udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Preda, Florea

1997. november 20.

Nov. 20-án folytatódott a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997-es számú sürgősségi kormányrendelet általános vitája. A vitában Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila frakcióvezető és Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátor fejtette ki az RMDSZ álláspontját, és érvelt az eredeti szövegváltozat helyessége mellett, szakmai, lélektani és pedagógiai érveket is felsorakoztatva. Az RMDSZ álláspontját támogatta Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke, a Románia Alternatívája Párt szenátora. Laurentiu Ulici a bevándorlóktól markánsan elkülönítve határozta meg a nemzeti kisebbség fogalmát. El kell fogadnunk - mondotta - a romániai magyarságnak a kulturális önazonosság megőrzésére irányuló törekvését. Hangoztatta, hogy utóbbiba az anyanyelvi kultúra egésze, a történelmi és földrajzi ismeretek anyanyelven történő elsajátítása is természetszerűleg beletartozik. Analógiaként megemlítette, hogy Ukrajnában, Kárpátalján és Észak-Bukovinában a román kisebbséghez tartozó iskolások ma is románul tanulhatják a román tagozatú iskolákban a történelmet és a földrajzot. Ezer éve élnek magyarok Erdélyben, mely így az ő otthonuk is, hadd érezzék magukat otthon - mondotta -, ugyanakkor viszont minden módon oda kell hatni, hogy a magyar gyermekek minél tökéletesebben elsajátíthassák az iskolákban a román nyelvet. Markó Béla rámutatott arra, hogy határozott politikai akaratra van szükség a reformokat gátló akadályok elhárításához, ideértve a kisebbségpolitikai vonatkozásokat is. A romániai magyarság nemcsak saját, hanem az itt élő többi nemzetiség érdekében is fellép, amikor a kisebbségi jogok helyreállításáért száll síkra. Mert léteztek bizonyos jogok, melyeket az ötvenes évek végén, de méginkább a hatvanas években, a Ceausescu-korszakban vontak meg tőlünk, s ezekhez az állapotokhoz kell tulajdonképpen visszatérni. Az eddigi viták kizárólag a kisebbségi anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításokra koncentrálódtak, és a lényeget elkerülni látszanak. Holott a romániai közoktatás megfelelő költségvetési és strukturális kereteinek a biztosítását kellene mindenekfölött szem előtt tartani. A román gyermekek jogait semmiképpen sem sértő jogigényeinket hangoztatva, a jogkorlátozások eltörlését és ugyanakkor a román nyelv lehető legeredményesebb elsajátítását is célunknak tekintjük - szögezte le Markó Béla. Puskás Bálint szenátor emlékeztetett arra, hogy sok elítélő véleményt lehet hallani a pozitív diszkriminációról, miközben az RNEP a pozitív diszkriminációs intézkedések egész sorát követeli a Kovászna és Hargita megyei román lakosság javára. Azok, akik a két világháború közötti romániai előzményekre hivatkozva kardoskodnak a jogkorlátozó szabályozás bevezetése mellett, megfeledkeznek arról, hogy mekkorát változott a világ azóta mifelénk és Európában. Verestóy Attila frakcióvezető az előtte felszólaló nagy-romániás Florea Preda RMDSZ- és magyarellenes kirohanásaira gunyorosan reagálva megjegyezte, hogy a magyarság kiutasítására és inkriminálására vetemedett színes fantáziájú szónok csak azért érdemelhet elnézést, mert a parlamenti mentelmi jog védelme alatt áll. Sérelmezték itt az 1879-es magyar tanügyi törvényt, amely a román iskolák számára is kötelező tantárgyként vezette be a magyar nyelvet, de arra már nem tértek ki, hogy a múlt század második felében milyen is volt a tényleges számaránya a Kárpátokon inneni és túli román népiskoláknak, hogy hol is alakult ki a román szellemiség történetében oly fontos szerepet vivő Erdélyi Iskola. A romániai politikai pártok elfogadták a román-magyar alapszerződést, és itt mégis kilencszer hallottuk Magyarországot mint minden rossz kútfejét fölemlegetni. A sürgősségi kormányrendelet a kormánykoalíció közös akaratából fogalmazódott meg és alkalmazása a helyzet javulásához vezetett. A politikai egyezség valóra váltását az RMDSZ nem kényszerítheti ki, hiszen csak 11 szavazattal rendelkezik a szenátusban. Mi azoknak a szavazatára számítunk, akik hisznek az egyetértés szükségességében és nem kételkednek a mi jóhiszeműségünkben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz., nov. 21., 1160. sz./

2000. október 4.

A szenátus ülésén Nicolae Ceausescu, az 1989 decemberében kivégzett diktátor szerepének újraértékelését követelte Florea Preda /Nagy Románia Párt/ szenátor, aki igaz hazafiként és ügyes diplomataként méltatta Ceausescut. Véleménye szerint a diktátor "született intelligenciájának és bátorságának" köszönhetően ügyesen manőverezett a világ nagyhatalmai között és az ő közvetítésével jött létre a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok elnökének találkozója. Florea szerint közvetlenül 1989 után népirtás kezdődött Romániában. Ennek példájaként hozta fel, hogy csak 1999-ben 3500 ember lett öngyilkos. /A diktátor rehabilitálását kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998