udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Teodorescu, Filip

2006. december 8.

Konzultációkra hazahívták Filip Teodorescut, Románia moldovai nagykövetét. Bukarest a nagykövettől kíván tájékozódni arról, hogy a moldovai Európai Integrációs és Külügyminisztérium milyen álláspontra helyezkedik Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnökének egyik moldovai lapnak adott interjúja kapcsán. A moldovai kormány azt sérelmezi, hogy Caramitru az interjúban elmarasztaló kijelentéseket tett a moldovai kommunista vezetéssel kapcsolatban, és azt is leszögezte, hogy Moldova történelmileg mindig Romániához tartozott, és előbb-utóbb visszatér az anyaországhoz. A román diplomácia szerint Ion Caramitrunak jogában áll magánszemélyként kifejezni véleményét, amelyet nem lehet Románia hivatalos álláspontjának tekinteni. Az UNITER elnökének kijelentései miatt a moldovai külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét. A román–moldovai kapcsolatos feszültté válásához az is hozzájárult, hogy Vlagyimir Voronyin moldovai államfő azzal vádolta meg Romániát, hogy beavatkozik országa belügyeibe. /Fall Sándor: Hűlő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. december 20.

A román–moldáv viszonyban a mélypont akkor volt, amikor a 2001-es nézeteltérések kiújultak. A román–moldáv politikai alapszerződésről és a határegyezményről szóló tárgyalások 2001-ben álltak le. A Moldovai Köztársaság ugyanis a moldáv nyelvről és moldáv identitásról szóló passzusokat szeretett volna belevenni a szerződésbe. 2005-től Traian Basescu elnök személye által érdemi és intézményes közeledés ment végbe, de úgy tűnik, ez sem volt elegendő. Az utóbbi pár hónapban a moldáv intézmények terület-visszafoglalási szándékkal vádolták meg Romániát, és Filip Teodorescu, Románia moldovai nagykövete kijelentése, miszerint az 1947-es párizsi békeszerződés idejétmúlt és meghaladott, a Vladimir Voronyint támogató Vasile Statit arra a nyilatkozatra késztette, hogy „a két ország háborúban áll egymással”. A román külügyminisztérium mindössze „barátságtalan” lépésnek ítélte a két román diplomata moldvai kitoloncolását, és nem áll el attól a szándékától, hogy Moldovai Köztársaságot továbbra is támogassa. Romániában a moldovai diákok számára fenntartott egyetemi helyek és ösztöndíjak száma növekedett. Miután 2007. augusztusában a moldáv főügyészség Alexandru Rus konzult korrupcióval vádolta meg, az államelnök azt mondta, ez volt az utolsó provokáció, amit Románia eltűr, és kemény válaszlépéseket ígért. Augusztus 25-én azonban a Szuverén Moldova kormánybarát napilap bizonyítékokat is bemutatott a kérdéses vízumkorrupció ügyében, és a román hangvétel ismét barátságosabbá vált. Elemzők szerint a mostani moldáv elhidegülés nem más, mint Vladimir Voronyin elnök 2009-re szóló választási kampányának szerves része. A Kommunista Párt nem áll túl jól a közvélemény-kutatásokban, ezért a Voronyin elnök vezette párt az orosz ajkú lakosság irányába próbál nyitni. /Fazekas Zoltán: Román–moldáv közelharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2009. április 23.

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998