin egyéni színvilága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2007. szeptember 25.

Megnyílt Czirjék Lajos marosvásárhelyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A megnyitón a házigazda Ferenczy Miklós lelkész a kiállító mezőmadarasi gyökereire utalt, amelyek visszaköszönnek alkotásaiban. /Ö. I. B. : Mezőségi tájak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. december 17.

Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galéria Veresspál-emlékkiállításnak nyújt otthont. A december 15-i megnyitón Ferenczy Miklós lelkész után Németh Júlia műkritikus beszélt a festőművészről, aki harminchat éven keresztül tanított a képzőművészeti főiskolán, a Barabás Miklós Céhben pedig ügyvezető titkári teendőket látott el. /Ördög I. Béla: Újjászületett Veresspál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2009. május 26.

Nagy Enikő festményeiből és tűzzománc munkáiból nyílt kiállítás május 24-én Kolozsváron a Fehér Galériában. A házigazda, Ferenczy Miklós utalt arra a fontos szerepre, amit Nagy Enikő Kolozsvár művészeti életében betölt. Nagy Enikő az őt ért számtalan megpróbáltatás ellenére – országos elsőként végezte el a képzőművészeti főiskola festő szakát, mégis a lehető legrosszabb kihelyezést kapta – sem tört meg. A hazai mezőnyben elsőként, önmagát képezve kezdett el rekeszzománccal foglalkozni és vált nemzetközileg is elismertté. 1994-ben pedig elnyerte az európai zománcművészet fellegvárának számító Kecskeméten a nemzetközi alkotótábor nagydíját. /(h): Nagy Enikő kamarakiállítása a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2009. november 23.

Gy. Szabó Béla erdélyi magyar grafikus, festő hagyatékából harminc alkotással gazdagodott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Képtára. Az 1985-ben elhunyt művész hagyatékának gondozója, Ferenczy Miklós kolozsvári református esperes adományozta ezeket a képtárnak. /Lázár Emese: Gy. Szabó Béla harminc munkájával gazdagodott az udvarhelyi képtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./

2009. december 22.

Ferenczy Miklós református lelkész nyitotta meg december 20-án Kolozsváron a Fehér Galériában Cecilia Istocaci, Károly-Zöld Gyöngyvér és Labancz-Cismasiu Ágnes kiállítását. „Ez a rendezvény nem a véletlen műve. A művészek különböző stílusa egymást kiegészítve alkot egészet”, mondta a lelkész. /(N. -H. D.): Képzőművész-barátok adventi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998