udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fischer Fülöp Ildikó

1996. június folyamán

A külföldön szerzett felsőoktatási oklevelek romániai honosítása jelenleg az 1979. dec. 21-én Párizsban megkötött, az "Európai régió államaiban felsőoktatással összefüggő tanulmányok, oklevelek és fokozatok elismeréséről" szóló egyezmény alapján történik, amelyet Románia 1990. máj. 11-én a 222-es számú rendeletével ratifikált. Románia ez egyezményben foglalt elveket követi, de maga a honosítás nehézkes, hosszadalmas és azáltal, hogy a honosítással a külföldön szerzett szakképesítést a hazaival azonos, legfeljebb hasonló szakképesítéssel egyenértékesíti, az új szakképesítések elismerését megakadályozza. - A Magyarországon kiadott diplomák, oklevelek tartalmi és formai szempontból nem felelnek meg a romániai elvárásoknak, a minisztérium ugyanis a leckekönyv fordítása helyett a hitelesített tanulmányi kivonatot és tantárgyi programcsomagot, ezek hitelesített román fordítását írja elő. A magyarországi egyetemek/főiskolák - többszöri kérés ellenére - a szükséges anyagoknak csak 40 %-át küldték meg, ezzel nehezítve a honosítás hosszú útját. - A két ország oktatási rendszere közötti különbség is nehezíti a honosítást. Romániában a tanárképzés egyetemi szintű, a főiskolai szintű képzést megszüntették, hasonló a helyzet az agrárképzéssel is. - Körülményes a nem azonos szakok elismertetése is, szociálpedagógiai képzés például nincs az országban, hasonlóan nincs, ezért nem fogadják el a művelődésszervező, néptánc-tanár szakokat. Romániában a tanítóképzés középfokú, tehát a Magyarországon főiskolai tanítóképzőt végzettek csak középfokú végzettségűeknek számítanak. - Annak ellenére, hogy sokan nem térnek haza Magyarországról egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után, mégis 235 végzett kérte az RMDSZ segítségét a diploma honosításánál. Közülük a legtöbben /70 fő/ tanító- és óvónőképző főiskolát végeztek, a tanárképző főiskolát 53-an /egyetemet kilencen/, agrártudományi főiskolát 34-en, egyetemet 27-en. /Fischer Fülöp Ildikó: Diplomahonosítás: hosszú az út hazáig. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./

1993. április 8.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

1993. szeptember 16.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

1993. október 20.

Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1993. november 17.

Nov. 6-án Kolozsvárott az RMDSZ székházában tanácskozást tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatás- és ifjúságügyi főosztálya. Fischer Fülöp Ildikó, a főosztály vezetője összegezte a tanácskozás célját és eredményeit. A megbeszélést az információcsere igénye is aktuálissá tette. Szükség van adatbázisra a civil szervezetekről, sokan nem tudnak egymásról, az alapítványok sem ismerik egymást Nagy szükség volt már arra, hogy az összehangolásra megalapítsák a Romániai Magyar Oktatási Tanácsot, ami most megtörtént. Szükség van a felsőoktatási hálózat kibővítésére, a tanárhiány megoldására, a szakképzés és a gyógypedagógiai oktatás megszervezésére /ez utóbbi csak a tömbmagyarság területén megoldott/. Megoldásra vár a tankönyvellátás kérdése is, ami a Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretében már beindult. Párhuzamosan szerveznek azonos tevékenységeket. A szórványkérdéssel például három szervezet foglalkozik. Össze kell fogni a nagyobb tervek megvalósításához, így a kollégiumi rendszer kiépítéshez. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagy felmérést végzett. Fischer Fülöp Ildikó hangsúlyozta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a 300 hely nem lehet végcél, ez a létszám a hatalom politikai akaratát tükrözi. /Miklós László: Összehangolt pragmatizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1994. június 20.

A román állam a Magyarországon szerzett diplomát még nem ismeri el automatikusan, csak különbözeti vizsgák után honosítja az oklevelet. Ez a folyamat közel egy évet vesz igénybe, ezalatt a hazatértek csak szakképzetlenekként taníthatnak. Az RMDSZ ösztöndíjakkal segítené őket, ezenkívül közbenjár az ügyintézésben, nyilatkozta Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási alelnöke. /Új Magyarország, jún. 20./

1994. július 5.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./

1994. december 19.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási osztályának főelőadója bejelentette, hogy az RMDSZ segítséget nyújt a Magyarországon szerzett diplomák honosítása ügyében, ezért az érdekeltek forduljanak hozzájuk. /Új Magyarország, dec. 19., a felhívás szövege: Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1995. február 23.

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Borbély László képviselő és Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa febr. 23-án megbeszélést folytatott Liviu Maior tanügyminiszterrel. A magyar szakiskolai, líceumi beiskolázási tervekről és az oktatási reformba való bekapcsolódásról folyt az eszmecsere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1995. augusztus 17.

Az RMDSZ összefoglalta fő ellenvetéseit az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, ugyanezt, a törvény kisebbségeket érintő szakaszainak elemzését állította össze Fischer Fülöp Ildikó és dr. Cs. Gyimesi Éva RMDSZ ügyvezető alelnöke, sok adattal szemléltetve a zsugorodó magyar nyelvű oktatást. A törvény szerint minden helységben román tannyelvű osztályokat működtetnek, ez az intézkedés elősegíti a magyar nyelvű oktatás felszámolását. A földrajz és a történelem román nyelven való tanításával a tanulók a románok és nem Románia történelmét tanulják. Felsőoktatásban csak tanár- és művészképzést engednek anyanyelven. A törvény kizárja a Bolyai Egyetem visszaállítását azzal, hogy csak tagozatok szervezését engedélyezi. A felvételi vizsgák román nyelven történnek, kivéve azokat a szakokat, ahol anyanyelven folyt a képzés. Ez a kitétel megsérti az esélyegyenlőség elvét. Csökken a magyar egyetemi hallgatók aránya: 1991/92-ben az összes hallgatók 4,5 %-át tették ki, 1993/94-ben már csak a 3,7 %-át. 1948-ban 1300 magyar nyelvű iskolát államosítottak, a törvény ezek visszaadását nem teszi lehetővé. A törvény felszámolja a már létező anyanyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., 19-20./

1995. augusztus 17.

Az RMDSZ összefoglalta fő ellenvetéseit az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, ugyanezt, a törvény kisebbségeket érintő szakaszainak elemzését állította össze Fischer Fülöp Ildikó és dr. Cs. Gyimesi Éva RMDSZ ügyvezető alelnöke, sok adattal szemléltetve a zsugorodó magyar nyelvű oktatást. A törvény szerint minden helységben román tannyelvű osztályokat működtetnek, ez az intézkedés elősegíti a magyar nyelvű oktatás felszámolását. A földrajz és a történelem román nyelven való tanításával a tanulók a románok és nem Románia történelmét tanulják. Felsőoktatásban csak tanár- és művészképzést engednek anyanyelven. A törvény kizárja a Bolyai Egyetem visszaállítását azzal, hogy csak tagozatok szervezését engedélyezi. A felvételi vizsgák román nyelven történnek, kivéve azokat a szakokat, ahol anyanyelven folyt a képzés. Ez a kitétel megsérti az esélyegyenlőség elvét. Csökken a magyar egyetemi hallgatók aránya: 1991/92-ben az összes hallgatók 4,5 %-át tették ki, 1993/94-ben már csak a 3,7 %-át. 1948-ban 1300 magyar nyelvű iskolát államosítottak, a törvény ezek visszaadását nem teszi lehetővé. A törvény felszámolja a már létező anyanyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., 19-20./

1996. június 21.

A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók leváltásának, nyilatkozta az Új Magyarországnak Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási szakértője. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a sajtó, így a Háromszék tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi vezetés. /Új Magyarország, jún. 21./

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

1997. május 24.

Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól.

1998. május 5.

Máj. 5-én az Oktatásügyi Minisztérium tanácskozást szervezett "A nemzeti tanterv reformja és a kisebbségi oktatás kérdései" címmel. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében jelen volt dr. Kötő József, oktatásügyi alelnök és Fischer Fülöp Ildikó főelőadó. A tanácskozáson részt vett Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatási főigazgatóságának vezetője, valamint Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6. 1258. sz./

1999. január 19.

Fischer Fülöp Ildikó adott tájékoztatást az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács támogatásáról. A magyarországi képzésre szánt keretet elsősorban az itthon tanuló hallgatók rész- és posztgraduális képzésére fordítja. Évente 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon (pl. latin, nyomdaipari, restaurátor, tv operatőr és adásrendező, vizuális kommunikáció tervező) és felsőoktatásban, a középfokú oktatásban csak a nyomdászképzést támogatják. Részképzésre rendszerint 400 hallgatónak biztosítottak ösztöndíjat. Posztgraduális képzésre évente 22 PhD doktori, 100 hónap kutatói és 25 másoddiplomás ösztöndíjat osztottak ki a romániai végzettek között. Az 1999-2000-es tanévre a magyarországi képzésre szánt keret elosztása is hasonló elvek alapján történik (a szakok kiválasztásánál, a pályáztatási rendszernél történhetnek kisebb módosítások). Tájékoztatás igényelhető: teljes képzés esetében a Bolyai Társaságnál és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél, részképzés esetében a romániai magyar diákszövetséghez és posztgraduális képzés esetében az Erdélyi Múzeum Egyesülethez lehet fordulni. /Fischer Fülöp Ildikó: A romániai magyar diákok magyarországi képzésére vonatkozó tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1999. január 19.

A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó adatok a következők: a 254 felsőoktatási diplomából 121 honosítása történt meg /47,6 %/. Ezen belül 96 tanári oklevélből 66 /8,8 %/, 114 agrártudományi oklevélből 33 /30 %/ honosított. A még nem honosítottak közül többen főiskolai végzettségüket egyetemi szintűvé egészítik ki. A 7 jogi diplomából még egyet sem ismertek el. A közoktatás /nem felsőfokú/ területén 124 oklevélből 104-et /84 %/ honosítottak. Ezen belül 95 tanítói oklevélből 92-t, 16 egészségügyi asszisztensi oklevélből 9-et ismertek el. /Fischer Fülöp Ildikó: A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó statisztikai adatok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

1999. szeptember 22.

Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/.

2000. december 13.

Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998