udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fischer Ferenc

1997. április 19.

Szerb történész munkája jelent meg az 1944-es vajdasági vérengzésről. Dr. Alekszandar Kaszas: Madari u Vojvodini 1941-1946 /Filozofski Fakultet, Novi Sad, 1996/ című könyvében, mint a hasonló kérdésekkel foglalkozó szerb történelmi munkákban, az ideológiának jut döntő szerep, ismereti a művet Burányi Nándor, háttérbe szorítva a tudományos tárgyilagosságot. Az 1942-es újvidéki vérengzést a magyar hatóságok elítélték, a tettesek ellen bírósági tárgyalás folyt. Nem igaz Kaszas minősítése, hogy az csak bohózat volt, továbbá az sem, hogy a bűnösöket repülőgépen szöktették meg. Ismeretes, hogy az 1944-es magyarellenes vérengzésért senkit sem vontak felelősségre. Ugyancsak téves a razzia végrehajtásának elhatározásán jelen levők névsora, de Kaszas minősítése /Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök németbarát volt/ sem állja meg a helyét. Dr. Alekszandar Kaszas szerint ami 1942 januárjában történt, annak "népirtás és tömeges vérengzés jellege volt, s ezekért közvetlenül a magyar állam volt a felelős", az 1944-ben történtek, mintegy húszezer magyar meggyilkolása "a háborús bűnösöknek és a megszállókkal együttműködőknek a likvidálása volt, amire nem volt mindig megfelelő bírósági fedezet és bizonyíték, amelyekben előfordultak személyes leszámolások és visszavágások, ugyanígy a magyar kisebbség kollektív felelősségének hangsúlyozása a háborúban elkövetett gonosztettekért, az ártatlan lakosság kínszenvedése stb." Az 1944-ben történtekről tehát ötven év múlva sem tudnak hiteles képet nyújtani. /Burány Nándor: A titok marad a föld alatt? = Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 10. p./

2004. április 7.

    Czikó Árpád közgazdász-bankigazgató könyvet ír Háromszék gazdasági sorsának alakulásáról. A térség gazdaságtörténetét az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéstől indítja, és az 1989-es fordulatig követi nyomon. Czikó Árpád kitér arra is, hogy 1945-től a kommunisták hogyan nyomulnak előre. A Maniu-gárda kivonulása után próbálnak minden kulcspozíciót megszerezni. Kitakarodásuk után a székelyföldi lakosság fellélegzett.   Azután az első népgyűlések. Kezdetben mindennap népgyűlés volt. Minden kizsákmányolót, földbirtokost és nagytőkést fel akartak akasztani, erről beszéltek a szónokok. Pila marsall éjjeliőr volt a kovásznai erdőiparnál, 1945 után meg tábornoki egyenruhában masírozott a népőrség élén. Ez a népőrség különálló alakulat volt, Pilának alárendelve. Az egyik alakulat parancsnoka Elephant József festő és mázoló, egy Péter nevű suszter volt a másik parancsnok, és egy harmadik szabó volt.  Az első megyefőnöknek Demeter Andrást, egy bölöni gazdálkodót neveztek ki. Akkor a megyei párttitkár Csoboth Imre nevezetű kászonújfalusi férfi, előbb bukaresti szabómester volt, és illegális kommunista.  Apor báró után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Szentiványi Gábort kinevezte főispánnak. Ő 1945 áprilisában jött haza, jelentkezett a népőrségnél és közölte, ő doktor Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye főispánja.  Abban a pillanatban letartóztatták.  /Sylvester Lajos: Gazdálkodás Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2006. november 25.

„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998