udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantiniu, Florin

1992. november 27.

Párizsban, a Magyar Intézetben nov. 27-én nemzetközi kerekasztal beszélgetést rendeztek abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó megjelentette az Erdély története egykötetes változatát. A román történészek - Gheorghe Ciprianu és Ion Pop Kolozsvárról, Florin Constantiniu Bukarestből - a románság eredetére vonatkozó fejezeteket bírálták a legélesebben. Francia részről egyhangú volt a könyv pozitív értékelése. A vitát a világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff professzor vezette. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 30., a vita rövidített szövege: Magyar Nemzet, dec. 10./

1995. augusztus 28.

Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./

1995. augusztus 28.

Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./

1997. május 3.

Újabb román történelmi szintézis jelent meg, Florin Constantiniu munkája O istorie sincera a poporului roman /A román nép őszinte története/, az Universul Enciclopedic kiadásában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./

2003. december 2.

Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték dec. 1-jén Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt uniójának 85. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. A román közszolgálati televízió élő adásban közvetítette a rendezvényeket. A műsor során Florin Constantiniu történész akadémikus kifejtette: 1918-ban Románia ígéretet tett az ország akkori lakossága mintegy 30 százalékát kitevő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására. A gyulafehérvári ígéreteket azonban a román állam sem a két világháború között, sem pedig a kommunista korszakban nem teljesítette. A román történész szerint az idén elfogadott román alkotmány első alkalommal szentesíti maradéktalanul a romániai nemzetiségek saját oktatáshoz, anyanyelvű közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát. Gyulafehérváron mondott beszédében Iliescu elnök is leszögezte: a romániai alkotmány a legszélesebb jogokat biztosítja az országban élő nemzetiségeknek. /Román nemzeti ünnep Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. február 11.

Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. február 11.

A Trianon-film bemutatása és az utána következett beszélgetés az utóbbi idők legsikeresebb művelődéspolitikai kezdeményezése volt, írta Sylvester Lajos. Először fordul elő, hogy a nézők véleményt alkothatnak fél évszázadon át tabuként kezelt vagy félremagyarázott, meghamisított témakörről. A vitában Florin Constantiniu történészprofesszor a Trianon-filmet szükségtelennek és ártalmasnak ítélte. A beküldött SMS-ek között sok volt a fenyegető és gyalázkodó-gyűlölködő reagálás. /Sylvester Lajos: Trianon – mámor és gyász. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998