udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 127 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fodor György

1990. június 1.

Kolozsváron a volt Securitate épületébe költöző katonai egység vezetője megkérte az épületben lézengő volt szekus tiszteket, hogy gyűjtsék össze az épületben hagyott újság és folyóirat hegyeket. A szekus tisztek gyorsan megtöltötték a zsákokat "szigorúan titkos" jelzésű iratcsomókkal. A teherautót átnézve kiderült, hogy a szekus tisztek zsákokba csomagolva akarták kivinni a titkos dokumentumokat, besúgók jelentéseit, a megyében járt külföldi állampolgárokról szóló jelentéseket, kolozsvári főiskolások számítógéppel készült listáját, a vallásfelekezetekről szóló jelentéseket, 7000 külföldről érkezett, illetve odaírt levél másolatát, 65 ezer megfigyelt személy lapját és a telefonlehallgatások szövegeit. /Fodor György: Szekushulladék. = Valóság (Bukarest), jún. 1./

1990. október 3.

Dr. Csiha Kálmán református püspöknek szívügye a kolozsvári Református Kollégium újraindítása. Segítségre talált dr. Gálfy Zoltán professzor, a Protestáns Teológia rektora és Székely József, a szóban forgó kollégium megbízott igazgatója személyében. Az ősi kollégiumot nem kapták vissza. A hatóság és a tanfelügyelőség nem akart helyet biztosítani, végül mégis elérték, hogy az egyik általános iskolában kaptak négy termet, ott működik most a Református Kollégium. /Fodor György: Mosoly ? pótkollégiummal. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1990. december 21.

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

1992. március 4.

Erdély és Csíksomlyó hűséges fiát, a néprajztudomány doktorát, DOMOKOS PÁL PÉTERT temetjük ma, március 4-én, a Farkasréti temetőben, Budapesten. /Édes hazámnak akartam szolgálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Sírját moldvai csángók állták körül. Kívánsága szerint a temetési szertartást a Csíksomlyón székelő erdélyi ferences rendtartomány főnöke végezte. "Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és héttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal, egyedül nekivágott", hogy felkeresse és felfedezze a moldvai csángókat, méltatta az elhunyt jelentőségét. /Fodor György: Búcsú a csángómagyarok vándorapostolától. = Valóság (Bukarest), márc. 6./ Domokos Pál Péter néhány jelentős könyve: A moldvai magyarság /Csíkszereda, 1931/ - további kiadások: Kolozsvár, 1934, Kolozsvár, 1941 /ebben az évben újabb kiadás/, bővítve: Magvető, Budapest, 1987. Mert akkor az idő napkeletre fordul. 50 csángó népdal. /Kolozsvár, 1940/, /Rajeczky Benjaminnal közösen/: Csángó népzene 1-2. /1956, 1961/, "édes hazámnak akartam szolgálni" Kájoni János: Cantionale Catholikcum, Petrás Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke /Budapest, 1989/

1993. május 28.

A kolozsvári Házsongárd temető több részében sírgyalázás történt: ismeretlenek ledöntöttek sírkereszteket, sírkerítéseket, a kriptában feltört koporsóból kidobták a tetemet is. /Fodor György: Sírrablások a Házsongárdban. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./

1993. július 16.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./

1993. július 16.

Dr. Csiha Kálmán püspököt a debreceni Református Teológiai Akadémián "honoris causa" doktorrá avatták. Az új díszdoktor köszöntésekor dr. Kocsis Elmér püspök emlékeztetett arra, hogy a budapesti európai protestáns nagygyűlésen elhangzott előadására világszerte felfigyeltek. Dr. Csiha Kálmán akkor az élő evangélium fontosságát és a gyülekezet építéselvét hangsúlyozta, mint a kereszténység mai feladatát. 1987-ben a debreceni intézmény díszdoktori címmel tisztelte meg dr. Gálfy Zoltán református teológiai professzort és Teoctist ortodox pátriárkát, akitől a román és magyar kapcsolatok, valamint a nemzetiségek együttélésének pártfogását remélték. Teoctist visszautasította a doktori címet, emiatt azután Gálfy professzort sem engedték ki. /Fodor György: Erdély református püspöke ? a Debreceni Akadémia doktora. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

1993. szeptember 23.

Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./

1995. március 12.

Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./

1996. április 26.

Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete ápr. 26-i ülésén ismét dr. Ferenczy Ferencet jelölte polgármesternek, megszavazták a tanácsosjelöltek listáját. A Hargita Megyei Tanácsba Kolumbán Gábort, Király Lászlót, Kinda Lászlót, Bartók Sándort és Fodor Györgyöt jelölte a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1998. szeptember 20.

A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

1999. július 7.

Pax et bonum (Békét és minden jót!) felirattal jelent meg Kolozsvárt, áprilisban az ún. "sematizmus", melynek címe magyar nyelvre átültetve így hangzik: A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány története, név- és adattára. E kiadvány nagyon értékes, talán azért is, mivel szerzői közt olyan magyar-katolikus személyiségek soroltatnak fel, mint: Fr.Benedek Domokos, Fr. Pap Leonárd, valamint Confr. Fodor György. Számos érdekes információt nyújt a sematizmus, pontos névsorokat és megtudható, hogy jelen pillanatban mely ferenc-rendbéliek tartózkodnak külföldön tanulmányok elvégzése miatt, kik, mikor és hányan "öltöztek be" hivatalosan is. - "Az utolsó rendi névtárunk (egyszerűbben: sematizmus) ötven éve jelent meg - olvasható a bevezetőben. /Kisgyörgy Réka: Új sematizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. február 13.

Febr. 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, egyháztörténeti esemény színhelye volt a ferencesek kolozsvári temploma. Összegyűltek az Erdély-szerte működő római és görög katolikus szerzetesrendek tagjai, a ferences és bazilita világi rendiek és nagyszámú hívő, nemzetiségtől függetlenül, mind a kolozsvári görög katolikus püspöki katedrálisban, mind a barátok templomában. A szentmisét P. Benedek Domokos ferences rendtartományfőnök együtt mutatta be Florentin Crihalmeanu görög katolikus püspökkel, valamint nagy számú, mindkét rítusbeli pappal, latin, magyar és román nyelven. A görög katolikus püspök megköszönte a római katolikus egyháznak és papságnak azt a sokrétű segítséget, amelyet görög katolikus testvéreiknek nyújtottak az üldöztetés nehéz évtizedeiben. Benedek Domokos provinciális mind prédikációjában, mind záróbeszédében hangsúlyozta az egység fontosságát. /Fodor György: Szerzetesek jubileuma - első ízben közösen. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2000. március 26.

Három nyelvű /román, francia, angol/ kiadványban jelentette meg az L'Osservatore Romano - a Vatikán hivatalos lapja - II. János Pál pápa tavaly májusi romániai látogatásának szöveg- és fényképanyagát. Tartalmazza a pápa beszédeit, valamint a hozzá intézett államfői és egyházi köszöntőket, továbbá a Teoctist ortodox pátriárkával együtt kiadott közleményt a balkáni béke megteremtéséért. /Fodor György: Vatikáni kiadvány a romániai pápalátogatásról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

2000. április 23.

Kolozsváron tartotta soros ülését április 5-én a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Fő Elöljáróinak Konferenciája. A munkálatokon a hazaiakon kívül részt vett P. dr. Várnai Jakab, a magyarországi ferences provincia tartományfőnöke. Ez alkalommal gyarapodott a konferenciatagjainak létszáma a piarista rend romániai képviselőjének (Gindele Tibor konfráter, máramarosszigeti főesperes), valamint a Szent Józsefről nevezett Murialdo Társaság elöljárójának (P. Solideo Poletti) felvételével. Várnai Jakab ismertette a Fő Elöljárók Európai Konferenciái Szövetségének szervezeti felépítését, tevékenységét és céljait. A Szerzeteselöljárók Konferenciái sokat tehetnek az európaibb gondolkodásmód kialakításáért főleg a volt szocialista országokban. Az ülésen határozat született arról, hogy a romániai konferencia is csatlakozik az Európai Konferenciák Szövetségéhez. A vallástörvény-tervezet jelenlegi helyzetét elemezve a fő elöljárók a vallásügyi államtitkártól azt kérték, a cikkelyt közös bizottságban (állam-egyház-szerzetesrendek) egyeztessék újra, biztosítva a katolikus szerzetesi intézmények zavartalan és hatékony működéséhez szükséges jogi keretet. /Fodor György: Együtt a szerzeteselöljárók. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 23./

2000. május 24.

Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2000. május 28.

A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2000. augusztus 12.

Megjelent a Vallásosság és nemzettudat - vizsgálódások Erdélyben /Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest/ című munka, melyben egy-egy tanulmányt adott közre Tomka Miklós vallásszociológus és Gereben Ferenc művelődésszociológus. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója, utóbbi a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, és a budapesti Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet vezetője. Tomka Miklós leszögezte, hogy a vallásosság milyensége nem megítélés, hanem vállalás kérdése. Vallja, hogy ″... a mai élő vallásosság tőke, ami megmenthető a jövő javára. Kérdés, hogy hogyan? Hogyan lehet felkészülni a türelmetlenül kopogtató modernizációra? (...) Mi ma sokmindent tudunk arról, hogy miért vesztett az európai kereszténység embermilliókat. Ezt a tudást használni lehet. (...) Erdély okulhat a magyarországi társadalom veszteségeiből, hibáiból, ″viszonzásul″ adhat valamit saját hívőbiztonságából, s hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához″. A magyarországi 64 százalékkal szemben az erdélyi magyarok 81, az erdélyi románoknak pedig 82 százaléka hiszi, hogy az egyház az embereket az igazságra tanítja. Gereben Ferenc kifejtette, hogy az erősen kisebbségi helyzetben benne rejlik a fokozott késztetés (az asszimiláció mellett) az identitás vállalására. Gereben Ferenc rámutatott arra, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vallásosság és a tudatos identitásvállalás között az érzelmi hangoltság tekintetében: ″A templomba soha nem járó és nem imádkozó rétegek (Erdélyben nincsenek sokan; az ottani felnőtt magyar népességnek mindössze 6-7%-át teszik ki) az identitás kérdésében lényegesen közömbösebbek az átlagnál; a rendszeresen imádkozók, de különösen a rendszeres (hetenkénti) templomlátogatók pedig kitűnnek a nemzeti azonosságtudat pozitív beállítódású típusaiban″. - Nincs különbség az erdélyi katolikusok és reformátusok nemzeti identitásarculata szempontjából. A nemzeti önkép, múlt- és jövőkép a legreálisabb a művelt egyetemi ifjúság és az értelmiség körében. A torzulások az alacsony műveltségi fokkal (pl. románul végzett inasiskola) és az életkorral fokozódnak. Örvendetes, hogy a 90-es évek első feléhez viszonyítva a magyar történelem ismerete felértékelődött. /Fodor György: Vallásosságunk és nemzettudatunk helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. szeptember 26.

A II. Vatikáni Zsinat határozata újjáélesztette helyi szinódusokat és zsinatokat. Ennek megfelelően 1996 húsvétján dr. Jakubinyi György érsek meghirdette a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatát, erre vonatkozó körlevelében rámutatva: "Meg kell találnunk az utat, hogy a keresztény ezredfordulón sajátos erdélyi viszonyok között hogyan élhetjük meg az evangéliumot". Az előkészítő munkálatokat 1997. március 9-én nyitották meg. Amint dr. Czirják Árpád érseki helynök, zsinati megbízott hangsúlyozta, 22 dokumentumtervezetet állítottak össze munkaközösségek, ezeket azután megvitatták a gyulafehérvári főegyházmegyében, és valamennyi egyházközségben. A hívek javaslatait, véleményét beépítették a zsinat elé terjesztendő szövegekbe. A zsinat befejező munkálatai szept. 24-én kezdődtek meg Csíksomlyón és szeptember 28-ig tartanak. A főegyházmegyei zsinat szept. 29-én bemutatandó szentmisével zárul a gyulafehérvári székesegyházban. Az ünnepi főpásztori szentmise keretében dr. Czirják Árpád zsinati megbízott átadja a főegyházmegye érsekének az elfogadott és megszavazott végleges zsinati dokumentumot. Ez alkalommal megemlékeznek Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Záró mozzanatként Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára átadja dr. Jakubinyi György érseknek a millenniumi emlékzászlót. /Fodor György: Megkezdődtek a gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat befejező munkálatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2000. október 14.

Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2000. november 25.

Háromszáz éve valósult meg az erdélyi román görög katolikus egyház Rómával való uniója. Erre emlékező nemzetközi tudományos szimpóziumot tartanak Kolozsváron. A szervezők: a balázsfalvi (erdélyi) Görög Katolikus Metropolia, a tudományegyetem Görög Katolikus Teológiai Kara és Történelem-Filozófia Kara. A nov. 22-i megnyitó ünnepségen az egyháztörténelmi eseményt méltatták beszédükben dr. Andrei Marga egyetemi professzor, oktatásügyi miniszter, a Babes-Bolyai Egyetem rektora; dr. Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek, II. János Pál pápa romániai képviselője, Lucian Muresan, a Görög Katolikus Egyház metropolita-érseke, a Romániai Püspökök Konferenciájának elnöke; Virgil Ercea püspök, a Görög Katolikus Teológiai Fakultás dékánja és dr. Toader Nicoara előadótanár, a Történelem Filozófia Fakultás dékánja. Képviseltették magukat az erdélyi történelmi egyházak is. Rangos kül- és belföldi tudósok tartanak előadást. Ilyen témák is szerepelnek: "Firenze előtt és Brest után. Latinellenes vita Moszkvában és Kijevben a XV-XVII. századokban", "A kommunista kormányzat és a katolikus egyház a francia diplomácia távlatában". Gyulafehérváron, 1697 március 21-én mondták ki először az uniót a római katolikus egyházzal, amit megismételtek ugyanott "nagy zsinaton", 1700 szeptember 5-én. Az uniót elfogadó román papság ugyanolyan jogokat kapott, amilyenekkel a római katolikusok rendelkeztek. A bécsi udvar és Kollonich bíboros közbenjárására a római Hitterjesztés Kongregációja engedélyezte nekik a bizánci rítus használatát. /Fodor György: Görög katolikus jubileumi szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2001. március 11.

Kolozsváron a Providentia-Gondviselés-Fürsorge Egyesület által működtetett Rekuperációs Központ keretében egy újabb szociális-karitatív szolgáltatást indítottak. Az eddig működtetett felnőttkorú szellemi fogyatékosok munkaterápiás nappali foglalkoztatója mellett új program, nevezetesen a Krízis Intervenció Lakóotthon kiépítését, megvalósítását tűzték ki célul. Az egyesület vezetője, Vízi Ildikó gyógypedagógus arról tájékoztatott, hogy az új program egyelőre három sérült fiatalnak biztosít átmeneti elhelyezést a Gondviselés Házban. /Fodor György: Krízis-szálló sérült felnőtteknek. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

2001. május 26.

A Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus egyházmegyét keresi fel ezekben a napokban. Jean-Claude Périsset érsek, az Apostoli Szentszék romániai nunciusa. Ez az első hivatalos lelkipásztori látogatás ezen püspökség területén vatikáni nagykövet részéről az 1989-es rendszerváltás óta. Máj. 27-én érkezik Kolozsvárra, másnap találkozik Vasile Soporan prefektussal, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Kolozsvár polgármesterével, majd Bartolomeu Anania ortodox érsekkel. /Fodor György: A pápai nuncius-érsek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2001. június 16.

Szászrégenben a mindkét rítusú katolikus főpásztorok köszöntötték Todea Alexandru bíboros-érseket tízéves bíborosi jubileuma és születésnapja alkalmából. Todea bíboros 1912. jún. 5-én született a Fehér megyei Telek községben. Rómában szentelték pappá 1939-ben, ugyanott egy év múlva doktorátust szerzett. Josef Schubert római katolikus bukaresti püspök szentelte titokban püspökké 1950. nov. 19-én. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték a püspököt. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986 márciusában titokban megválasztották a Romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. okt. 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa kreálta bíborossá Rómában, 1991. dec. 8-án. Todea 1994-től, egészségi okok miatt, nyugállományban van. Köszöntőjében Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta a bíboros és boldogemlékű Márton Áron püspök közötti barátságot és sorsközösséget, beleértve a máramarosi börtönben töltött éveket. /Fodor György: Főpásztorok tisztelgése Todea bíboros előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2001. augusztus 5.

Megjelent Bartalis János jelenleg dévai templomigazgató, történész könyve Halálra ítélve főcím alatt az erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig. A könyv forrásjellegű. Az itt összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni majd a ferences provincia történelmének újabb fejezetét. A könyv szerkesztője és egyben írója tizenkét ferences kéziratos visszaemlékezését - P. Balázs Aba, fr. Bálint Rókus, P. Bartók Albert, P. Benedek Domokos, P. Bíró Antal, P. Daczó Lukács, fr. Daian Szabin, P. Ferencz Ervin, P. Kádár István, P. Márk József, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, - valamint dr. P. Bálint Szálvátor és dr. Boros Domokos P. Fortunát kéziratait, P. Puni Emil jezsuita ex-provinciális szóbeli vallomását és saját élményeit használta fel forrásként. A könyvet a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány (felelős kiadó Böjte Csaba OFM) adta ki. /Fodor György: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./

2001. augusztus 14.

Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2001. október 7.

Tíz éve, 1991. okt. 6-án jelent meg Kolozsváron a Vasárnap katolikus hetilap első száma. Négyoldalas volt kezdetben a Vasárnap, a harmadik oldal gyermekolvasóink számára fenntartva. Sokáig nem volt számítógép a Szent Mihály plébánia udvarának sarkában működő szerkesztőségben. /Schuller Mária: Így kezdődött... = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./ Csaknem fél évszázadig nem volt katolikus magyar lap Erdélyben, azután 1990 elején megjelent a Keresztény Szó, 1991-ben pedig megszületett a Vasárnap is. A lap szerkesztői feladatuknak tekintették, hogy az írott szó segítségével pótolják a katolikus nevelésben és kultúrában keletkezett 45 éves űrt. A Vasárnap sohasem volt üzleti, de öncélú vállalkozás, hanem a gyulafehérvári, szatmári, váradi és temesvári történelmi egyházmegyék katolikus magyarjaiért és velük élt, létezett, hangsúlyozta Fodor György. /Fodor György: Vasárnap - keresztényi, emberi és magyar sajtóhang. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

2001. október 11.

1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. október 20.

A Világhírnév /Szabó Csaba és Szegő József virtuális hetilapja /www.vilaghirnev.ro/ 25. számában található Fodor György recenziója Jakubinyi György érsek A Szentek nyomában Erdélyben című kötetéről, továbbá Farkas István Diák úr, kérem című kötetének nagyenyedi bemutatójáról szóló beszámoló. /Világhírnév. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2001. október 28.

II. János Pál pápa megválasztásának 23. évfordulója tiszteletére dr. Jean-Claude Périsset érsek, a Vatikán romániai apostoli nunciusa okt. 18-án fogadást adott, amelyen részt vettek a római katolikus és a görög katolikus főpásztorok s a szerzetesrendek és -kongregációk elöljárói. A palotát, amely az apostoli nunciatúrának, száz éve, 1901-ben épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a bukaresti kormány kezdeményezte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatfelvételt, 1920. okt. 17-én Romániába érkezett Francesco Marmaggi apostoli nuncius. Az Apostoli Szentszék és Románia között 1927. május 17-én megkötött konkordátumot a román állam 1948-ban egyoldalúan felmondta, 1950. július 4-én felszólították a nunciust, hogy három nap alatt a Vatikán munkatársaival együtt képviselője hagyja el az országot. A kommunista hatóságok lefoglalták az épületet, elkergették az épület gondozásával megbízott apácákat. Elöljárónőjüket, a moldovai származású Ecaterina Clara Laslaut 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és mint a Vatikán kémét börtönbüntetésre ítélték. Tizennégy évet töltött börtönben, 1964. április 20-án, általános amnesztiával szabadult. 1990. július 14-én boldogan lépte át újra a nunciatúra küszöbét. Az 1989-es decemberi események után a nunciatúra palotája visszakerült a jogos tulajdonos kezébe, majd 1992. november 5-én ünnepélyesen újra megnyitották. Azóta egymást követték apostoli nuncius-érsekként John Bukovsky (1990.XI.27.-1995.I.23.), Janusz Bolonek (5.V.1995 -30.IX.1998) és dr. Jean-Claude Périsset, aki 1998. december 9-én kezdte meg tevékenységét Romániában. /Fodor György: Tisztelgés a pápa előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998