udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 249 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-249
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fodor Sándor

1990. február 11.

Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.

1990. október 21.

Szept. 30-án Csíkszentdomokoson ünnepélyesen leleplezték Márton Áron püspök szülőháza falán az emléktáblát a következő felirattal: "Ezen az életen született és itt nőtt fel Márton Áron Erdély püspöke 1896-1980". Az ünnepségen megjelent Bálint Lajos püspök, aki koncelebrációs szentmisét mutatott be a környékbeli papság részvételével, majd a helyi Gábor Áron Iskola és a csíkszeredai Gábor Áron Líceum növendékei szavaltak. /Fodor Sándor: Márton Áron-emléktábla Csíkszentdomokoson. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./

1992. március 13.

Az irodalmi hetilapban Fodor Sándor búcsúzott Domokos Pál Pétertől, akit utoljára a múlt évben, a gyulafehérvári érseki beiktatási ünnepségen látott. Domokos Pál Péter elindult, hogy a süllyedő Atlantisz kincseiből, a moldvai magyarok folklórjából mentse, ami menthető. Ő hívta fel a magyar értelmiség figyelmét a moldvai csángókra. Kiadta Petrás Incze János ferences pap tudósításait a csángókról és Kájoni János Cantionale Catholicum című énekeskönyvét, egy kötetben "...édes hazámnak akartam szolgálni..." /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ címmel. Azt tette Péter bácsi is, ami könyve címében szerepelt. /Fodor Sándor: Búcsú Domokos Pál Pétertől. = Helikon (Kolozsvár), márc. 13./ Ugyanebben a számban Lászlóffy Aladár A tudós halála című versével emlékezett Domokos Pál Péterre. /Helikon (Kolozsvár), márc. 13./

1994. február 28.

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

1994. június 4.

Nagy Pál /Marosvásárhely/ is elmarasztalta a XII. osztályos magyar irodalom tankönyvet: nincs egységes koncepciója, szembetűnőek az aránytalanságok. Már mások is kifogásoltak a lap hasábjain a kimaradt írókat, a cikkíró bővíti a hiánylistát: Wass Albert, Jékely Zoltán, Gellért Sándor, Fodor Sándor, Szász János, Tóth István. Olyan jelentős volt a kommunista Salamon Ernő, hogy külön fejezet kapjon, amikor annyi író kimaradt? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4-5./ Ugyanerről a tankönyvről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10.

1994. június 22.

Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./

1994. augusztus 2.

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

1995. január 19.

Fodor Sándor kolozsvári író felemeli a szavát Tőkés László mellett, továbbá elutasítja Nagy Benedek röpiratának célzását, amikor felekezeti ellentétet akar szítani., mert a katolikusok ugyanúgy tisztelik Tőkés Lászlót. /Pest Megyei Hírlap, jan. 19./

1995. február 13.

Az ötvenes évek román ellenállóira emlékeznek a román ellenzéki lapok, elsősorban a 22 című. A magyar ellenállók emlékét is fel kellene kutatni, elég csak a Pusztai-Dézsi vezette, Ozsdola környéki ellenállókat említeni, akikről annyi hazugságot írtak össze bértollnokok és olyan megtévedt írók, mint Kovács György nevezetes rémregényében /Az Ozsdola leánya/. Cseres Tibor és Fodor Sándor is sürgette, hogy meg kellene írni történetüket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

1995. március 29.

Ápr. 1-jén, 80. születésnapján emléket állít Cseres Tibor írónak szülőfaluja, Gyergyóremete. A központi parkban felavatják az író arcképének domborművét és emléktábláját. A rendezvényen részt vesz a Magyar Írószövetség részéről Tornai József és Jókai Anna, valamint számos erdélyi író, Lászlóffy Aladár, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Ferenczes István és mások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. szeptember 16.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

1996. február 12.

Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./

1996. február 15.

Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. március 18.

Fodor Sándor vitatta Asztalos Lajos megállapításait a moldován nyelvről, a moldovánok eltérő tudatáról, szerinte ez nem áll, alig van különbség a Jászvásáron és Chisinauban beszélt nyelv között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ Előzmény: 465. sz. jegyzet

1996. április 10.

Fodor Sándor arról írt, hogy a húsvéti ünnepet külső körülmények nem zavarták. Azonban továbbgyűrűzik a vádaskodó sajtóvita. "Elvtárs", "kommunista", ha nem éppen "nómenklaturista". Ez a megbélyegző lendület olyan embereket se kímél, mint Domokos Géza, akinek nevéhez a Kriterion fűződik. Fodor kiállt Domokos Géza mellett. Illik manapság "elvtársozni", állapította meg Fodor. Mint ahogy Szőcs Gézát is illik gyanúsítani. Szőcs Géza vállalkozott az ellene felhozott vádpontok tisztázására. A vizsgálat még nem zárult le, jobb tehát, ha nem sietünk a megbélyegzéssel. Fodor a maga részéről Szőcs Gézát kiváló költőnek tartja. Nem hiszi, hogy ezüstkanalat lopna. /Fodor Sándor: Húsvét után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. április 17.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ismételten kijelentette: ha Magyarországot előbb vennék be a NATO-ba mint Romániát, akkor abból fegyverkezési hajsza keletkeznék a két ország között. Ez amolyan ijesztgetés-féle a NATO irányába. Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök ápr. 9-i nyilatkozatára hívta fel a figyelmet Fodor Sándor, aki szerint föltétlenül katonai szövetségre kell lépniük a volt Varsói Szerződés és az egykori Szovjetunió egyes államainak, ha Oroszországban (a szovjet birodalom visszaállítására törekvő) kommunisták kerülnének hatalomra. Éppen az orosz terjeszkedés elleni védelem ellen volna szükség az említett - NATO-n kívüli - szövetségre. - A NATO-kibővítés ugyanis - egyelőre - illúzió. /Fodor Sándor: Több mint újsághír. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1996. május 18.

A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./

1996. június 28.

Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1996. július 2.

Júl. 2-án Csíkszeredán megkezdődött a II. Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó. Csipike Fodor Sándor író mesefigurája. Több mint 600 gyermek érkezett öt ország mintegy 45 helységéből. Elszállásolásukat a csíkszeredai, alcsíki és felcsíki családok vállalták. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, a szervezők részéről Beder Tibor főtanfelügyelő, a Julianus Alapítvány elnöke Julianus barát emlékét idézte, aki kétszáz évvel a honfoglalás után keletre utazott, hogy a Magna Hungariában maradt magyarokat felkutassa. Két éve az ő szellemében nyitottak utat - immár keletről nyugat felé, és "csak" nyolcszáz kilométeres körzetben -, hogy akik közös magyar anyanyelvükön értik egymást, lakjanak bár különböző országokban. ismét egymásra találhassanak. A megnyitón jelen volt Fodor Sándor író is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

1996. július 12.

Fodor Sándor írót Csíkszereda díszpolgárává választották július 7-én, miközben népszerű gyermekkönyvéről elnevezett Csipike-találkozót tartottak a városban, a magyar nyelvterület sok pontjáról érkezett gyermekekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1996. július 24.

Fodor Sándor ragaszkodik a Magyarok Világszövetségéhez, vezetőivel jó a viszonya, ennek ellenére Tibori Szabó Zoltán mellé állt, mert megdöbbentette az, hogy a püspökök elítélték. A romániai magyarság legnagyobb erkölcsi tekintélyét megtestesítő püspököknek nem kellett volna elítélni a főszerkesztőt, Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSZ-ről. /Fodor Sándor: Önként - a sarokba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190. sz. jegyzet

1996. október 17.

Az elmúlt napokban Fodor Sándor kolozsvári író a Cseres Tibor Művelődési Társaság meghívására Gyergyóremetére látogatott, író-olvasó találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1996. december 18.

Fodor Sándor nem ért egyet Kádár Attila írásával /Rendszerváltás?, Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./. Kádár Attila megállapította, hogy a román társadalom elindult a demokratizálás útján. "Az RMDSZ-ben pedig minden maradt a régi." Kádár Attila szerint az RMDSZ-ben a másként gondolkodókat "rendre kiiktatták, lejáratták" és felsorolja őket: Király Károly, Katona Ádám, Szőcs Géza, Borbély Imre és Tőkés László. Fodor erre megjegyezte, hogy Tőkés Lászlót senki sem iktatta ki, hozzátette: "politizálásával, kivált taktikai kérdésekben, nem föltétlenül értek egyet". Tőkés Lászlónak azonban ott a helye az RMDSZ vezetésében. A többiek önmagukat iktatták ki az RMDSZ vezető testületeiből. /Fodor Sándor: Várjunk talán... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1997. január 11.

Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./

1997. január 14.

A Napsugár gyermeklap 40 éves évfordulóján Zsigmond Emese főszerkesztő kegyelettel emlékezett Asztalos István alapító főszerkesztőre, Asztalos Istvánra, s az eltávozott munkatársakra, Bajor Andorra, Páskándi Gézára és másokra. A legidősebb munkatárs, Csipike megteremtője, Fodor Sándor elmondta, hogy régen a cenzúra, most a terjesztési és anyagi problémák nehezítik a munkát. A Napsugár nyolc fős kis csapata 50 ezer gyermeknek ad olvasnivalót. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1997. január 15.

Nem tetszik, írta Fodor Sándor, hogy "elvi jelentőségű igényeink teljesítését illetően csak homályos ígéreteket kaptunk, és ezek teljesítése a bizonytalan időbe halasztódik." A kétnyelvű feliratok, a konzulátus, a tanügyi törvény, az egyházi vagyon kérdése például. /Fodor Sándor: Remény és gond. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1997. március 2.

Fodor Sándor is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Csodálkozik az indulatos hangon, különösen Magyari Nándor László indulata meglepő. Furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. - A társadalomtudományokat, és a szociológia is idetartozik, lehet politikai megfontolásokkal manipulálni. Fodor Sándor is az önálló magyar egyetemre szavaz. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon azonban elfogadhatatlannak tartja. Már "láttunk kéttagozatos egyetemet Kolozsváron." Az egyik a szalámitechnikával kicsire zsugorodott. /Fodor Sándor: Látkérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1997. március 16.

Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-249




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998