udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 161 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-161
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fodor István

1996. július 6.

A Magyar-Román Baráti Társaság júl. 5-7-e között kerekasztal-beszélgetést szervezett Budapesten Jövőképek civilnézetben címmel, amelyre a két országban működő szervezetek voltak hivatalosak. Fodor István, a Magyar Békeszövetség titkára békeéremmel tüntette ki Tóth Jánost, a társaság budapesti elnökét, a találkozó főszervezőjét és Stoi Dimitrie nyugdíjas aradi történészt. Több felszólaló volt, így Gyurics László, a Hunyadi János Baráti Társaság elnöke és dr. Nádai Csaba, aki gazdasági szempontból közelítette meg a magyar-román viszonyt. A gazdasági kapcsolatokat nehezítik a rossz utak, a korszerűtlen telefonhálózat, a sorban állás a vámnál és a korrupció. Ezt elsősorban a nyugati tőkebefektetők nehezményezik, ezért nem sietnek Romániába. Nádai szerint legalább 150 ezer román állampolgár dolgozik Magyarországon, azonban a két ország között semmiféle egyezmény nincs a vendégmunkásokat illetően. A magyar állam sem igazán támogatja a törvényes munkavállalást, amikor a munkavállalási vízumot 12 dollárról 56 dollárra emelte. A beszélgetésen a résztvevők hangoztatták, hogy a társaság civil jellegét meg kell őrizni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

1997. január 16.

Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított Szatmárnémetiben az RMGE helyi szervezete. Az első előadást dr. Kurtinek Pál tudományos kutató, Rupprecht Béla mérnök és dr. Molnár Pál állatorvos tartotta. A tanfolyam üléseit pénteken tartják, hogy a vidéki érdeklődők is bejöhessenek a megyeközpontba. A három hónapos tanfolyam vezetője Fodor István mérnök, az RMGE megyei elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1997. május 9.

Máj. 9-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán felállították az Országos Hadifogoly-emlékművet "A második világháború hadifoglyainak és az elhurcoltak emlékére" felirattal. Paál Dezső szobra egy magyar honvédet ábrázol. Az avatás napján a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének elnökhelyettese, dr. Vértesy László köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Korsós László dandártábornokot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját. Fodor István honvédelmi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy mintegy 700 ezer embert hurcoltak szovjet hadifogságba, és 300 ezret angol és francia hadifogságba. /Hadifogoly Híradó (Budapest), jún., VI. évf. 3. sz./

1997. július 20.

Júl. 20-án Oroszországban, Borgyirevka /más lapok szerint Bordirjevka/ falunál emlékhelyet avattak a második világháborúban a II. magyar hadsereg Don-kanyarban elesett 150 ezer honvédje és munkaszolgálatosa tiszteletére. A halottaknak kijáró végtisztesség egy fél évszázadot váratott magára. Az emlékmű a Szent Koronát mintázza, hét kopjafájával a honfoglaló magyar törzseket jelképezi. A kegyhely avatására a magyar kormányszervek /köztük Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára/, a Vitézi Rend képviselői és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jöttek el, rajtuk kívül az ökumenikus istentiszteleten Ladocsy Gáspár segédpüspök, dandártábornok, Szalay Tamás ezredes, tábori segédpüspök volt jelen. Az 1942-43-as doni ütközet áldozataira való emlékezést a Don Menti Honvédsírok Alapítvány kezdeményezte, ők 1992-ben egy keresztet állítottak az elesettek emlékére. A magyar és orosz kormány között 1995-ben született megállapodás az oroszországi katonasírok jogi helyzetét illetően.Ezt követően két évbe tellett, amíg központi támogatás híján a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből sikerült erre a célra egy összeget elkülöníteni. Az emlékhelyen Csoóri Sándor mondott beszédet. Ezen a napon, júl. 20-án számos magyar településen harangzúgással emlékeztek a Don-kanyar áldoztaira. /Új Magyarország, Népszava, Népszabadság, júl. 21./ A Kalotaszeg közölte Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Oroszországban, júl. 20-án a Don melletti katonatemetőnél felállított magyar emlékmű felavatásakor elmondott beszédét. "Köszönjük, hogy a Megbékélés Kapuját kinyitották előttünk." - mondta. A százötvenezer magyar katonának akarják megadni a végtisztességet. A magyar második világháborús részvétel bűn marad, "mentséget nem, legföljebb magyarázatot találhatunk rá." Az első világháborút követő békeszerződésekkel "elveszítettük országunk területének és lakosságának a kétharmadát, mint akinek két lábát s egyik karját levágják." Ha ez a békeszerződés jó lett volna, nem robbant volna ki az újabb háború. - A magyar nemzet összeroppanása nem a világháborúkkal kezdődött, hanem az 1848-49-es szabadságharccal. "Ez a fölavatásra váró emlékmű ne csak az Oroszországban elesett magyar katonák fejfája legyen, de legyen emlékeztető oszlopa a Megbocsátásnak, s annak az időnek, melyben elszakadunk a háborúk korától." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz./

1998. szeptember 4.

Teodor Gavrilas, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt Szatmár megyei képviselője szept. 4-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a DP sohasem ígért egyetemet a magyaroknak és nem is támogatta ezt az elképzelést. Gavrilas túlzásnak nevezte a magyar egyetem követelését, hozzátette, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv, minden más idegen nyelv használata megengedhetetlen. "Markó Béla hasztalan áll elő mindenféle európai példával. Nekünk nem Európára kell tekintenünk, hanem a specifikus történelmi helyzet szerint kell politizálnunk." /Fodor István: Hogy ne feledjük, kikkel is vagyunk egy koalícióban! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 5./

1999. március 25.

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. április 6.

A nyugati politika "mindig csak az események mögött kullog", nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a koszovói válság kapcsán. Megítélése szerint változtatni kell a nyugati világ értékrendjén, hogy inkább a békés, biztonságot szavatoló kisebbségi magatartást kellene értékelniük, mint ami a romániai magyarságot jellemzi. Azt azonban tendenciózus beállításnak tartja, hogy Erdély Koszovó sorsára juthat. Csak azok a magyarellenes politikusok hangoztatják ezt, akik ütni akarnak a magyarságon. - Nem kell kettős mércével mérni, az autonómia nemcsak Koszovónak jár. /Fodor István: Tőkés László szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

1999. május 24.

Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

1999. december 1.

Jövőre elkezdődhet Szatmárnémetiben a református egyházközség által kezdeményezett Kálvin Öregek Otthona építése. Az elképzelés szerint egyelőre 28 személy befogadására lesz képes, és elsősorban a gyülekezet magára hagyatott öregjei kapnak majd benne helyet. Konyháján diabetikus ételek is készülnek majd cukorbetegek számára. Az eddigi költségeket egy holland egyházközösség állta. /Fodor István: Jövőre megkezdődhet az építkezés. Felavatták a Kálvin Öregek Otthona névtábláját. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./

2000. január 8.

Jan. 7-én indult Ezüstkalászos gazdatanfolyam Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Szatmár megyei szervezete és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által megszervezett gazdatanfolyam megnyitójára 21-en jöttek el. Fodor István agrármérnök, az RMGE megyei elnöke irányítja a tanfolyamokat. /Új és régi arcok a tegnap beindult Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

2000. március 28.

Szatmár megyében a községi könyvtárak között az egyik legjobban működőnek a kaplonyi számít a megyében. Tavaly 396 olvasó kereste fel az intézményt. Kaplonyi Lucia 1990-ben lett könyvtáros, abban az évben mindössze 30 állandó olvasót tartottak számon. 1997-ben érkezett a legtöbb új könyv /90 kötet/, 1998-ban egyetlen könyvet sem, tavaly pedig 80 könyvet sikerült vásárolni. Ennél jóval többre lett volna szükség. A könyvtár állománya 8832 kötet, a többségük román nyelvű, azokat viszont nem olvassák. A könyvtárban nincs fűtés. A könyvtárosnő kijelentette, hogy a tüzelőre szánt pénzt fordítsák inkább könyvek vásárlására. /Fodor István: Kaplony. Majdnem négyszáz olvasója van évente a könyvtárnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 28./

2000. április 5.

Ápr. 14 és 16-a között, hetedik alkalommal rendezik meg a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ a hagyományos Kölcsey Napokat. Az egyik meghívott Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, aki előadást tart majd a magyar állam megalapításának ezredik évfordulója kapcsán. A Kölcsey Napok keretében Jókai Mór születésének 175. évfordulója alkalmából, méltatják a magyar irodalom legnagyobb romantikusát. Az irodalmi kávéház vendége Fábián Imre nagyváradi író lesz. A tanulók történelmi vetélkedőjének témája: a magyar államiság ezer éve. A vetélkedőn részt vesznek Debrecenből a Fazekas Mihály Gimnázium, Nyíregyházáról a Kölcsey Ferenc Gimnázium, Vásárosnaményből a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Nagybányáról a Németh László Líceum, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Líceum, valamint a két szatmárnémeti magyar nyelvű középiskola, a Hám János Iskolaközpont és a Református Gimnázium képviselői. /Simon Levente: Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2000. április 10.

Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

2000. július 10.

Júl. 9-én a Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében Szatmárnémetiben felavatták a Szamos-negyedi templomot. A Kossuth Rádió közvetítette Tőkés László püspöke igehirdetését, aki nagyvárosi misszióról szólt, utalva arra, hogy a tömbházak környékén, lakónegyedekben végzett missziós munka napjaink szinte legfontosabb feladatát jelenti az egyház számára, egyben példaként is felhozta a Szamos-negyedi gyülekezetet, amely kilenc év alatt a 30-40-ről 4200 lélekszámúra gyarapodott. "Köszönjük, Istenünk, hogy ebben a városban, ahol még most is jövevényeknek csúfolnak minket, e templom falai között érezhetjük: itthon vagyunk" - emelte ki a püspök. Felidézte a kommunista diktatúrát: "évtizedek alatt egy-két templomot építhettünk, nehogy otthonra találjunk. Mi voltunk a hit hajléktalanjai. Így jöttek létre a templom nélküli városok és városrészek, a városi szórványvilág, melyhez társult a falurombolási program." Elmondta, hogy a Szamos-negyedin kívül Zilahon, Angyalkúton, Nagyváradon avatnak új templomot. /Fodor István: A Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében. Tegnap felavatták a Szatmár-Szamos-negyedi templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2000. július 10.

Tőkés László püspökkel készített interjút a Szatmári Friss Újság munkatársa. A püspök a világtalálkozókról elmondta: egy műfajt kellett kikísérletezni, így kialakul egy többtényezős világtalálkozó-minta: "sok helyen, sokféleképpen, sokan találkoznak. Az a kétszázezer hívő, aki Csíksomlyón összegyűl, az a mi "református búcsúnkban" sok helyütt, sokféleképpen gyűl össze." Fel lehet majd becsülni, hogy a százötven rendezvény körülbelül hány embert mozgatott meg. 1991-ben ők kezdtük el ezt a láncreakciószerű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő világtalálkozó elindítását, azóta ebből általános gyakorlat lett. - Nagy kihívás a jelenlegi egyháznak és a kommunizmus utáni társadalmi helyzetnek, hogy tudja megszólítani azokat, akiket alig lehet elérni. Szemléletváltásra, életforma-változásra van szükség. /Fodor István: Református Világtalálkozó: "Egy műfajt kellett kikísérletezni" - Interjú Ft. Tőkés Lászlóval, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2000. szeptember 8.

Tizen-, huszonéves magyar fiatalok a divatos számokat dúdolják, a román szöveggel. Nem az István a királyt, a Sárga rózsát. Igaz, magyar kazettát a piacokon egyre kevesebbszer látni. /Fodor István: Magyarságtudat diszkófényben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

2000. szeptember 18.

Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2000. szeptember 23.

Szept. 22-én közzétették az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar és román társulatai művészeti igazgatói posztjára beadott pályázatok eredményeit: mostantól Lőrincz Ágnes színésznő tölti be a szatmárnémeti színház magyar tagozatának művészeti igazgatói posztját; a román társulatot továbbra is Andrei Mihalache vezeti. A most kreált menedzseri állás egyelőre betöltetlen maradt, tájékoztatott Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Lőrincz Ágnest kifejtette, hogy az első évet tanulóévnek szánja, nagyjából Parászka Miklós támogatására, tudására hagyatkozva. /Fodor István: Lőrincz Ágnes lett a magyar társulat művészeti igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2000. szeptember 26.

A jelöltek rangsorolásáról döntött titkos szavazással szept. 22-én az RMDSZ Szilágy megyei küldöttgyűlése, 93 %-os részvételi aránnyal. Az eredmény: Vida Gyula (149 szavazat), Végh Sándor (20), Széman Péter (9), Veres Ernő (55). A szenátori jelöltségére Sándor József 14, Fodor István 7, Seres Dénes 209 szavazatot kapott. /(Fejér László): Rangsorolt a küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2000. október 20.

Boga Ferenc tanár, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetője, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnöke elmondta, hogy a szatmári Dsida Jenő Cserkészcsapat 1992-ben alakult. A cserkészet vallási-erkölcsi alapon működő szervezet. Ma már száznál is több cserkészcsapat működik az országban. - Éveken keresztül pereskedtek a román állammal azért, hogy a magyar cserkészek legálisan működhessenek. A szövetségen belül még mindig nem akarják elfogadni azt, hogy vannak magyar cserkészek és magyarul folynak a foglalkozások. Uszító és támadó cikkek jelentek meg a román sajtóban: a cserkészegyenruha alapján azt állították, hogy katonai szervezetről van szó. /Fodor István: Beszélgetés Boga Ferenc tanárral, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetőjével, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2000. október 26.

Ft. Reszler Mihály, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ igazgatója adott tájékoztatást az iskoláról. Jelenleg 260 diákunk van. 1991-ben indultak, egyetlenegy osztállyal. Négy évig a Kölcsey Líceumban működött az iskola. Mostani nevüket 1996-ban vették fel, amikor az egészségügyi posztlíceumot hozzájuk csatolták. - Jelenleg minimális az állami támogatás, ami az épületre, a felszerelésre fordítható, a lényeget a püspökség adja, vagy a szponzorok. Az Unio Líceum régi bentlakásának átalakított épületében folyik az oktatás, de ez egyre szűkösebb, főleg akkor, ha külön laboratóriumokat kell kialakítani. Van egy informatika termük, ami állandó jellegű osztályterem is, egy könyvtár, melyben szintén osztály is működik, és egy nagyobb helyiség, amit tornateremmé alakítottak át. Várják, hogy az egyház visszakapja legalább egy ingatlanát, ahol végre véglegesen otthonra találnánk. - Két éve bentlakásuk is van, a Szent Alajos Konviktus. Az épületet az egyház hozta létre, a fenntartási költségeket fizeti a helyi önkormányzat. Reszler Mihály plébánost a püspök 1999-ben nevezte ki igazgatónak. - Az iskola 1993-ban megalakult Diáktanácsáról Lázin Sándor elnök számolt be. Feladatkörük a diákok képviselete, jogaik megvédése, és különféle rendezvények szervezése. Az iskola kórusáról Szabó Mária zenetanárnő nyilatkozott. Részt vesznek minden évben a februárban megrendezett kórustalálkozón, és már sok éve eljárnak Gyulafehérvárra, a "nagy kórustalálkozóra". A szavalóversenyekről Czier Andrea magyartanárnő tájékoztatott. Tavaly rendezték meg első ízben a Hám János Napok keretében a Vidám Versek Országos Szavalóversenyét, volt is sok résztvevő, és ezzel immár hagyománya teremtődött ennek is. /Fodor István: Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./

2000. november 7.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: Vannak árnyalatbeli eltérések, de a valóság az, hogy tíz éve tovább tart a kisebbségellenes román politika. 1996-ig az RMDSZ ellenállóképessége friss volt, az utóbbi négy évben viszont nagymértékben leszerelték az RMDSZ, ezzel együtt a romániai magyarság ellenállóképességét. A püspök szerint amennyiben az RMDSZ idejében kilépett volna a kormányból, akkor hitelesen elhatárolhatta volna magát a kormányzat kudarcától. Így azonban végig asszisztált, és nagyon rossz pontokat szerzett a magyarságnak. - Úgy tűnik, hogy az RMDSZ országos vezetősége kész volna belépni akár egy TDRP-s kormányba is. Szerinte ez elfogadhatatlan, a konstruktív ellenzékiségben kellene szerepet vállalni. - Közelebb áll az RMDSZ a civil szférához, mint a pártpolitikai élethez. /Fodor István: "Egy kisebbség egyetlen politikai tőkéje: a becsület" Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./

2000. november 7.

Nov. 6-án ünnepélyesen átadták a református óvodát Szatmárnémetiben. Összesen 36 gyermek költözött át az Árva Bethlen Kata Református Óvoda épületébe. Az ingatlant ez év elején vásárolta az egyházközség, és felújítását saját erőből, illetve adományok segítségével végeztette el. A fenntartási és felújítási költségeket továbbra is az egyház fogja fedezni, a minisztérium mindössze a személyzet fizetését biztosítja. /Fodor István: A gyermekek beköltözhettek a szatmárnémeti református óvodába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./

2000. december 4.

Dec. 3-án felavatták az újabb teleházat, ezúttal Mezőpetriben. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása, nyomtatványok kitöltése, kérelmek fogalmazása), közhasznú tájékoztatás, irodai szolgáltatások, álláslehetőségek közzététele, kulturális, sport-, közösségfejlesztő rendezvények szervezése, tanfolyamok indítása, szociális problémák felkarolása. Bertus Gabriella, az intézmény vezetője elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság, a Mezőpetri Hírmondó első számát. A teleház révén sikerülni fog megszüntetni Mezőpetri információs elszigeteltségét. /Fodor István: Mezőpetri. Tegnap felavatták a teleházat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. március 7.

Józsefházahegy hivatalosan már régóta nem is létezik, térképről, hivatalos iratokból eltűnt a neve - ezt egyedül az egyház őrzi még. Mindössze ötvenöten élnek itt. A fiatalok lehetőségeik szerint elmenekültek, nyolc gyermek, három negyven év alatti családfő és feleségeik: ennyien képviselik a fiatalabb korosztályt. Két kilométert kell megtenni a legközelebbi üzletig, hatot a körzeti orvosig. - A harmincas években nyolc-tíz, később négy-öt gyermekes magyar családok éltek a faluban. A román lakosú Aranyosmeggyeshegy van legközelebb, itt van az iskola - de itt is csak I-IV. osztályig, és kizárólag román nyelven folyik az oktatás. Józsefházahegyen mindenki református, a kőtemplomot közös összefogással, saját erőből építették 1955-ben. A településen 1982-ig még működött magyar osztály, de kevés lett a gyermek, és ez is megszűnt. /Fodor István: Józsefházahegy: Egy nem létező falu még létező lakói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

2001. március 15.

Márc. 16-án, pénteken, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezik meg a szatmárnémeti gazdatanfolyam résztvevőinek záróvizsgáját, tájékoztatott Fodor István agrármérnök, a tanfolyam vezetője. Fodor István, aki egyben az RMGE megyei elnöke is, elmondotta, hogy a tanfolyamra beiratkozott 32 hallgató többsége rendszeresen látogatta az előadásokat, s így arra számítanak, hogy valamennyien sikeresen vizsgáznak. /(ferencz): Záróvizsga a szatmárnémeti Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

2001. március 26.

Tasnádszántón is van már Közösségi Ház, megálmodója, megvalósításának mozgatórugója a 63 éves Hárt János, aki kőműves, ács és gazdálkodó egy időben. A Közösségi Ház ötletét a kisebbségi léttel kapcsolatos megalázások erősítették meg benne. 1945-ben a románok éjjel karókkal felfegyverkezve több magyar ház ablakát, ajtaját törték be, köztük a magyar iskola és a plébánia is kárát szenvedte ennek az akciónak. 1990-ben ez még egyszer megtörtént, megint ablakokat törtek-zúztak. Az 1989-es változás után, amikor magyar előadás volt a kultúrházban, füttykoncert, kiabálás fogadta a fellépőket, így volt ez akkor is, ha iskolai ünnepségen magyar gyermekek léptek a színpadra. Ezért kellett a Közösségi Ház, hogy ebben vegyes faluban legyen egy hely, ahol a magyarság egybegyűlhet. /Fodor István: Tasnádszántó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

2001. április 29.

Tasnádszántó plébánosa, Jitaru-Szél Antal csángó származású. A Bákótól húsz kilométerre lévő Nagypatakon (Valea Mare) született. A falu egybeépült a községközponttal, Forrófalvával (Faraoani). A két településen legalább nyolcezer lélek él, két plébánia van, a két rendőrön és a közigazgatási személyeken kívül mindenki csángó. A katolikus pasztoráció Csángóföldön még a hagyományos alapokon nyugszik, az új irányzatok nem nagyon törtek még be, és ennek köszönhetően az emberek sokkal jobban irányíthatók. 1989 után egyre népszerűbb lett ez a vidék a nyugati szerzetesrendek körében. Megjelentek a falvakban a férfi és női szerzetesrendek, rengeteg szerzetesi házat építettek, és helyben felszippantották a hivatásokat, nagyon sok fiatal - akiknek számára nincs munkalehetőség - lépett és lép be ezekbe a rendekbe. Egyetlen faluból, a plébános szülőfalujából legalább tizenöt pap származott el különböző vidékekre, többek között Chisinau tavaly januárban felszentelt püspöke, Kósa Anti - vagy Anton. A Iasi-ból kikerült papok felkészültek, és őszintén, mélyen vallásosak, erős hivatástudattal rendelkeznek. A plébános reménytelen vállalkozásnak tartja a magyar nyelv megmentését, ugyanis a csángó kulturális értékek kiölése szisztematikusan folyt. /Fodor István: Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-161




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998