udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferkó Zoltán

2007. március 24.

Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én, a déli szentmise után figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra indul Budapestről, a Szent István Bazilika elől. „A Kárpátoktól Keletre élő mélyen hívő, római katolikus csángómagyar testvéreink nem hallgathatnak magyar anyanyelvükön misét és nem vehetnek részt anyanyelvükön egyházi szertartásokon, csak románul. Ezért ha záros határidőn belül nem sikerül a csángó testvéreink életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” – olvasható felhívásában. A kerékpáros zarándoklat útvonala Magyarországon érinti a fő észak-dunántúli római katolikus egyházi központokat, Bécsen és Velencén keresztül eléri a Vatikánt, majd visszafelé Déva érintésével Gyulafehérvárra, az erdélyi római katolikus egyház központjába érkezik. Ezután Kolozsváron át pünkösd szombatján Csíksomlyóra ér, majd a Békási-szorosnál átlépi az ezeréves országhatárt. A következő fontos állomás Iasi, a római katolikus egyház moldvai központja. Az útvonal ezt követően fordul Bákó, a moldvai csángóság közigazgatási központja felé, majd továbbmegy minden olyan faluba, ahol magyar oktatás zajlik, és ahol az utcán magyar szó hallatszik. /Kerékpárral a moldvai magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2007. április 21.

Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. május 3.

Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 11.

Rómába érkezett május 9-én a moldvai csángók anyanyelvi miséjéért kerékpározó Ferkó Zoltán, és a hozzá csatlakozók, köztük Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, a magyar misékért folytatott küzdelem egyik legismertebb alakja és Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) újonnan megválasztott elnöke. A 18 napos zarándoklat során Ferkó Zoltán 1570 kilométert kerékpározott, és most tart útja felénél. Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én indult útnak Budapestről, hogy petíciót adjon át a Vatikánban a csángók magyar nyelvű miséje érdekében. /Bálint B. Eszter: Csángóföldi misék: Rómában a zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2007. május 14.

Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban május 13-án a misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – mondta egy botra támaszkodó néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iasi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. „A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. A helybeliek büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre. /Kovács Csaba: Mise helyett csak szavak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. május 21.

Több mint fél ezren gyűltek össze május 20-án a Szent Ferenc Alapítvány szervezte találkozóra Marosnémetiben. Az Erdély minden csücskéből idesereglő gyermekek, fiatalok, munkatársak, támogatók mellett Magyarországról és még távolabbról is szép számban érkeztek a rendezvényre. Legmesszibbről talán maga a házigazda, Tholdy Horváth Péter, aki a hajdani erdélyi nemesi család leszármazottjaként évekig harcolt, hogy visszaszerezze marosnémeti birtokát. Az itt székelő csendőrség idén hagyta el az épületet, most önfeledt gyermekzsivaj hallatszott az udvarról. A kastély és gyönyörű kertjének visszaszerzése nem volt egyszerű, de a békesség, a kiengesztelődés és szeretet jegyében történt. És aki szeretetből cselekszik, az beteljesülni látja a reményt – mondta a szentmisén Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Szeme láttára bontakoztak ki, teltek meg hittel és reménységgel a kicsi gyermeki lelkek, és váltak felnőtté, igaz emberré a fiatalok. És kibontakozott körülötte számtalan közösség, köztük a szórványban élő dévai magyaroké, akik immár iskola és Magyar Ház birtokában egyre bátrabban vállalják identitásukat. Mindez a szeretetből történő összefogás, szövetség eredménye – mondta Csaba atya. Ma már 700 gyermek nevelkedik az alapítvány 11 erdélyi gyermekvédelmi központjában, és még annyian járnak a hét napközibe. A világjáró Beder Tibor és a moldvai magyar nyelvű miséért kerékpározó Ferkó Zoltán is megosztotta élményeit az egybegyűltekkel. /Gáspár-Barra Réka: Szövetség az életért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2007. május 24.

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. május 24.

Két hete nyújtották be a csángóföldi szülők az iskolaigazgatóknak a kéréseket, hogy a magyar nyelvet az iskolában is oktassák. Csángóföldön jelenleg tizenhat helységben oktatnak magyar nyelven, tizennégy helyen az iskolában is. Lujzikalagorban és Gajdáron még magánoktatásként folyik a magyar nyelv tanítása, itt páratlan ellenállásba ütközik annak tanrendbe iktatása. A Bákóban székelő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségénél (MCSMSZ) Hegyeli Attila oktatásügyi felelős elmondta, a szülőket – de ami szomorúbb, a gyermekeket is – próbálják megfélemlíteni, s ebben e két település polgármestere, sőt a lujzikalagori rendőrőrs parancsnoka is részt vállal. Lujzikalagor polgármestere, Mihai Funar közölte, hogy a közösség is ellene van a magyar nyelvű oktatásnak. A lujzikalagori iskola igazgatója, Ciurea Petre, tanári karának jó része, valamint a helyi tanács képviselői megígérték, hogy addig dolgoznak, amíg azok a szülők, akik megírták a magyar tanításra vonatkozó ezeket a kérvényeket, visszavonják. Az előző napokban a gyerekeket is több osztályban pellengérre állították, sőt becibáltak az igazgatói irodába két tízéves fiút, akik mi mást mondhattak volna félelmükben, mint azt, hogy eddig jártak ugyan magyarórára iskolán kívül, de többet nem mennek, mert „ott olyan rossz”. Solomon Adrian, a MCSMSZ április 21-én megválasztott elnöke lujzikalagori. A napokban tért haza a Vatikánból, ahol Ferkó Zoltán kerékpáros zarándokkal, Nyisztor Tinkával és Pogar Roberttel a csángók sérelmeit panaszolta el. Egyebek mellett a csángóföldi magyar nyelvű misék további tiltását. Az őket fogadó magas rangú egyházi képviselők szavaiból – miszerint ezt a kérdést Romániában kell megoldani –úgy érzik, a Vatikánnak nem a moldvai, magyarságukban elsorvasztott senyvedők a fontosak, hanem a moldvai római katolikusok. Solomon Adrian most nem a Vatikánba készül, hanem faluja polgármesteréhez. Gajdárra a községközpontból üzent a polgármester az ott iskolán kívül magyart tanító házaspárnak, hogy falugyűlésen a falu fogja majd visszautasítani a magyar nyelv oktatását. A polgármester a házaspárt, Farkas Ferencz Endrét és a gyerekek előtt megfenyegette: erőszakkal fogja felszámoltatni az iskolán kívüli magyar oktatást. A faluközösség nagy része tud magyarul. A nagyon öregek alapvetően magyarul beszélnek, az idősek gyakran, a gyermekek nem, vagy csak kevésbé. /Bajna György: Fortélyos félelem igazgat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2007. június 4.

Petru Ghergel iasi-i római katolikus püspökkel találkozott június 1-jén kerékpáros zarándoklatán Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséért bicikliző Ferkót Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, Istók Bálint, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) ügyintézője, Benke Pál, az MCSSZ alelnöke, valamint Duma Dániel, a Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja is elkísérte. A tárgyaláson az anyanyelvű misézés volt a téma. A beszélgetés során kiderült, hogy a magyar misét ellenzők érvrendszere új elemmel bővül. A püspök kijelentette: egységre kell törekedni. Ő nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadjanak az emberek, s békétlenség alakuljon ki. Erre Ferkó Zoltán megjegyezte, a pap feladata, hogy békét teremtsen, a szeretet révén – számolt be a találkozóról internetes naplójában Ferkó Zoltán. A püspök kijelentette, akkor lesznek magyar nyelvű misék a Csángóföldön, ha kerül 2–300 olyan személy, aki nem érti a román nyelvet. Petru Ghergel továbbá azt hozta fel, hogy megoldást jelent majd a problémára, hogy hamarosan Moldva területén is foghatóvá válik a Mária Rádió, amely magyar nyelvű katolikus egyházi adó. A püspök szerint a magyar nyelvű misézés iránti igénynek nem kívülről, hanem belülről, a csángók közösségéből kell jönnie. /Bálint B. Eszter: Megoldás: Mária Rádió. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. június 5.

Ha a püspök által szorgalmazott egység azt jelenti, hogy hagyjuk el az anyanyelvünket, akkor ilyen egység nekünk nem kell – mondta Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének egyházi felelőse a Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspöknél tett látogatás után. A magyar miséért tizenhat éve harcoló pusztinai Nyisztor Tinka Istók Bálint, Benke Pál és Duma Dániel csángó szövetségi képviselők társaságában utazott Iasi városba, hogy részt vegyen azon a találkozón, amelyen az egyházfő fogadta a Vatikánt is megjárt, magyar miséért kerékpározó Ferkó Zoltánt. Petru Gherghel kijelentette, az egységre kell törekedni, nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadnának az emberek, és békétlenség alakulna ki. Nyisztor Tinka szerint ezt éppen a papok idézik elő olykor ultranacionalista szónoklataikkal, amire Pusztinában is volt példa. A találkozón Petru Gherghel arra kérte a jelen lévő csángókat, írják le a Hiszekegyet magyarul, amit természetesen nem mindannyian tudtak, hiszen soha nem adódott lehetőségük, hogy anyanyelvükön hallgathassák a liturgiát. Éppen itt a hiba, tanítani kellene, elsőáldozniuk kellene a gyermekeknek magyar nyelven, és akkor tudnák az egyházi szövegeket – érvelt Nyisztor Tinka. /Fekete Réka: Nyájas találkozó változatlan tartalommal (Csángók a jászvásári püspöknél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2007. június 7.

Sikeresnek nevezte csángóföldi kerékpáros „küldetését” Ferkó Zoltán, akit Iasi-ban magas rangú egyházi vezetők fogadtak, az ottani püspökkel folytatott megbeszélése pedig a viszontlátás ígéretével ért véget. Másfél hónappal ezelőtt, április 22-én indult Budapestről, hogy e hosszú útjával a moldvai csángó magyaroknak a magyar nyelvű templomi szolgálat iránti igényére hívja fel a közvélemény és az egyházi elöljárók figyelmét. A Vatikánban adta át a magyar misére vonatkozó petíciót, majd Horvátországon és Magyarországon áthaladva érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyen barátságtalan gesztusokban is része volt, „felsőbb” parancsra kiutasították a főtérről, pontosabban a plébánia udvarára tessékelték. Hosszú útja során itt igazoltatták először! A magyar nyelvű mise ügyének rendezése várat még magára. „A moldvai egyházi elöljárók azzal érvelnek, hogy a magyar misét kérők táborokra osztják a falvakat, megbontva azok egységét” – mondta a kerékpáros zarándok. Abszurdumnak nevezte, hogy vannak olyan falvak, amelyekben mindenki magyarul beszél, beleértve a katolikus papot is, de a templomban csak román szó hangozhat el. /Négyezer kilométer kerékpárral a moldvai csángó magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2007. június 11.

Budapesten a Szent István-bazilika előtt fogadták június 10-én a csángó ügy támogatói a 4000 kilométeres kerékpáros zarándokútjáról visszatért Ferkó Zoltánt. A csángókért misézett dr. Szabó Géza kanonok, a misén és az ünnepségen részt vett Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vallási felelőse is. A 31 éves budapesti fiatalember sikeresnek tartja zarándoklatát, hiszen Európa több országában sok százezer ember figyelmét hívta fel a csángók anyanyelvi miséjének hiányára. Ferkó Zoltán elmondta: a zarándoklat ugyan véget ért, de a küzdelem folytatódik. /A zarándoklatnak vége, a küzdelem folytatódik. Ferkó Zoltán hazaért = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2007. november 30.

A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása a román tannyelvű iskolákban a témája annak az országos tanácskozásnak, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervez december 4–6-án az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatóságával közösen a bákói Tanítók Házában. „Úgy tűnik, hogy a csángóföldi tapasztalatot az ország más megyéiben is tudják hasznosítani a tanítók, hiszen nem csak Moldvában tanulnak magyar gyerekek román tannyelvű iskolákban – áll a Csángómagyarok Szövetségének közleményében. A tanácskozás résztvevői a moldvai iskolákban órákat is látogatnak majd. A moldvai csángó településeken élő gyermekek magyar nyelvű oktatására kívánják fordítani a Zarándoklat a moldvai magyar miséért /Szent Gellért Kiadó, Budapest/ című kötet eladásából származó bevételeket – jelentette be Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. Az egyesület a nyár elején szervezett kerékpáros zarándoklatot Budapestről Rómába, majd onnan Moldvába, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a moldvai csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. Ferkó Zoltán hangsúlyozta, ha záros határidőn belül nem sikerül a csángómagyarok életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 18 faluban működő magyar oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást. /Konferencia a magyar oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2008. február 12.

A csángómagyarokért tett erőfeszítéseiért Pro Unitate Hungarorum – a magyarság egységéért – díjban részesült Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) alelnöke. Az Egyesült Magyar Ifjúság elnevezésű, Magyarországon bejegyzett, de az egész Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezettől azért kapta az elismerést, mert 2007 tavaszán kerékpáros zarándoklattal hívta fel a figyelmet a moldvai csángómagyarok anyanyelvi vallásgyakorlásának hiányára. /Díjazták a zarándokot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2008. február 22.

Ferkó Zoltán tart beszámolót a moldvai zarándokútjáról február 24-én Kolozsváron. A rendezvény keretében bemutatják a Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvet, amely útjáról készült. Ferkó Zoltán elmondta, hogy három évvel ezelőtt a második legkeletibb magyar településen, egy színmagyar moldvai faluban, Lábnyikban tanított. Ott felfigyelt arra, hogy a faluban mindig, mindenhol, mindenki mindenkivel magyarul beszélt, egyetlen hely volt kivétel: a templom. A hívek és a pap is tökéletesen beszélnek magyarul. A szentmise és az egyházi események viszont románul zajlanak. A keresztény egyháznak hivatása, hogy minden népnek a saját nyelvén hirdesse Isten Igéjét. Az alkotmánya is garantálja az ország területén élő nemzeti kisebbségek számára a nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez való jogot. Ferkó Zoltán 4000 km-es bicikliútjával a moldvai magyarság anyanyelvű vallásgyakorlásának hiányára hívta fel a figyelmet. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány segítette zarándoklatát, továbbá az imaháttér. A könyvbemutatók alkalmával egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan járulhatnának ők hozzá a moldvai magyar mise ügyének sikeréhez. Ferkó mindig azt mondja: életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. /Köllő Katalin: Életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2008. április 30.

Aki tanulmányozza a csángók életét, értetlenül áll a sorozatos elutasítás előtt, amellyel az egyházi szervek fogadták a csángók kérését, hogy anyanyelvükön, magyarul hallhassák a misét. A román hatóságoknak az anyanyelvi oktatásra, a szabad nyelvhasználat megtagadására vonatkozó politikája viszont érhető: nekik nincs szükségük nemzeti kisebbségre egy olyan régióban, amelyet színtiszta nemzeti területnek mutatnak meg a nagyvilágnak. Kevésbé ismert, hogy Moldva tudós kutatója, rövid ideig fejedelme, Dimirie Cantemir a Descriptio Moldaviae /1716/ című latin nyelvű munkájában a csángókat Moldva magyar anyanyelvű katolikusoknak írta le. Viszont Ioan Robu, Bukarest római katolikus érdeke szerint „a csángók csángóul beszélnek”…A moldvai csángók legismertebb szólólója, Domokos Pál Péter több mint másfél évtizede, 1992-ben távozott közülünk. Helyét senki sem vette át, de akadnak, akik makacs szívósággal nem törődnek bele a csángók beolvadásába. Egyikük Ferkó Zoltán, aki a közelmúltban Rómáig kerékpározott a magyar anyanyelvű misék ügyében. A csángókérdés megszállottja a székelyudvarhelyi Bálint Mózes is, az ottani szerszámkészítő gyár nyugalmazott mestere. Több mint két évtizede fáradhatatlanul járja a moldvai csángó falvakat, írja krónikáit, jelentéseit, nyílt leveleit. Most könyvvel rukkolt elő. Először Kallós Zoltán néprajzkutató segítségével indult el az a kis csapat, melynek tagja, krónikása lett Bálint Mózes. Bálint Mózes 1990-2007 között készített feljegyzései megjelentek Testvérmentő /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2008/ címen, a Gondolkodó magyarok sorozat 2. kiadványaként. A szerző megírta, hogy útjai során társa volt sokszor a budapesti dr. Atzél Endre, a csángók Bandi bácsija, akit könyvében „Ingajáratnak” nevezett. Atzél Endre váratlanul bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott, segített – ingajáratban. /Ujj János: Ismét a csángókról. = Szövétnek (Arad), 2008. április/

2008. augusztus 19.

Ferkó Zoltán tavaly biciklizarándoklatot szervezett a csángóvidéki magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében, és ennek során a Vatikánba is eljutott. Ferkó Zoltán budapesti, bekapcsolódott az úgynevezett keresztszülő mozgalomba, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke lett. A mozgalom keretében jelenleg 1800 csángó gyermek anyagi támogatását vállalta ugyanannyi anyaországi család. Tanári diplomát szerzett, Lábnikon töltött néhány hónapot, hogy magyar nyelvre oktassa a csángó gyerekeket. Elkezdte keresni annak a lehetőségét, hogy Erdélyben telepedjen le családjával. Bárhol kilincselt, nem akadt hely, munkalehetőség számára. Többéves próbálkozás után komoly ajánlatot kapott. Egy csíkszeredai építészeti vállalkozó, Szász István létrehozta a gyimesközéploki skanzent, és felkérte Ferkó Zoltánt, hogy legyen a gondnoka, mindenese. Feleségével úgy döntöttek, hosszabb időre megtelepednek az egyik tájházban. Ferkó Zoltán biciklizarándoklattal tavaly Rómába ment. 2007. május 11-én fogadta őket a Vatikán „külügyminisztere”, Pietro Parolin prelátus, aki kijelentette: „Ez nem új dolog, átpolitizált kérdéskör, sőt politikai kérdés, és ezt újabb konfliktusok generálása nélkül, helyi szinten kell megoldani. A Vatikán sem mindenható, csak az Isten. ” Konkrét ígéretet nem kaptak. Ferkó Zoltán az Erdélybe látogató anyaországiaknak azt ajánlja, éljenek a civil diplomácia eszközeivel. Keressék fel a csángó falvak plébánosait, beszélgessenek el velük. „Ezek a plébánosok általában ismerik a magyar nyelvet. Meg kel érteniük, hogy a csángómagyar közösségeknek joga van a magyar miséhez” – hangsúlyozta. /Máthé Éva: Pestről a csángó skanzenbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998