udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 216 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-216
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fodor Imre

1996. április 2.

Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. május 21.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete máj. 21-én Marosvásárhelyen politikai fórumot rendezett, ahol a város polgármester-jelöltje, Fodor Imre mérnök bemutatkozott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./

1996. június 4.

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1996. július 6.

Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. október 18.

Okt. 18-án hivatalosan is felavatták a Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi fiókjának székházát. Ungvári András, a fiókszervezet elnöke és Csató Gábor alelnök elmondta, hogy a székház megvásárlását a mainzi szervezet tette lehetővé. Fodor Imre polgármester a város nevében mondott köszönetet. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1996. november 29.

Marosvásárhelyen a veteránszervezet Ion Antonescu szobrát akarta felállítani, azonban az RMDSZ ezt megakadályozta. Nov. 27-én a veteránszervezet emléktáblát helyezett el az eredetileg szobornak szánt betontalapzatra. Fodor Imre polgármester törvényellenesnek nevezte ezt az akciót és jelezte, törvényes úton fogja megoldani ezt a kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. március 15.

Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. április 11.

A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./

1997. április 18.

Heves támadások érték Fodor Imrét, Marosvásárhely polgármesterét, mert a polgármesteri hivatal alkalmazási feltételeként előírta a román és magyar nyelv ismeretét. Tamás Sándor képviselő a román alkotmány és Románia által elfoglalt nemzetközi dokumentumok vonatkozó részeivel igazolta, hogy Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterének pályázati felhívása sem az alkotmány előírásaival, sem a nemzetiségek békés egymás mellett élésének íratlan szabályaival nem ütközik. Az alkotmányban a román kormány kötelezi magát, hogy az általa aláírt szerződésekből reá háruló kötelezettségeket teljesítse. A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról című dokumentum körülményesebben, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201. Ajánlásának rendelkezése világosan kimondja, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan vagy lényeges számban élnek nemzeti kisebbségek, joguk van az anyanyelv szabad használatára a közigazgatásban. Marosvásárhelyen hagyományosan és lényeges számban élnek magyarok, a város nemzetiségi megoszlása: 52 % magyar, 46 % román és 2 % más nemzetiségű. Tamás Sándor rámutatott, hogy a nemzetközi dokumentum és a nemzeti jogszabály ütközése esetén az előbbi elsőbbséget élvez. /Tamás Sándor: Fodor Imre igaza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

1997. május 27.

Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga nyilvános eszmecserét rendezett a Fodor Imre polgármester és a prefektúra közötti vitáról, amely azután alakult ki, hogy a megye vezetése kétségbe vonta a Fodor Imre által kiírt pályázat jogszerűségét, mert abban néhány munkakörhöz megkövetelte a magyar nyelv ismeretét is. A vitára meghívottak közül távol maradt Dorin Florea megyei prefektus és Burkhart Árpád alprefektus. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hangsúlyozta: a nyelvhasználati jog az alkotmányban szerepel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./

1997. május 27.

Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 30.

1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1997. július 5.

A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1997. július 21.

Júl.21-én sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Marosvásárhelyen, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kincses Előd, a szervezet tiszteltbeli elnöke, Kerekes Károly képviselő és Fodor Imre polgármester adtak tájékoztatót. Kolcsár Sándor felolvasta az RMDSZ közleményét a kétnyelvű helységnévtáblák levételével kapcsolatban. A közlemény szerint felháborodással vették tudomásul, hogy sötét erők ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés egymás mellett élését. Követelik, hogy a kompetens szervek biztosítsák a törvényességet. Kerekes Károly a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekre hivatkozott. Fodor Imre polgármester elmondta, hogy a megyei rendőrparancsnok /Cotoara ezredes/ utasítására távolították el a kétnyelvű táblákat. Hozzátette: nem enged semmiféle nyomásnak. Kincses Előd szerint az ügy hátterében a Vatra Romaneasca áll, a Zeno Opris által aláírt uszító cikk szerint. Kolcsár Sándor kifogásolta, hogy Bukhárt Árpád alprefektus írta alá a Fodor Imrének szóló felszólítást, mintha a polgármester törvénytelenséget követett volna el. Az RMDSZ ezért felelősségre vonja Bukhárt Árpádot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Mózes Edit interjút készített Fodor Imre polgármesterrel, aki elmondta: a törvényt százszázalékosan betartotta. A Grigore Lapusan államtitkártól jött fax, hogy kétharmados tanácsi határozat kell a névtáblákról, ellentétes a törvénnyel. Ezért Fodor Imre írásban utasítást adott arra, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységtáblákat. A rendőrséghez is küldött felszólítást: folytassák le az olyan esetekben /táblák levétele/ a szükséges nyomozást és tegyenek erről neki jelentést. Ami történt "jól átgondolt provokáció, amely megint felülről vagy oldalról jön." /Mózes Edit: Fodor Imre a kétnyelvű feliratokról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1997. szeptember 5.

Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

1997. november 2.

Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1998. március 27.

Mintegy 3 ezer ember vett részt a "Szövetség a Románok Egységéért" nevű új szélsőséges összefogás létrejötte alkalmából rendezett marosvásárhelyi gyűlésen. Ennek két fő szónoka Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a nevével fémjelzett másik szélsőséges párt vezetője volt. Az ország különböző részeiből jórészt autóbuszokon érkezett résztvevők kormányellenes és magyarellenes jelszavakat skandáltak, illetve ilyen szövegű táblákat emeltek magasba (többek között "Csörbea" miniszterelnök ellen). A résztvevők Antonescu volt román diktátor és a "régi határok" közötti Nagy-Románia mellett, a "hungarizmus ellen" tüntettek. Gheorghe Funar többek között arra hívta fel híveit, hogy hétfőtől, márc. 30-tól állítsanak őrséget a marosvásárhelyi városháza elé és ne engedjék be Fodor Imre polgármestert. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a náci jellegű RMDSZ az ország ellensége", de "Isten óvja őket, ha én kerülök hatalomra". /MTI/

1998. március 31.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Emil Constantinescu államfőhöz írott levélben követelte, hogy büntessék meg a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi kisebbségi konferencia szervezőit, tekintettel az ott elfogadott "Kolozsvári Rezolúcióra", amely síkra száll a kisebbségek etnikai autonómiája mellett. Ez a polgármester-pártvezér márc. 31-én publikált írása szerint "az RMDSZ újabb színjátéka és provokációja". Következtetése: "Romániában addig nem lehetséges politikai, gazdasági és szociális stabilitás, amíg az RMDSZ a kormány tagja". A valójában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által PHARE támogatással és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával /FUEV/ együttműködve megszervezett konferencia záró határozata síkra száll a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiájának szavatolása mellett az EBESZ-folyamat keretében, állást foglal az asszimiláció bármely formája és a diszkrimináció bármely megnyilvánulása ellen, a szélsőséges uszítás felszámolása mellett. A szenátusban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szenátora márc. 30-án sürgette, hogy függesszék fel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia szélsőséges elnökének mentelmi jogát, mert márc. 28-án Marosvásárhelyen egy gyűlésen a kétnyelvű táblák ledöntésére bíztatta híveit és azt ígérte, mindenki helyett kifizeti a büntetést. A nagyromániás vezető felhívása kimeríti a törvény megsértésére való felbujtás bűntettét, amit egy évtől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor. A szóban forgó gyűlésen Gheorghe Funar arra bíztatta a marosvásárhelyieket, hogy másnap reggel állítsanak őrséget a városháza elé és akadályozzák meg Fodor Imre polgármester belépését hivatalába. A "kollégiális" bíztatásnak nem lett foganatja, jelentette a márc. 31-én a marosvásárhelyi Népújság, a megadott időpontban a város magyar nemzetiségű polgármestere senkitől sem zavartatva léphetett be a városháza kapuján. /MTI/

1998. július 1.

Kerekes Károly Maros megyei képviselő a képviselőház június 30-i ülésén a napirend előtti politikai nyilatkozatok során válaszolt Lazar Ladariu RNEP-képviselőnek a Marosvásárhelyi Napok megnyitó ünnepsége kapcsán ugyancsak a Házban tett uszító RMDSZ- és magyarellenes kirohanására. A nemzeti egységpárti honatya ezúttal azzal próbált etnikai feszültséget és magyarellenes hangulatot kelteni, hogy a román nyelv semmibevételével vádolta meg a város vezetőit, személyesen Fodor Imre polgármestert, holott csak annyi történt hogy egy román színész megbetegedése miatt nem tudott részt venni és románul szólani a marosvásárhelyi vásár ünnepi megnyitóján. A sajnálatos eseményt a Nemzeti Színház és a Polgármesteri Hivatal közleményben már tisztázta, és ez a Ladariu úr által főszerkesztett helyi román lapban is megjelent, ennek ellenére a nemzeti egységpárti politikus megpróbált az esetből újabb etnikai feszültséget kelteni, ugyanakkor viszont - mutatott rá Kerekes Károly - elmulasztotta megemlíteni, hogy az ünnepi rendezvény napjain ismételten bemázolták Marosvásárhelyen a kétnyelvű helységnévtáblákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1295. sz./

1998. augusztus 6.

Aug. 6-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az alelnökök beszámolói után a testület áttekintette a következő parlamenti ülésszak munkájával kapcsolatos teendőket. Szóba kerültek az ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos és egyéb törvénytervezetek. Ezek véleményezésével az ÜE munkacsoportot bízott meg, tagjai: Demeter János, Fodor Imre, Madaras Lázár, Péter Pál, Seres Dénes, Varga Attila. Az ÜE elemezte az árvízkárosultakat segítő akció menetét. /Az Ügyvezető Elnökség ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1999. március 15.

A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1999. szeptember 23.

Marosvásárhelyen, a vártemplom eredetileg ferenceseké volt. A kommunista évek idején a városrendészek kiparancsolták őket a város szélére. A külvárosban felépült egy új templom. A napokban ebben Szent Imre plébániatemplomban ünnepelték meg az 555. évfordulóját annak, hogy a Ferenc rend megtelepedett a városban. A megemlékezés keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és más egyházi méltóságok koncelebrációjára került sor. A visszapillantás sorát Lestyán Ferenc volt főesperes, vikárius, a város díszpolgára nyitotta meg. Elmondta, hogy a Szent Ferenc rend úgynevezett szigorú csoportja 1444-ben megkapta az akkor épülő vártemplomot. 1951-ben a ferences atyákat egyetlen éjszaka alatt Vásárhelyről is börtönökbe hurcolták. A hatvanas évekig kényszerlakhely volt az osztályrészük. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere meleg szavakkal méltatta Pál atya és társai tevékenységét, hiszen a cigánymisszió terén érdemük nem kevés. - Az ünnepség után páter Benedek Domokos, az erdélyi Szent István provincia tartományfőnöke beszélt a ferences rend mai erdélyi helyzetéről. 1991-ben Erdélyben összesen 28-an voltak. Most hetvenen vannak, tehát 1990-től növekedtek. - Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: "amikor a ferencesekhez jövök, mindig haza jövök." "Én is ferences akartam lenni, de a kommunista időben nem lehetett belépni a rendbe, így egyházmegyés pap lettem, s amikor 1990-ben átléphettem volna a Ferenc rendbe, akkor egyből azon vettem észre magam, hogy a nagy fordulat után néhány héttel kineveztek segédpüspöknek." /Máthé Éva: A "kolduló szerzetesrend" - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. október 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

1999. október 29.

Okt. 29-én kezdődik Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődés Alapítvány kétnapos rendezvénye, a Bernády Napok. Bernády szülőházán emléktáblát avatnak, Hunyadi László szobrászművész alkotását, Borbély László, az alapítvány kuratóriumának elnöke és Fodor Imre polgármester mond beszédet. Okt. 30-án megkoszorúzzák dr. Bernády György sírját és köztéren elhelyezett szobrát. Délután a Kultúrpalotában Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese mutatja be a Bernády György emlékezete című kötetet. Utána műsoros estet tartanak, címe: Irodalom és művészet Bernády korában. /(Máthé Éva): Bernády Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-216




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998