udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fodor Gábor

1994. augusztus 10.

A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./

1994. október 7.

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

1994. november 5.

Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1994. november 16.

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1995. január 27.

Sütő András írt nekrológot Sík Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője halálhírére /Gyilkos per áldozatáról/. "A személyét nem kímélő gyűlölet, miként az óra: minden percével sebez, az utolsóval öl." "A kizárólagosság, az intolerancia számára a halál nem dráma, hanem szövetséges erő. Újabb hódítás lehetősége egy véget nem érő szellemi belháborúban." /Magyar Nemzet, jan. 27./ Sütő András arra céloz, hogy Fodor Gábor kultuszminiszter elmarasztalta a Nemzeti Színházat, felszólítva, hogy javítsanak színvonalukon.

1995. május 2.

Fodor Gábor művelődési miniszter Bukarestbe látogatott és máj. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel aláírta a három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt. Az okmány aláírását követő sajtóértekezleten Liviu Maior kifejtette, hogy a dokumentum előirányozza diákok, tanárok és oktatási szakemberek cseréjét, a lektorátusok kérdésének rendezését, a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. Fodor Gábor tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel, az alapszerződésről volt szó. A román kormányfő nem zárkózott el az 1201-es ajánlástól, csak annak egyértelmű értelmezését tartotta fontosnak. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen több szakértő is részt vett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Magyar Nemzet, máj. 3, Népszabadság, máj. 3./ A megbeszélés után a kormány szóvivője közleményt hozott nyilvánosságra az alapszerződéssel kapcsolatban, mely szerint ki kell küszöbölni az utólagos nézeteltérések keltésére alkalmas kifejezéseket. A "helyi autonómia egyes új, a román alkotmánnyal és az érvényben levő román törvényekkel összeegyeztethetetlen formáinak bevezetése nem a stabilitás erősítésére vezetne, hanem ellenkezőleg, veszélyes precedenst teremtene" - olvasható a közleményben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. június 3.

A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./

1995. július 7.

Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter júl. 7-én levélben fordult román kollégájához, Liviu Maiorhoz, kifejezve aggodalmát az elfogadott tanügyi törvény miatt, arra kérte Maiort, hogy lépjen közbe a kialakult helyzet megváltoztatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Magyar Nemzet, júl. 8./

1995. december 18.

A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./

1996. január 22.

Cs. Gyimesi Éva a marosvásárhelyi rádió magyar adásában elmondta, hogy nehézségekbe ütközik a Magyarországon végzettek esetében a diplomák honosítása, eddig mindössze 52 oklevelet sikerült a elismertetni a román hatóságokkal. Fodor Gábor volt művelődési miniszter tavalyi bukaresti tárgyalásán elmulasztotta megkötni a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1996. május 8.

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

1996. december 10.

Magyarországon a Magyar Történelmi Filmalapítvány újra támadások kereszttüzébe került. "Eddig minisztériumi szinten packáztak véle, a rossz emlékű Fodor Gábor", még az is elhangzott, hogy ez a műfaj kifutotta magát, "a magyar történelem minden pászmáját végigjárták a filmesek." Akkor az alapítvány a maga mentségére még egy fehér könyvet is kiadott, Perjés Géza történész, az alapítvány elnöke mindent megmozgatott. Most a parlamenti kulturális bizottságban folyik a Canossa-járás. A Magyar Mozgókép Alapítvány a filmgyártásra szánt teljes összeget - kilencszáz millió forintot - magának vindikálja, heves SZDSZ-támogatás mellett. A Magyar Történelmi Filmalapítványnak lehetősége lenne arra, hogy határon kívüli filmeseket is foglalkoztasson. /Sylvester Lajos: Egy filmalapítvány Canossa-járása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2002. január 9.

Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2002. január 14.

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2002. február 9.

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2004. november 13.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek – jelentette ki Patrubány Miklós elnök nov. 12-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyszínén, a Béla király úti kormányrezidenciánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. "Sajnos, a Máért összehívásáért felelős miniszterelnök nem tartotta fontosnak, hogy a kettős állampolgárságot kezdeményező szervezet elnökét meghívják” – mondta Patrubány. A Fidesz összesen 3,5 millió példányban minden magyar háztartásba eljuttatja szórólapját, amellyel igen szavazatra buzdít a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. "A népszavazás kérdése politikai megmérettetés és lépcsőfok, amelyben nem könnyű tisztán és világosan látni" – jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, közölve, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében is nemmel kell voksolni, "mert ha igent mondanánk, az a múltról szólna". /Megkezdődött Budapesten a Máért VIII. ülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./

2004. december 11.

Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

2004. december 13.

Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2004. december 14.

Göncz Kinga esélyegyenlőtlenségi vezetőként azt állította a népszavazási ellenkampányban, hogy az új szociális szerződés megkötése a szomszédos államokkal a legszerencsésebb körülmények között is elhúzódik egy-két évig, és addig a kettős állampolgárok nyugdíja vészesen megterhelné a magyarországi társadalombiztosítási kereteket. Valóban vannak olyanok, akik pusztán azért települtek át Magyarországra, hogy gondoskodjanak a magyar személyi igazolvánnyal járó gondtalan öregkorukról. Fodor Gábor (SZDSZ), mondta, hogy vegyék le a napirendről a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ellenben könnyítsék meg a honosítást. Telepedjen le bárki, csak magyarok ne. /Nits Árpád: Köszönjük, Kinga néni. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 21.

A december 5-i népszavazás után sokan kiábrándultak a magyarországi testvérekből. De kiktől vártak volna szavazatokat? Azoktól, akiket a kommunizmus idejében nem tanítottak magyar történelemre? Akiknek nem volt szabad kiejteniük az Erdély szót? Vagy azoktól a fiataloktól, akik az elmúlt években a szocliberális médiákon nőttek fel, akikben éppúgy nincs semmilyen hazaszeretet, nemzet iránti felelősség, mint szüleikben? – kérdezte  Somogyi Botond. Leszögezte: A negyvenéves kommunista agymosás után folytatódott az elnemzetlenítő politika, s a Kovács Lászlók, Kuncze Gáborok, Fodor Gáborok, Eörsi Mátyások, Bauer Tamások, Pető Ivánok, Demszky Gáborok és elvhű társaik annyira megmételyezték a magyar társadalmat, hogy ma a magyar lelkifurdalás nélkül szavaz magyar ellen. – Hozzátette, Erdélyben is vannak, akik szerint nem kell Bolyai Egyetem, autonómia vagy kettős állampolgárság, az egyház túlhaladott, az anyanyelv mellékes, a magyar kultúra elhanyagolható. /Somogyi Botond: A Kárpát-medence farizeusai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./

2005. június 18.

A romániai kisebbségi törvénytervezetről, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésről egyaránt tájékozódott szerdán és csütörtökön Bukarestben Szászfalvi László vezetésével az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezető mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson. A képviselők találkoztak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével, George Sabin Cutassal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcassal, a parlamenti román-magyar baráti csoport elnökével, Nicolae Paun képviselővel, az emberi jogok, felekezetek és a nemzeti kisebbségek bizottságának elnökével. Közös asztalhoz ültek Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével, Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjével, valamint Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. Szászfalvi László elmondta: a román vendéglátók egyebek közt tájékoztatták őket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetéről. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett észak-erdélyi autópálya építés, mert az Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését. /Magyarországi honatyák Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. június 22.

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága két napon át (június 15-16) Bukarestben vendégeskedett. A Frunda György vezette hazai emberjogi szakbizottsággal aznap találkoztak, amikor néhány óra múlva több felsőházi szakbizottságban megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet vitája. Frunda György szerint ez a megbeszélés a koalíciós partnereket megerősítette szándékukban, hogy támogatni kell a kisebbségi törvénytervezetet. Szászfalvi László, a küldöttség vezetője köszöntötte a romániai kollégákat. Fodor Gábor, volt oktatásügyi miniszter, a küldöttség ragja tíz évvel ezelőtti tapasztalatait említette föl, amikor tárcavezetőként Bukarestben járt. 1995-ben még érezni lehetett annak a hatalmas szellemi tehernek a reminiszcenciáit, amit a Ceausescu-diktatúra annak idején a lakosságra kényszerített. Frunda György, az emberjogi bizottság elnöke kifejtette, hogy időközben Romániában mentalitásváltás következett be. Aki Erdélyben utazik kétnyelvű feliratokat lát, a polgár anyanyelvén beszélhet a közigazgatás és igazságszolgáltatás különböző intézményeiben, hangsúlyozta. Puiu Hasotti szenátor, a felsőházi demokrata-liberális frakció elnöke azt fejtette ki, hogy a szélsőséges megnyilatkozások eltűnőben vannak. Kimondotta: mind a hazai magyarság, mind a többség részéről, sajnos, voltak ilyen megnyilatkozások. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. május 13.

A Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztőjének, Molnár Norbertnek nyilatkozó Fodor Gábor nem érzi úgy, hogy az SZDSZ elhanyagolja a határon túli magyarokat. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője és parlamenti képviselője szerint az SZDSZ-t nagyon sok előítélet veszi körül. /Az SZDSZ és a határon túli magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2007. szeptember 14.

Meghatározatlan időre felfüggesztette a Környezetvédelmi Minisztérium a verespataki aranybánya terv engedélyezési folyamatát, jelentette be Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter üdvözölte a romániai társminiszter lépését, amellyel felfüggesztette a verespataki bányaterv engedélyezési eljárását. /Felfüggesztették a verespataki bányaterv engedélyezési eljárását. A képviselőháznak hamarosan dönteni kell a ciántechnológia betiltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2007. október 29.

Fodor Gábor magyar környezetvédelmi miniszter a hét végén Budapesten romániai kollégájának elmondta: ellenzi a ciántechnológia alkalmazását a verespataki bányákban. Magyarország egyetért Korodi Attila környezetvédelmi miniszter azon álláspontjával, miszerint felfüggeszti a verespataki bányavállalat működési engedélyét. /Magyarországi nem a ciántechnológiára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2007. november 10.

Morvai Krisztina büntető jogász, a magyarországi Civil Jogász Bizottság társelnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, a Civil Jogász Bizottság kezdetben csak a 2006. október 23-i eseményeket szerette volna kivizsgálni. Azonban gyorsan rájöttek: vissza kell menni szeptember 17-ig, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerüléséig. Ugyanis szeptember 19-én és 20-án éjszaka már elkezdődött az emberek összeverése, a könnygáz- és gumilövedék használata, s már földön fekvő, védtelen embereket rugdostak, gumibotoztak a rendőrök. Erre a magatartásra mondta másnap Demszky Gábor polgármester, illetőleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy példamutatóan jártak el a rendőrök, és a továbbiakban ehhez hasonló viselkedést várnak el tőlük. Ezért viselkedtek október 23-án úgy a rendőrök. Október 23-án sokan megsérültek, még mindig nem tudják, mennyien. Folyamatosan derült ki: újabb és újabb emberek jelentkeztek, akik nem mertek kórházba menni, vagy nem mertek mentőt hívni, mert féltek a retorziótól. Morvai most találkozott valakivel, aki elmondta: a Madách térnél letérdelt a rendőr, és célzott gumilövedéket adott le egy hölgy mellébe, mely miatt mai napig rákellenőrzésekre kell járnia. A hölgy fiát hátba lőtte a rendőr. Elképesztő dolgok történtek. A rendőrök csupán egy szemkilövést vállaltak magukra, de ez egyszerűen nem igaz. Tizennégy szemsérülés keletkezett csak október 23-án! Legalább négy ember megvakult. A történések másik csoportja a koncepciós eljárások. Szeptember 19-én és 20-án éjszaka a Kossuth térről békésen hazafelé menő demonstrálókat összeverték, rabszállító autóba tették, beszállították a börtönbe, majd megkínozták, és eljárást indítottak ellenük. Ezek a bűnvádi eljárások hosszú hónapokon át folytak. A Civil Jogász Bizottság készíttetett egy DVD-felvételt a sértettek meghallgatásairól, ahol az emberek nagyobb csoportja megszólalt. Nevüket vállalták, arcukat adták a filmhez. Azokkal az emberekkel szemben, akik vállalták a nyilvánosságot, vállalták az arcukat, a nevüket, kénytelen volt a hatalom megszüntetni a koncepciós eljárásokat. Akiket viszont lebeszéltek arról, hogy vállalják a nyilvánosságot, ne legyenek bátrak, ellenük még mindig folyik az eljárás. Illetőleg már ítéletet hoztak velük szemben. A napokban szólalt meg Fodor Gábor bölcsészhallgató, akit két hetet kínoztak a börtönben. Két szép, szőke kislány, a 45 kilóikkal, most érettségiztek, elmondták, hogy ,,csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal” vádolták őket. Őket is összeverték, megkínozták a Magyar Rádió udvarán. A 2006. október 23-i esemény első számú felelőse Gyurcsány Ferenc. Hozzá kell tenni, az őszödi beszédet egy szó nélkül az egész MSZP-frakció végighallgatta, és nem volt egyetlenegy parlamenti képviselő sem, aki tiltakozott volna. Október 23-ával kapcsolatban sem volt egyetlenegy kormánytag vagy kormánypárti országgyűlési képviselő, aki megkérdezte volna, mi történik itt? Egy jogállamban és demokráciában az emberi jogokat védeni kell! Minden áron akadályozták a kivizsgálási eljárásokat szeptember 19–20. között, pedig az akkor történt események feltárásával meg lehetett volna akadályozni az október 23-i tragédiát. Az országgyűlési képviselők, az Emberjogi Bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai obstruálták a gyűléseket. Gyurcsány felelőssége mellett megvan a felelsőssége a szemkilövető törpepártnak, az SZDSZ-nek, Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének is. Az erőszak, a szeptember 18-i MTV-székház előtti ostrom azért tudta kinőni magát, mert nem avatkoztak be a hatalom részéről. Nem küldtek erősítést a helyszínre, hogy megvédjék a rendőrök a bajtársaikat, hanem ellenkezőleg, megakadályozták őket ebben. Azért volt akkora erőszak a rendőrökkel szemben az MTV-ostromnál, mert funkciója volt a hatalom számára. A másik nagy funkció a bűnös nemzet gondolatának újraépítése. Ha azt mondogathatják: Nézzétek, micsoda csőcselék, micsoda randalírozó nácik, fasiszták, antiszemiták, és ezt a külföldi hírügynökségeknek is nyomhatják, elérték céljukat. Morvai Krisztina azt tartja a legfontosabbnak az életben, hogy a küldetést, melyre az Isten szánta az embert a világra, be tudja teljesíteni. /Frigyesy Ágnes: Jogfosztottságtól legalább annyi ember szenved, mint a különböző betegségektől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2008. június 9.

Fodor Gábort választották a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén. Fodor Gábor 346, Kóka János 344 szavazatot kapott. Fodor Gábor azt javasolta a küldötteknek, hogy Demszky Gábor főpolgármestert válasszák meg a párt ügyvivőjének. „Én Demszky Gábor nélkül nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy sikeres lesz az ügyvivői testület“ – fogalmazott. A nagy nyugati hírügynökségek Fodor Gábor elnökké választását egyöntetűen úgy értékelik, hogy az közelítheti egymáshoz az SZDSZ-t és az MSZP-t. /Fodor az új SZDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2008. június 16.

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2008. június 19.

Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint mindenki beajánlkozik Fodor Gáborhoz, az SZDSZ új elnökéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetést kezdeményez a szabad demokraták elnökével. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, a két „bajpártnak” egyeztetnie kellene a következő két év politikájáról. Azonban a koalíció felbomlásáról, a Gyurcsány-kormány tehetetlenségéről van szó, „a Fidesz elképesztő előrenyomulásáról” és sok más egyébről. Az MSZP és SZDSZ időt akar nyerni. Fodor Gábornak „meg kell állítani Orbán nyomulását, legalábbis a kétharmados jobboldali győzelmet. ” – olvasható a cikkben. /Lokodi Imre: Szólni, de ne fájjon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2008. június 26.

Fodor Gábor SZDSZ-elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott. „Egy kis párt, amelynek nincs pénze, ha róla nem szól senki, nem nyüzsög, akkor ott marad, ahol van, a parlamenti küszöb alatt, ráadásul maradék híveinek egy része is elfordul tőle. Ebből következik, hogy minél több akciót kell végrehajtania, hogy odafigyeljen rá a média” – értékelte a találkozót Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója. „Kedden egy színdarabot láttunk, ami arról szólt, hogy két párt, amelyek egyébként nem szeretik egymást, mégis egymásra vannak utalva” – tette hozzá. /Kánya Gyöngyvér: Színdarab-találkozó: Fodor Gyurcsánnyal tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998