udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Feszt György

1994. március 23.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1999. április 21.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya ápr. 16-17-én Gyergyószentmiklóson tartotta IX. tudományos ülésszakát. A 328 résztvevő közül 65-en külföldről érkeztek, köztük Balogh Károly professzor az Egyesült Államokból. Dr. Feszt György professzor nyitotta meg az ülésszakot. Szakcsoportokban folytatták a munkát, összesen 120 dolgozatot olvastak fel. A következő évi ülésszakot Székelyudvarhelyen tartják, ahol az elsőt is megszervezték. Az ülésszakhoz társulva a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája ápr. 15-én Gyergyószentmiklóson tartotta a IV. Pannon konferenciát. A kétévenként megrendezett Pannon konferenciát eddig Dunaszerdahelyen tartották, továbbképző jelleggel az utódállamok magyar orvosai számára, most először szervezték a konferenciát Erdélyben. /Gál Éve Emese: Orvosok tudományos ülésszaka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2000. február 1.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában bemutatták a marosvásárhelyi dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, belgyógyász által szerkesztett, és munkatársaival együtt összeállított Kardiológia és angiológia című kötetet, melyet a németországi Springer Kiadó jelentetett meg. Jelen volt többek között dr. Brassai Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem orvosi fakultásának helyettes dékánja, dr. Feszt György egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályának elnöke. A megjelent kötet társszerzői: dr. Ferenczi László egyetemi tanár, dr. Incze Sándor egyetemi adjunktus, dr. György Piroska és dr. Puskás Attila tanársegédek - valamennyien a marosvásárhelyi OGYE munkatársai. A könyv a magyarországi Pro Professione Alapítvány támogatásával jelent meg, melynek elnöke, Entz Géza volt államtitkár szintén jelen volt az könyvbemutatón. /(Máthé Éva): A gyógyítás szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. április 21.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilahon és Szilágysomlyón tartja április 20-21-én az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztály XI. tudományos ülésszakát az egyesület Szilágy megyei fiókszervezete rendezésében. Zilahon megjelent dr. Feszt György professzor szakosztályi elnök is. A megnyitó ülést követően tucatnyi tagozaton tartanak szakdolgozat-bemutatókat hazai, magyarországi orvosok, gyógyszerészek, egyetemi előadók, kutatók az ülésszak kétnapos (zilahi és szilágysomlyói) munkálatain. Az ötven oldalas programfüzet a hét végére városnézést, kiállítást és kirándulást is ígér a résztvevőknek. (Fejér László): Orvostudományi-gyógyszerészeti ülésszak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ A rendezvény végén megnyílik Fodor Éva kiállítása, ezt követően a Művelődés folyóirat könyvvásárt tart. /(szabó): Többszázan az orvostudományért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. április 25.

Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./

2001. július 5.

Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. november 23.

November 27-én tartja szokásos havi összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. Az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés metamorfózisa címen dr. Feszt György egyetemi tanár illetve dr. Péter Mihály egyetemi tanár, az MTA kültagja tart előadást. /KZST-összejövetel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2001. november 29.

Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. január 22.

Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2002. március 4.

Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. október 18.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 18-án kezdődnek a VI. Erdélyi Orvosnapok. Fő téma: az időskor betegségei. Az idei rendezvény elnöke, dr. Bokor Márton, a csíkszeredai Megyei Kórház igazgatója 150-170 résztvevőre számít. Összesen 21 dolgozat kerül bemutatásra, ezek közül 7-et készítettek csíkszeredai orvosok. A megnyitón dr. Feszt György, a marosvásárhelyi egyetem professzora tart előadást. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2002. október 28.

Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2003. október 13.

Magyarországról és Erdély különböző helységeiből több mint száz gyógyszerész vett részt a továbbképző okt. 10-i megnyitóján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ez volt az első alkalom, amikor a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Gyógyszerész Munkacsoportja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, illetve a Hargita Megyei Gyógyszerész Kollégium közösen szervezett ilyen jellegű szakmai rendezvényt. Előadást tartott többek között dr. Feszt György professzor és dr. Brassai Attila, illetve dr. Péter H. Mária Marosvásárhelyről. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbképzés, kapcsolatépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2004. március 8.

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2005. március 7.

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2005. március 14.

Március 12-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban dr. Feszt György egyetemi előadótanár bemutatta dr. Rákosfalvy Zoltán egyetemi tanár Negyven év fizioterápia című művét. A mű, nem tankönyv, inkább szakmai memoár. A könyv ismerteti a fizioterápiás procedúra valamennyi változatát. /Nagy Botond: Negyven év fizioterápia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2005. április 16.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszertudományi Szakosztálya az 1990-es újraindítása óta aktív szakcsoportokat tudhat köreiben, amelyek rangos rendezvényeket szerveznek, – hangoztatta dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnöke a XV. Tudományos Ülésszak ünnepélyes megnyitóján Marosvásárhelyen, amelyen jelen voltak Balla Árpád, dr. Klara Branzaniuc és dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesei és dr. Péter Mihály, a szakosztály alelnöke is. A tudományos orvosi ülésszaknak Marosvásárhely harmadik alkalommal ad otthont, a MOGYE idén ünnepli fennállásának hatvanadik évét. Az április 14-16. között zajló konferenciára közel hatszáz egyetemi tanár, orvos, gyógyszerész és egyetemi hallgató jelentkezett. Dr. Kovács Dezső beszámolt az általa vezetett szakosztály tevékenységéről. A szakosztály által működtetett orvosi szaklapot akkreditálták, negyedévenként jelenik meg. Idén két díjat is létrehoztak. Az egyiket Lencsés Györgyről nevezték el, aki a Teleki Tékában őrzött Ars Medica című kódexével az első magyar nyelvű, átfogó orvostudományi könyvet alkotta meg. A díjat évente adják át azon orvosoknak, gyógyszerészeknek, akik a magyar és egyetemes tudomány számára kimagasló eredményt mutatnak fel.. A szakosztály által létrehozott másik díjat dr. Csőgör Lajosról, az orvosi egyetem első rektoráról nevezték el. A konferencia második napján dr. Feszt György egyetemi tanár a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés hatvan évére tekintett vissza. /Mészely Réka: XV. EME Tudományos Ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2005. november 8.

Dr. Feszt György /sz. Kolozsvár, 1925. szept. 15./ a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns farmakológiaprofesszora szeptemberben betöltötte a 80. életévét. Országosan elismert szakember, az erdélyi magyar tudományos élet, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés tevékeny előmozdítója több mint 50 éve. 1945-ben, amikor megalakult a kolozsvári magyar tannyelvű tudományegyetem, édesapja a röntgen tanszék professzora lett, és ő volt az orvosi kar első dékánja. Az egyetem Marosvásárhelyre átköltözött orvoskara az 1948-as tanügyi reform nyomán önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet lett, ahol apja, id. Feszt György 1949-ig dékán maradt. Amikor a rektori tisztséget betöltő Csőgör professzort a hatóságok letartóztatták, őt nevezték ki rektornak, s ezt a tisztséget korai haláláig, 1952-ig töltötte be. Fia, ifj. Feszt György 1950-ben végezte el az egyetemet, majd tanársegéd lett a farmakológiai tanszéken, Obál Ferenc professzor mellett. 1953 őszén, más magyar állampolgárságú egyetemi tanárokhoz hasonlóan, Putnoky Gyula és Obál professzorok is távozásra kényszerültek, s így, aránylag fiatalon, lektori, majd később adjunktusi állásba léptették elő Feszt Györgyöt. – Nyugdíjazását követően éveken át tevékeny szerepet töltött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának az élén. /Bodolai Gyöngyi: Életre szóló vonzerő. Beszélgetés dr. Feszt György egyetemi tanárral. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

2005. november 19.

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2007. április 14.

Április 12-én tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos és Gyógyszertudományi Szakosztálya XVII. Tudományos Ülésszakának megnyitóját. A háromnapos rendezvényen díjakat is átadtak, április 13-án pedig plenáris ülés után az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát. Genersich Antal /Nagyszombat, 1842 – Kolozsvár, 1918/ az 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen a kórbonctan tanára lett és létrehozta a Kórbonctani Intézetet. 1895-től Budapestre, az egyetem Kórbonctani Tanszékére kapott meghívást. Később az egyetem rektora lett. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, sírja a Házsongárdban található. A mellszobor eredetije (Pásztor János alkotása) Budapesten található, az itteni szobormásolat és posztamens készítője Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. A szervező bizottság elnöke, dr. Bódizs György köszöntötte a szakosztály tagjait. Dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnökének köszöntője után egy perces néma csenddel adóztak az utóbbi időben elhunyt tagtársaik emlékének. A Lencsés György-díjat idén dr. Feszt György professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját a kuratórium dr. Ferencz László és dr. Pongrácz Antal Sándor professzoroknak ítélte oda. A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem által adományozott díjat dr. Romics Imre magyarországi professzor kapta. A díjátadás után ünnepi műsorral zárult a kolozsvári Magyar Opera magánénekesei, valamint ének-, zenekara közreműködésével. /Köllő Katalin: Tudományos ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998